Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1979-05-01 / 5. szám

Emlékezés a győzelem napján 1945. Budapesten házról házra foly­nak a harcok. Mi már a felszabadított területen élünk. Élünk és ez a fontos. Súlyos sebesüléssel fekszem egy ideigle­nes szovjet kórházban. A sebészek már megtették a magukét, most már csak meg kell erősödnöm. Ennem kell, s itt mindent megkapok. Az „ápolónő” — az egészségügyi ka­tona — egészen fiatal fiú, szinte gv-эгек még. Vologyának hívják, mindenki Vov­­kának szólítja. Tökéletesen látja el fel­adatát. Kéretlenül is teljesíti a kívánsá­gokat, jó szóval is igyekszik enyhíteni a fájdalmakat. Amikor végez, kerékpárra ül és elmegy, nem sokkal a szolgálat előtt érkezik vissza. Sok ennivalót kapok. Egy részét titok­ban a párnám alá dugom, vigyázva, ne vegyék észre. A feleségemnek és a gye­rekeknek nincs mit enniök. Délután megérkezik a család. Mielőtt még oda­adhatnám a vigyázva félretett ételt, Vovka magyaráz valamit és csak akkor értjük meg, amikor kenyérrel, konzer­­vekkel tér vissza a kórterembe és fele­ségemnek adja. A gyerekeknek még csokoládé is jut. Majd előveteti az el­dugott ételt és kézzel-lábbal magya­rázza, hogy ezt nekem kell megenni, mert különben nem gyógyulhatok meg. Ezután hetenként többször, családom csomaggal indul haza a szovjet kórház­ból. Az „ápolónő” gondoskodik róluk. Erre is jut energiája. Néhány hét múlva tudom meg, hogy Vovka, amikor nincs szolgálatban bicik­lire ül, a frontra indul. „Szabad idejé­ben” fegyverrel a kezében segít társai­nak kiverni országunkból a fasisztákat. Egyik nap hiába várjuk a mindig pon­tosan érkező fiatal szovjet katonát. Nem jött vissza. Néhány nap múlva rövid hír érkezik; Vologya hősi halált halt orszá­gunk felszabadításáért folyó harcok­ban ... Tóth M. FOLYAMSZABÁLYOZÁS AZ OLT MENTÉN A Csiki-medencében az Olt folyó ára­dások idején nagy kiterjedésű területe­ket tesz használhatatlanná. Vízügyi szervek irányításával évekkel ezelőtt megkezdődött a folyam szabályozása. Ez a munka ötezer hektárnyi vizes, mo­csaras terület lecsapolását irányozza elő. Új töltésekkel, a régiek korszerűsí­tésével és megemelésével eddig 2900 hektárnyi területet adtak vissza a me­zőgazdaságnak, elsősorban a Csíksze­reda és Mádéfalva közötti szakaszon. A folyamszabályozás és területvisszahó­­dítás során előbb az Olt gátrendszerét építik meg, s ezzel a kanyargós folyót némileg egyenesítik is. MILLIÓK SZENVEDNEK AZ EGÉSZSÉ­GES IVÓVÍZ HIÁNYÁTÓL. A harmadik világ népességének nagyobb része szenved. Minél kevesebb az iható víz, annál jobban terjednek a fertőzött víz okozta betegségek. Földünk népességé­ből 800 milliót sújt a fertőzött víztől szerzett betegség — írja az Egészség­­ügyi Világszervezet, a WHO legfrissebb kiadványa. Más nemzetközi szervezetekkel össze­fogva, a WHO kampányt indított „min­denkinek egészséges vizet 1990-re" jel­szóval. A terv végrehajtásához a követ­kező tíz évben közel 140 milliárd dol­lárra lesz szükség. • LENINGRAD KÖRNYEZETVÉDELME. Manapság nagy teljesítményű „szűrő” védi a Finn-öböl vízmedencéjének tisz­taságát. A Belij-szigeten üzembe lépett a leningrádi tisztítóállomás első rész­lege, amelynek naponta másfél millió köbméter szennyvíz megtisztítását kell elvégeznie. A tisztító komplexum létrehozása fon­r tos szakasz a leningrádi környezetvé­delmi program megvalósításában. Há­rom tisztító állomás megépítése lehe­tővé teszi majd az egész város szenny­víz-mennyiségének megtisztítását. E feladat megoldása céljából a nagy ipari üzemekben víz- és gáztisztító ál­lomások létesültek, bevezetik a körfor­gó vízellátás rendszerét. A kazánházak többségét gázüzemre állították át, köz­pontosított szemétfeldolgozó üzemet építettek. A természet meghálálta a gondosko­dást: a város víztároló medencéiben újabban vízimadarak fészkelnek. MEGALAKULT A RENOVAQUA TÁRSASÁG RENOVAQUA néven tavaly Kutatási- Fejlesztési Társaság alakult a szenny­vizek és a szennyvíziszapok mezőgazda­sági elhelyezésének fejlesztése céljából. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató­­központ (VITUKI) kezdeményezésére lét­rejött RENOVAQUA Társaság alapító tagjai még az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (Szeged), a Békés megyei KÖJÁL (Békéscsaba), a Gyulai Vízmű­vek (Gyula), a Komárom megyei KÖJÁL (Tatabánya), a Körösvidéki Vízügyi Igaz­gatóság (Gyula) és a Magyar—Szovjet Barátság MGTSZ (Kecskemét). A közelmúltban megtartott első ülé­sén az igazgatói tanács a többi között elfogadta a társaság működési szabály­zatát, éves munkatervét és a csatlako­zás feltételeit. A társaság működése fö­lött a szakmai felügyeletet az OVH Víz­ellátási és Csatornázási Főosztálya gya­korolja. AZ ÉSZAK-KRIMI FŐCSATORNA a legnagyobb öntözőmű­vek egyike a Szovjetunióban. Az éltető vizet a Dnyeprből hozza a félszigetre. Ez a csatorna ad vizet a szomjas krími földek öntözéséhez és permetezéséhez, segíti a jobb vízellá­tást Kercsiben, Feodoszijában és több más városban a Krím déli partvidékén. Folyik a főcsatorna mellékágának építése, amely újabb 80 ezer hektár napégette föld öntözését teszi majd lehetővé a Krím-félszigeten. Képünkön: az Észak-Krími főcsatorna látképe (APN) 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom