Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)

1978-07-01 / 1. szám

Vízvédelem VÍZSZINTES: 1. A Kvassay- és a Tassi­­zsilip közötti vizterület, melyről külön kormányrendelet intézkedik. 11. A vízsz. 1. régebbi elnevezése. 12. LS. 13. ítél­kezés a feladata. 14. Eltérő információ (két szó). 16. Germán isten. 18. Nem férfi. 19. Sereg. 20. Spanyol arany. 21. Detonál. 24. Verne: Várkastély a Kár­pátokban c. művének egyik alakja. 25. Ez veszélyezteti leginkább a vizsz. 57-et. 28. Jól megnőtt. 29. Névelő (ford.) 30. A vízvédelem egyik fontos segédtudo­mánya. 32. Irányítószáma: 7768. 34. Ro­vásírás. 35. Vitorlázó repülővel lavirozik. 38. Llano egyneműi. 40. Állókép. 42. A vízsz. 1. alsó szakaszán ezt lehet első­sorban tenni. 43. Férfinév. 45. Egye pá­ratlan betűi. 46. Ázsiai állam. 48. Taga­dás. 49. Visszaüt (!) 51. Vizkitermelő berendezés. 53. A cián is ez. 55. Római 101. 56. Fordított kettősbetű. 57. Az em­ber egyik létfeltétele, védelme fontos kötelesség. 62. Teherautó márka. 63. Ci­­ni egyneműi. 64. Római 6. 65. Nem úgy alá (két szó). 67. Energia mértékegység. FÜGGŐLEGES: 2. Martalék. 3. Van na­pos is. 4. Háziállat. 5. Nyüszít. 6. Izom­ban van. 7. Mitológiai alak. 8. Hazug­ság (argó, ford.). 9. Vizek tisztaságát és partjának épségét védő növény. 10. Arzén. 11. Közelkeleti állam idegen írásmóddal. 15. A vízsz. 1. középső sza­kaszán ez a sport űzhető elsősorban. 16. A magyar vízügyi szervezet főható­sága, a vízvédelem szervezője. 17. Nemzeti bajnokságok (I). 22. Az anó­­don válik ki. 23. Egy francia város la­kója. 24. Növény. 26. Francia filmsztár. 27. Zúgó egyneműi. 28. Érettségi. 31. Szamárhang. 33. Hangfekvés. 36. Nyel­vével hangot ad. 37. Középen tűnő (!). 39. Irányítószáma: 2309. 41. Ne a na­gyot. 44. Személyes névmás. 45. A vízsz. 1. felső szakaszán ezt lehet csinálni. 47. Ez jön az ókútból (I). 50. Idegen férfinév. 52. Azonos betűk. 53. Kártevő és vitorlás. 54. Gépkocsi. 58. Derűs. 59. Női név. 60. ... Dagover. 61. Fél Tettye (!). 66. Azonos betűk. IHI í R E К KÖRNYEZETVÉDELMI nagyberuházás fejeződött be a Velencei-tó partján: üzembe helyezték az új, agárdi szenny­víztisztító telepet. A negyvenmillió fo­rint értékű beruházással a régi szűrő- és iszapolóberendezések kapacitását ötszörösére emelték, s így most a mű naponta 2500 köbméter szennyvíz tisztí­tására alkalmas. MAGYAR—CSEHSZLOVÁK vízügyi tárgyalásokat folytattak júniusban Sop­ronban. Napirendjén a határ menti fo­lyókon — a Dunán, az Ipolyon, Her­­nádon és a Sajón — végzett és terve­zett közös érdekű munkák szerepelnek. A két baráti ország között a legjelen­tősebb határfolyó a Duna. Az 1954-es és 1965-ös árvizek után mindkét part­ján jelentős gáterősítési munkákat haj­tottak végre. A magyar oldalon az idén fejeződött be — 1954 óta — a máso­dik nagyszabású gáterősítési program. A Duna szigetközi és csallóközi sza­kaszán hosszú évek óta összehangolt terv alapján végzik a hajózás bizton­sága érdekében szükséges folyamsza­bályozási munkákat. Már az idei sza­bályozási programot, s azt követően a következő évekét is a gabcikovó— nagymarosi erőmű és vízlépcsőrend­szer megépítésének függvényében ter­vezik és oldják meg. A Duna és a többi határfolyón a vízszennyeződés csökkentésére irányuló elképzeléseket is megvitatták Sopron­ban a két ország vízügyi szakemberei. Társadalmi összefogás Biztató eredmények jelzik, hogy nem volt hiábavaló a Velencei­tó és üdülőkörzetének fejlesztését szolgáló széles körű társadalmi összefogás. Elsőrendű feladat volt a tó eliszaposodásának megaka­dályozása, a vízszintszabályozás és a víz minőségének javítása, vagy­is a tó biológiai megfiatalítása. A vízügyi beavatkozások eredmé­nyességét tanúsítja, hogy a nádirtással szabaddá tett helyeken, első­sorban Gárdony térségében, javult a víz minősége. Az Országos Vízügyi Hivatal, a Közép-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság és a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ össze­hangolt vízügyi programja szerint a tó vízszintjének ingadozását a korábbi 170-ről 30 centiméterre mérsékelték. A vízingadozás csök­kentésével teremtettek kedvező feltételeket a partrendezésre, a part­fal építésére. Eddig 15 kilométer hosszú partfal épült, elsősorban a strandoknál és a jelentősebb üdülőterületek mentén. 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom