Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1979-06-01 / 6. szám

Egy hatósági döntés nyomában

Halászat az orfüi völgy tavain

Közismert, Hogy a közigazgatási hatóságok eljárásaik során több esetben érdekegyeztetést folytatnak, ily módon biztosítva a közérdeknek legjobban megfelelő döntést. Nemrégen például az Orfű-völgyi tavak műszaki létesítményeinek vízjogi engedélyezésekor, a halászati érdekek megfelelő biztosítása kapcsán keletkezett jogvitában kényszerültek átfogó érdekegyeztetésre. Az Országos Vízügyi Hivatal másodfokú döntése elvi jelentőségű, ezért az ügy ismertetése feltehetőleg a horgásztársadalom érdeklődésére is számot tarthat.

AZ ELSŐ FOKÚ vízügyi hatóság vízjogi üzemeltetési engedélyben szabályozta az orfűi völgy négy mesterséges tavának: a pécsi, az orfűi, a Herman Ottó és a kovácsszénájai tározók kezelési kérdéseit. Úgy döntött, a tavak halasításra járulékosan használhatók, s a halászati hasznosítás jogosítottja kártérítési igény nélkül köteles tűrni a tározók rendeltetésszerű használata során bekövetkezett, vízminőség-változás által

Pécsi tó légifelvétele

Orfűi tó

okozott károkat. A tavak előírt üzemi vízszintje fölött halrács nem helyezhető el, az orfűi és a pécsi tóban — tekintettel elsődleges hasznosítási céljukra — a halak mesterséges táplálása nem engedélyezhető. A határozat kimondja, hogy a gáttest, a burkolatok, a műtárgyak és gépészeti berendezések ellenőrzése és a szükséges javítások elvégzéséhez a kellő feltételek biztosítása végett, az engedély kiadásától számított öt éven belül egy esetben, továbbiakban pedig szükség szerint a tavak bármikor teljesen leüríthetők, akkor is, ha a műszaki létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetését vagy állékonyságát veszélyeztető meghibásodás fordul elő. A határozat ellen a Baranya megyei Tanács VB Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Osztálya (a továbbiakban: Osztály), a Magyar Országos Horgász Szövetség (a továbbiakban: MOHOSZ) és a Tanácsi Dolgozók Horgász Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) fellebbezett.

AZ OSZTÁLY fellebbezésében a hasznosítási célok vízjogi engedély szerinti rangsorolásában a halasítás járulékos jellegét vitatta. Felhozta, hogy a tavak halászati jogát a halászati hasznosítási okmány szerint a MOHOSZ közbejöttével, a MOHOSZ Baranya megyei Intéző Bizottsága és az Egyesület gyakorolja, aminek a vízjogi engedélyben való kifejezésre juttatása elengedhetetlen. Emellett például a Hermann Ottó tó az Országos Természetvédelmi Hivatal által védetté nyilvánított terület, ezért a vízjogi engedélyben elő kell írni, hogy

a tóból történő vízkivételhez, a víz bármilyen célú felhasználásához, a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.

A MOHOSZ fellebbezésében rámutatott, hogy a halászat érdekeit a vízjogi engedélyezési eljárásban a legmeszszebbmenően előtérbe kell helyezni. Kifogásolta az engedélynek a halászati hasznosítás járulékos jellegére utaló előírását, és kifejtette, hogy a tavak vízszintcsökkenése és vízminőség-változása tekintetében a kezelő vízügyi szervek felelőssége nem zárható ki, és nem zárható el a kártérítési igény érvényesítése elől a halászati hasznosító. A halrácsok fenntartása — véleménye szerint — a vízügy érdekeit nem sérti. A tavakban intenzív halgazdálkodást terveztek, amihez elengedhetetlen a halak mesterséges takarmányozása: a nagy tömegű vízben ennek nem lehet veszélyes hatása. Az előírás módosítását kérte, amely csak akkor teszi lehetővé a teljes leeresztést, ha a szükséges vízi munkák másként nem végezhetők el, illetve a hibák másként nem háríthatok el.

AZ EGYESÜLET fellebbezési álláspontja szerint a Herman Ottó elsődleges hasznosítási célja halrezervátum, ellentétben a vízjogi engedélyben Írtakkal. Tiltakozott a vízügyi igazgatóság részére adott olyan jogok ellen — így különösen a tavak leürítésére biztosított jogosítvány ellen —, amelyeket a halászati hasznosító kártérítés nélkül köteles tűrni. Feltételezése szerint ugyanis, a vízügyi igazgatóság esetenként kellő megfontoltság nélkül el-26