Magyar Vízgazdálkodás, 1979 (19. évfolyam, 1-12. szám)
1979-05-01 / 5. szám
volt, billenős gépkocsikkal szállított földből épültek. A lerakott földet vagy földtolók rendezték a megfelelő profilba, vagy — és a belterületi helyeken csak ez volt lehetséges — kézi erővel történt a beépítés. Ahol a megközelítési lehetőségek a legmostohábbak voltak, ott földdel töltött zsákok segítségével érték el az előírt magasságokat. Végül elkészült a nyúlgátak és jászolgátak hullámverés elleni védelme, részben rozsé és puha védanyag, részben műanyagfólia felhasználásával. Egyéb védekezési pontokon elsősorban a földdel töltött zsákok alkalmazására került sor, a gyors beépíthetőség miatt, például buzgárok, csurgások megfogásánál, vagy támasztó bordák kialakításánál. Az erők célszerű összpontosítása, és a védekezési helyek figyelembevételével a védelemvezetés a szandaszőlősi homokbányát jelölte ki zsáktöltési célokra. Az 1970. évi Nagy Tiszai Árvíz adatait egyébként ha összehasonlítjuk a most lefolytatott árvízvédekezés adataival, érzékelhető egyrészt a két védekezés időtartamából adódó különbség, másrészt a védelmi művekben és a védelmi szervezetben az eltelt közel 10 esztendő alatt végbement fejlődés. Árvízvédekezés alkalmával alapvető és hangulatot meghatározó tényező a dolgozók ellátása és megfelelő elhelyezése. Célkitűzéseink között szerepelt az, hogy egy-egy 40—60 fős munkáscsapatot a készenlétek szervezhetősége miatt lehetőleg a védővonalak mentén 4—6 helyen kell koncentráltan elhelyezni. Az ilyen körülmények között elszállásolt és más vízügyi szervektől hozzánk védekezésbe rendelt dolgozók búcsúzásuk alkalmával elismeréssel szóltak elhelyezésükről és ellátásukról. A Közép-Tisza vidékén felgyülemlett közel két évtizedes, jól dokumentált árvízi tapasztalat lehetővé teszi olyan forgatókönyvek megírását, melyek különböző magasságú és időtartamú árvédekezés optimális szervezettségét egyértelműen biztosítják. E forgatókönyvek közeli megírásával átadjuk tapasztalatainkat a még nagyobb árvizekkel szembenézni kényszerülő utódainknak. Dr. Hegedűs Lajos IHI n R E IK< EGYÜTTMŰKÖDÉS A VIZEK VÉDELMÉBEN. Szombathelyen a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság, a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága és a Magyar Országos Horgász Szövetség Vas megyei Intéző Bizottsága szocialista szerződést kötött. Ebben az igazgatóság vállalta, hogy évente tájékoztatja a Népfrontot és a Horgász Szövetséget a megyében levő vizek állapotáról és segíti a Népfront környezetvédelemmel foglalkozó aktivistáit az oktatásban, képzésben. A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága mozgósítja majd erőit a környezet- és vízvédelemre, a Horgász Szövetség halőrei, aktivistái pedig rendszeresen figyelemmel kísérik a vizek állapotát és ha szennyeződést észlelnek, jelentik azt a vízügyi igazgatóságnak. ÚJÍTÓK A DRVVV-NÉL. Eredményes és hasznos munka képét nyújtja a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat múlt évi újítási számvetése. Az év folyamán 142 újító nyújtott be 67 javaslatot. Munkájuk eredményessége a becslés szerint meghaladja a 70 millió forintot, a kifizetett újítási dijak összege pedig a 850 ezer forintot. A benyújtott újítások közül mintegy félszázat hasznosított a vállalat. Többet nemzetközi érdeklődés mellett bemutattak a Budapesti Nemzetközi Vásáron. A vállalat igyekszik a mozgalmat tovább szélesíteni, és az újítók érdeklődését a közvetlen, legfontosabb vállalati célokra irányítani. Ezért már az év elején kidolgozták az ez évi újítási feladattervet, amelyet széles körben ismertettek. ELŐRE GYÁRTOTT SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPEK típusterveit vette át a Keletmagyarországi Vízügyi Tervező Vállalat. A tervek között különféle változatok szerepelnek, a napi 2700 köbméteres teljesítményű berendezések tervétől a 25 000 köbméteresek dokumentációjáig. A szovjet tervek alapján épülő tisztító telepek nagy előnye, hogy egy blokkban oldják meg a teljes víztisztítási folyamatot, szerkezeti rendszerük nagymértékű előre gyártást tesz lehetővé, és kezelésükhöz kevesebb emberi munkaerőre van szükség. Az első szovjet tervek alapján készülő szennyvíztisztító telepet — napi 2700 köbméteres teljesítménnyel — Tiszakécske nagyközségben építik fel. Fiatalok három megyéből BELVÍZVÉDELMI ÉPÍTŐTÁBOR MAKÓN Baranya, Fejér és Somogy megyéből összesen 300 fiatal vesz részt az idén Makó belvízvédelmi munkálataiban. A fiatalok június 17.—július 29. között három kéthetes turnusban dolgoznak majd a város utcai csatornahálózatának kiépítésén. A belvízvédelmi épitőtábor előkészítése jó ütemben folyik. A érdekelt megyék KISZ bizottságainak képviselői már tanácskoztak Makón. A fiatalok az Erdei Ferenc nevét viselő kereskedelmi szakközépiskola kollégiumában laknak majd és tartalmas szabad idő programról is gondoskodtak a tábor rendezői, a KISZ makói városi bizottságának munkatársai. FIATALOK A KISKÖREI VÍZLÉPCSŐÉRT Miskolcon ülést tartott a Tisza II. KISZ-védnökség Borsod megyei operatív bizottsága. Stefán Márton, az operatív bizottság elnöke értékelte és szólt azokról a munkákról, amelyet tavaly végeztek a fiatalok a kiskörei vízlépcsőnél. Sikes rendezvény volt tavaly Putnokon a szakközépiskolában. Az itt rendezett öntözési vetélkedőt a ricsei termelőszövetkezetek csapata nyerte, amely az országos döntőn is harmadik lett. A tanácskozáson az öntözőberendezések bemutatóján hasznos tapasztalatokat szereztek a szakemberek. A Tisza II. KISZ- védnökség megyei operatív ülésén az idei terveket és feladatokat is megbeszélték. SZELLEMI VETÉLKEDŐT RENDEZETT A VIZDOK Szentendrén a Tanácsköztársaság tiszteletére. Hét brigád versengéséből a Németh Imre, Havadi Ágnes, Molnár Éva, Göcze Ilona, Scheili Júlia összeállítású DOKUFORD brigád került ki győztesen, a film- és fotószolgálat Korda Sándor brigádja (Herczum Péter, Szökrön László, Schmall Emilné, Schermann Ákos, Vizy Zsigmond) és a nyomda (Fischer Tibor, Fürtha György, Sárvári Éva, Czapp Gusztávné, Tuka Imréné, Tarrósy István) Petőfi Sándor brigádja előtt. A győztesek és helyezettek értékes díjat kaptak, amelyet Marczell Ferenc, a VIZDOK igazgatója adott át. A vetélkedőt nagy hozzáértéssel Fejér László vezette. 34
