Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-11-01 / 5. szám
„Ismerd fel erőd proletariátus Ismerd fel erőd és szabadíts fel (L. Aragon: Vörös front) Kommunisták Magyarországi Pártja 1918. november 24-én alakult meg a Kommunisták Magyarországi Pártja, amely fordulópont volt a magyar munkásság és az egész nép történelmében. A magyar társadalom már a háború előtt is súlyos ellentmondásoktól volt terhes, s azokat a háború végképp elmélyítette, kiélezte. Napirendre került az ország függetlenségének kivívása, a monarchia megdöntése, a köztársaság megteremtése, a nagybirtokrendszer felszámolása, az ország lakosságának felét kitevő nemzetiségek jogainak elismerése, tehát feszítő társadalmi gondok megoldása, amivel összefonódott a munkásosztály tőkés kizsákmányolás alóli felszabadítása. A magyarországi munkásság osztállyá szerveződése a századfordulóra befejeződött és a munkásosztály az első világháborúig terjedő időszakban fokozatosan döntő politikai tényezővé vált. Vezető szerepének megvalósulása a soron levő forradalomban döntően azon múlott, hogy lesz-e olyan párt, amely képes helyes választ adni az imperializmus által napirendre tűzött kérdésekre, s olyan programot adni, amely a proletariátus köré tömöríti a polgári demokratikus forradalom következetes megoldásában érdekelt osztályokat, rétegeket. Az 1918 októberi polgári demokratikus forradalom, amelynek vezető ereje a munkásosztály volt, olyan viszonyok között győzedelmeskedett, amelyben már meg voltak a szocializmus megvalósításának objektív gazdasági társadalmi feltételei is. A magyar társadalom méhében megérett és a súlyos háború által végsőkig kiélezett gazdasági, politikai problémák egy részét a polgári demokratikus forradalom nem oldotta, illetve — osztálykorlátai miatt — nem is oldhatta meg, ez a szocialista forradalomra várt. így szinte a forradalom másnapján napirendre került a szocialista forradalom célkitűzése. A munkásság ösztönösen vágyakozott a szocializmus eszméjére, melyhez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom adott ösztönzést. Új típusú párt — a KMP — létrehozására volt tehát szükség, hogy ebből az ösztönös vágyakozásból tudományosan megfogalmazott politikai program legyen. A KMP megalakulásának szükségességét annak idején még a szociáldemokrata baloldal egy része sem értette meg. Féltették a munkásosztály egységét, bár azt már régen széttörte a pártvezetés reformista politikája. A munkásmozgalom (különösen a háború végén) erősen differenciálódott; az októberi polgári demokratikus forradalom után a baloldaliak szükségesnek tartották, hogy külön szervezkedjenek a Szabó Ervin, illetve a Marx-körben. Az új párt megalakításának szükségességéig azonban csak az Oroszországból hazatért kommunisták ösztönzésére jutottak el. A Szovjet-Oroszországból hazatért kommunisták közül számosán már az első világháború előtt is jelentős szerepet játszottak a magyar munkásmozgalomban, s együtt a többiekkel az oroszországi forradalmak hatására váltak kommunistává. Közülük kiemelkedő szerepet játszott Kun Béla, Jancsik Ferenc, Poor Ernő, Rabinovics József, Seidler Ernő, Vántus Károly s a januárban hazatérő Szamuely Tibor. A KMP megalakítói között voltak a szociáldemokrata baloldal olyan jeles régi képviselői, mint Vágó Béla, Chlepkó Ede, Fiedler Rezső, Hirossik János, László Jenő, Rudas László, Szántó Béla; a Forradalmi Szocialisták: Korvin Ottó és Mikulik József. A Szociáldemokrata Párt néhány kiemelkedő baloldali személyisége — Landler Jenő, Hamburger Jenő, Varga Jenő, Nyisztor György, Pogány József — a két munkáspárt 1919 márciusi egyesülése után váltak kommunistává. Megalakulása után a KMP gyorsan fejlődött szervezetileg, s azt messze megelőzve rohamosan növekedett tömegbefolyása is. Szinte a csodával határos, hogy a párt — mindössze négyhónapos fennállása alatt — győzelemre vitte a proletárdiktatúra ügyét, létrejött a dicsőséges Magyarországi Tanácsköztársaság. A Magyarországi Tanácsköztársaság — Szovjet-Oroszország után a második szocialista ország — létrejöttének nagy nemzeti és nemzetközi jelentősége volt. Lenin kiemelte, hogy a magyar proletárforradalom győzelme, a társadalmigazdasági szempontból az oroszországinál fejlettebb viszonyok és a forradalom békés győzelme ellenére igazolta, hogy a proletariátus diktatúrája a szocialista forradalom általános törvényszerűsége. A Magyarországi Tanácsköztársaság felszabadulás előtti nemzeti történelmünk csúcspontja: egyúttal nagy jelentőségű internacionalista tett is volt. Segített terjeszteni a szocialista forradalom eszméit a forradalmasodó európai országokban. Pártunk történetének további fontos tanulsága a magyarországi viszonyokhoz 1 Hatvan éve alakult meg a
