Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-08-01 / 8. szám
Nyugatdunántúli Területi Szervezet Zala megyei Körzeti Csoportja, Zalaegerszeg Nógrád megyei Területi Szervezet, Salgótarján, Somogy megyei Területi Szervezet, Kaposvár Soproni Területi Szervezet, Sopron Szegedi Területi Szervezet, Szeged Szentesi Körzeti Csoport, Szentes Szolnoki Területi Szervezet, Szolnok Komárom megyei Területi Szervezet, Tata bánya Veszprémi Körzeti Csoport, Veszprém Duna menti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat üzemi Szervezete, Vác Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat üzemi Szervezete, Siófok Ráckevei Körzeti Csoport, Ráckeve, Az egyéb szakmai, szervezeti és ellenőrzési tevékenységet bizottságokban fejti ki a Társaság. A vezetőség mellett működő bizottságaink: az Oktatási Bizottság a Környezetvédelmi Bizottság a Gazdasági Bizottság, az Ellenőrző Bizottság, a Vásárhelyi Pál díj, emlékérmek és kitüntetések Bizottsága az Ifjúsági Tanács a Vízügyi Történeti Bizottság a Hidrológiai Közlöny és a Hidrológiai Tájékoztató Szerkesztő Bizottságai. A Társaság legfelsőbb szerve a Közgyűlés. Társaságunk háromévenként hívja össze vezetőségválasztó küldöttközgyűlését. Két közgyűlés közötti időszakban az Elnökség látja el az irányíió szerepet. Tagjai a választott tagokon kívül a szakosztályok, területi szervezetek és bizottságok elnökei és titkárai. Az elnökségi ülések közötti időszakban a Társaság irányítását az Intéző Bizottság végzi, amelynek tagjai az elnök, a társelnökök, az alelnökök, a főtitkár, a főtitkárhelyettes, a Hidrológiai Közlöny főszerkesztője és az Elnökség további 3 tagja. A Társaság éves költségvetésből gazdálkodik. Bevételi forrásai a MTESZ által biztosított állami támogatás, a jogi tagok által fizetett éves tagsági díjak, az egyéni tagok által fizetett éves tagsági díjak és az egyéb, rendezvényekből származó bevételek. A Társaság szervezési és adminisztratív tevékenységét a Titkárság látja el. A Társaság 1978. december 31-i taglétszáma 4316 fő, a jogi tag vállalatok száma meghaladja a 170-et. Egyesíti magában a vízügyi szolgálatban, a tudományos és tervező intézetekben, vállalatoknál, üzemeknél, egyetemeken dolgozó vízgazdálkodási és a kapcsolódó társterületeken dolgozó szakembereket. A Magyar Hidrológiai Társaság munkája felöleli a víznek, mint a természeti kincsnek alapkutatási, alkalmazott kutatási formáját és a vízzel kapcsolatos minden felhasználási, műszaki, közgazdasági kérdéseket, az ezek megvalósításához szükséges műtárgyak kutatási, tervezési és építési problémáit, valamint a vízi környezet védelmét, ezzel a vízügyi ágnak és minden vízgazdálkodási tevékenységnek a társadalmi hátterét adja. Ennek megfelelően a Társaság szakmai munkája természetesen elsősorban az OVH-hoz de számos más állami szervhez, minisztériumhoz is kapcsolódik. A Társaság szakosztályai által művelt szakterületek közül például a hidrogeológiai, az OVH-n kívül a KFH- hoz és a NIM-hez, a limnológia a MÉM-hez és az OVH-hoz, a vízkémia, víztechnológia, a vízellátás és a szennyvízkérdések az OVH-n kívül az ÉVM- hez, a NIM-h ez és a KGM-h ez, a balneotechni'ka az EüMin-hez, a mezőgazdasági vízgazdálkodás pedig a MÉM- hez és az OVH-h oz kapcsolódik szorosan. Döntően az OVH munkaterületével rokon az árvíz- és belvízkérdések, a hidroökonómiai problémák, a vízgazdálkodás kérdései és a vízépítőipar szakterülete. A víz mint az infrastruktúra egyik alapvető anyaga, a tanácsokkal való szoros együttműködést is megkívánja. A Társaságon belül azonban számos alapkutatással is foglalkoznak tagjaink, aminek megfelelően pl. a Hidraulikai és Műszaki Hidrológiai Szakosztályunk elsősorban az MTA-hoz kapcsolódik, de jelentős az Akadémiához való kötődése a Limnológiai, a Hidrogeológiai és a Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Szakosztálynak is. Munkánk egy része közvetlenül, vagy közvetve kapcsolódik az OMFB tevékenységéhez is. A Társaság e sokirányú állami kapcsolatai révén különös felelősséggel tartozik az általa művelt szakterületek szakmai