Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
Változás a vízgazdálkodási üzemmérnök képzésben Századunk első hat évtizedében a hagyományos vízügyi műszaki szakemberképzés csupán okleveles mérnök- és vízmesterképzésre korlátozódott. Mindössze az elnevezés változott ebben az időben : a kultúrmérnökből vízépítő mérnök lett, a vízmesterből pedig vízműépítő technikus. A hatvanas évek elején a népgazdaság fejlődése új képzési szint kialakítását tette szükségessé. Államunk ekkor hozta létre a felsőfokú technikumokat, közöttük a Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikumot, amelynek felügyelő főhatósága az Országos Vízügyi Főigazgatóság volt. A Felsőfokú Vízgazdálkodási Technikum mostoha körülmények között kezdte meg működését Baján, egy régi általános iskola épületében. 1962 őszén levelező tagozatos, 1963 őszén pedig nappali tagozatos képzést indítottak lelkes oktatók. 1966-ban épült fel a Felsőfokú Technikum új épülete, stílusosan a Sugovica partján. A felsőfokú technikumokat 1970-ben főiskolákká szervezték át. Ennek keretében az addig működőknél nagyobb egységekké egyesítették a főiskolákat és fejlesztették a képzés tartalmát is. A Vízgazdálkodási Főiskola a Budapesti Műszaki Egyetem karéként kapott teret a működésre. Ez a változás kissé fékezte az állóeszköz állományának növelését, de az oktatás tartalmára kedvező hatású volt. Különösen sokat jelentett, hogy az okleveles vízépítő mérnökök és a vízgazdálkodási üzemmérnökök oktatói közelebb kerültek egymáshoz és a közeliét kedvező kölcsönhatása érzékelhetővé vált. Sajnos, e kedvező kölcsönhatás továbbfejlődése lelassult. A vízgazdálkodási üzemmérnök-képzés működésének 15 éve alatt teljesítette a célkitűzést, amelyért a képzést létrehozták. A vízgazdálkodási gyakorlat számára általában alkalmas mérnököket képezett a Főiskolai Kar. Munkába való beilleszkedésük nem okozott nehézséget. Hasznos volt vízépítési felkészítésük, ezért az építési feladatok teljesítésében is megállták helyüket. Egy-egy tehetségesebb üzemmérnök a műszaki fejlesztés, a szervezés kiváló szakemberévé vált; néhányuk felső szintű vezetőként működik eredményesen. (I. táblázat) Az 1978. évben kiadott új vízügyi képesítési szabály az elmondottak szerint határozta meg az üzemmérnökök — elsősorban a vízgazdálkodási üzemmérnökök — helyét a vízügyi szervezetben. Ma még nem dolgozik elegendő vízgazdálkodási üzemmérnök a vízügyi szerveknél. Különösen fontos a létszámnövelés a víz-, csatornamű és fürdővállalatoknál, az építő vállalatoknál, a regionális vízgazdálkodási vállalatoknál, valamint a vízgazdálkodási társulatoknál. A jelenlegi létszámukat és a szükséges létszámukat ezekben a szervezetekben a II'. táblázatban mutatjuk be. Ügy számítjuk, hogy a vízgazdálko-Vízügyi igazgatóságok és ÁBKSZ Regionális vízügyi vállalatok Vízépítőipari Tröszt vállalatai Vízmű, Csat. mű és Fürdővállalatok Vízgazdálkodási Társulatok * Szakemberszükséglet modellszámítás szerint 1979-től kezdve a bajai Vízgazdálkodási Intézet a Pollack Mihály Műszaki Főiskola intézeteként helyt ad az üzemmérnök-képzésnek, továbbképzésnek és a műszaki fejlesztésnek. Ezzel nem változik meg az üzemmérnök-képzés célkitűzése és reméljük, hogy a jövőben is elismert, fontos vízügyi képzési bázis működik majd Baján. dási üzemmérnökök létszáma 1995-re mintegy 3200 fő lesz szervezetünkben. A vázolt létszámterv azt bizonyítja, hogy az Országos Vízügyi Hivatal kulcsfontosságúnak ítéli a vízgazdálkodási üzemmérnök-képzést. Ennek tudatában vizsgálták a vízügyi vezetők, hogyan lehet továbbfejleszteni a vízgazdálkodási üzemmérnök-képzés körülményeit a jövőben. A szakmai elgondolásokat egyeztetniük kellett az Oktatási Minisztérium általános felsőoktatási korszerűsítésével. Utóbbiról csupán annyit, hogy a főiskolai képzés új kerete a kar helyett az intézet. Az intézetben nem tanszékek, hanem szakmai munkacsoportok szervezik a képzést. A közelmúltban intézeti rendszerű főiskolává alakultak át a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola. I. táblázat 1977-ben. A szervezeti átalakulás nem jelentheti azt, hogy a bajai Vízgazdálkodási Intézet eltávolodjon a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Intézettől. Szükséges, hogy a két felsőoktatási intézet egymást segítve új utakat találjon az együttműködésre, mind a képzés- és továbbképzésben, mind pedig a vízgazdálkodási fejlesztő munkában. Dr. Wisnovszky Iván Üzemmérnökök létszáma a vízügyi szervezetben (1977) (fő) összes üzemmérnök Ebből vízgazdálkodási üzemmérnök Ebből más szakirányú üzemmérnök OVH közvetlen felügyelete alatt működő szervezetben 1 146 448 698 Tanácsi Vízmű, Csatornamű és Fürdővállalatoknál 468 112 356 Vízgazdálkodási társulatoknál 231 105 126 Összesen : 1 845 665 1 180 II. táblázat Vízgazdálkodási üzemmérnökök tényleges és szükséges létszáma a főbb intézménycsoportokban (1977) (fő) Vízgazdálkodási üzemmérnökök tényleges | szükséges* 274 320 44 90 106 280 112 560 105 250 2