koordinációjáért, az állami tervek összehangolt társadalmi bírálatáért és a nagytávlatú tudományos és műszaki koncepciók előkészítéséért. Az a tény, hogy szakterületi leg több állami szerv tevékenységéhez kapcsolódunk, bizonyos értelemben nehezebbé, bizonyos értelemben könnyebbé teszi a Társaság helyes munkastílusának és a különböző tervidőszakokban megtárgyalásra kerülő szakmai témáinak meghatározását. Nehezebbé teszi azért, mert sok minisztérium és országos hatáskörű szerv középtávú és hosszú távú terveinek ismeretét kívánja meg, könnyűvé pedig azért, mert mindezen tervekből a szakmai és tudományos lényeget kiválasztva nagyon sok azonosságot lehet felismerni. A Társaság a fentiek alapján hagyományszerűen az egyes minisztériumok és országos hatáskörű szervek közép- és hosszú távú tervei alapján állítja össze azokat a központi témákat, amelyeket a szakosztályok és területi szervek éves munkaterveik összeállítása előtt irányelvként megkapnak. Ezzel lehetővé válik a társasági munkának az állami feladatökkal való összehangolása és egyeztetése. A társasági munka és az egyes minisztériumok, illetve országos hatáskörű szervek kapcsolata a feladatok összehangolásán túlmenően több esetben akcióegységben is megnyilvánul. Számos rendezvénye van a Társaságnak az említett minisztériumok, illetve azok valamely középirányító szervével, kutatóintézetével közös rendezésben. Elsősorban az ÉVM-mel és az OVH-val közös pályázatok kiírása is az ilyen összehangolt akciók egy-egy mozzanata. A Társaság munkája a leírt formában kapcsolódik a népgazdaság ötéves középtávú és 15 éves hosszú távú terveihez. A feladatokon belül különös figyelmet fordítunk a vízgazdálkodás közép- és hosszú távú terveire. A Magyar Hidrológiai Társaság tudatosan vállalja feladatát a tudományos közélet formálásában, a párt tudománypolitikai irányelveinek érvényesítésében. A Társaság munkája e területen azért különösen jelentős, mivel egyesíti a gyakorlatban, az oktatásban, a kutatásban és fejlesztésben, az államigazgatásban, a gazdasági élet különböző területein dolgozó szakembereket, egyesít olyan szakterületeket, amelyeket a társadalmi munkamegosztás, a földrajzi elhelyezkedés, a hivatali szervezet szükségképpen elválaszt, elősegíti a gazdasági, államigazgatási és politikai szervezetek tevékenységét azáltal, hogy olyan átfogó információkat, korszerű szakismereteket nyújt, amelyek befolyásolják a szakmai törekvéseket, kialakítják a szakmai kapcsolatok egy sajátos rendszerét. A Társaság szakembergárdája mintegy 120 területet képvisel, így az interdiszciplináris tudomány igen sok ágazatát tudja optimális keretek között művelni; nagy számban állnak rendelkezésre magas fokon képzett aktív szakemberek, akik valóban alkalmasak arra, hogy a határterületek alapos ismeretében egy-egy téma komplex feldolgozását végezzék el. Nem elhanyagolható ebből a szempontból a Társaságnak az a szerepe sem, hogy a tagságot olyan demokratikus szervezetben egyesíti, ahol az egyes tagok kezdeményezőkészségét, szabad véleménynyilvánítását nem akadályozzák alá- és fölérendeltségi viszonyok. Ma az egyik legfontosabb feladat a kutatástól a termelésig vezető út csökkentése, a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazását elősegítő folyamatok gyakorlati alkalmazását elősegítő folyamatok gyorsítása, tervszerűbbé tétele. E tekintetben Társaságunk rendezvényei mindig jelentős szerepet játszottak. Természeténél, szervezési elveinél fogva ez volt az a hely, ahol a gyakorlat és a kutatás szakemberei összetalálkoztak, szót érthettek, együttműködési formákat alakíthattak ki. A spontaneitás háttérbe szorításával, igen tudatos szervezési munkával kell ezt a tevékenységünket az új igényekhez még jobban közelíteni, egyes témákra jobban koncentrálni, tudatosan koordinálni. A továbbiakban éppen az elmondottak még hathatósabb elősegítésére nagyobb gondot szándékozunk fordítani a szabad viták alapján kialakított átfogó vélemények és javaslatok összeállítására, melyeket egy-egy fontosabb rendezvényünk summázataként szoktunk elké-4
