Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-04-01 / 2. szám
kedvelt italát készítő KIRIN sörfőző kombinátot ismertük meg. Yokohamában fogadott minket a tartomány kormányzója, ismertette a tartomány gazdasági életét és külön kitért a WYEVA Ifjúsági Szervezet munkájára. A kormányzóság épületében alkalmunk volt megismerkedni Kanagavoa tartomány környezetvédelmi központjával. A tartomány területén 15 jelentős légszennyező gyár vagy gyárcsoport közelében automatikus légszennyeződés-mérő állomás van elhelyezve. Ezek az állomások óránként rádió útján jelentik a központnak a levegő pillanatnyi állapotát. A központban egy elektronikus számítógép gyűjti az adatokat és egy nagy táblán kijelzi az utolsó mérés eredményeit. Ha valahol a megengedett határ fölé emelkedik a levegő szennyezettsége, akkor az ott működő gyárak (vagy gyár) olajellátását csökkentik 20%-kal. Ha továbbra is a megengedettnél magasabb a levegő szennyezettsége tovább csökkentik az olaj ellátást, vagyis az energiaellátást. Ezzel szorítják rá a vállalatokat a korszerű, a levegőt kismértékben szennyező berendezések alkalmazására. A Kanagawa tartományból május 28-án este érkeztünk vissza Tokyóba és ismét a Kékkőn Clubban szálltunk meg. TOKYÓ ISMÉT Másfél napunk volt Tokyóban. Ezt az időt részben vásárlásra és a már megismert Aszakusza negyed és Aszakusza Kannon részletesebb végigjárására fordítottuk, részben az Ueno-park és az Ueno-állomás környékével ismerkedtünk. Az Ueno-állomás Tokyó harmadik legnagyobb vasúti pályaudvara. A pályaudvartól délre széles nagy forgalmú utak hatalmas áruházakkal, éttermekkel és szállodákkal. A mellékutcák szűk utcácskák földszintes, egyemeletes faházakkal. Minden házban kis bolt van. Itt minden megtalálható. A pályaudvar mellett vezet el a magasvezetésű 1. számú autópálya. A pályaudvartól nyugatra 84 hektáron terül el az Ueno-park. Ez a park Tokyó egyik nagy kulturális központja. Még felsorolni is sok az itt található intézményeket: — a kyotói Kiomizu-szentély másolata, — a Tokyó Metropolitan Festival Hall, — a Nyugati Művészetek Múzeuma, — a Nemzeti Tudományos Múzeum, — a Japán Tudományos Akadémia, — a Rjodaisi-templom, — a Tukugava sógun mauzóleuma, — a Tokyói Nemzeti Múzeum, — a Főváros Képzőművészeti Kiállítóterme, — a Tokyói Művészeti Egyetem, — az Ueno Állatkert, — egysínű vasút és csónakázótó. Május 29-én 13 óra 46 perckor szállt fel velünk az Air-India. Boeing—707 típusú gépe, hogy Hongkong—Bangkok—Üj-Delhi— —Teherán útvonalon Moszkvába vigyen minket. Ez az út nagyon fárasztó volt. 33 órát utaztunk egyfolytában a tokyói szállodától a moszkvai szállodáig. Ezen a hosszú úton két élményben volt részünk: —• Hongkongban ismét kiszállhattunk a repülőgépből és a tranzit váróterembe mehettünk. Továbbinduláskor a repülőgép a szárazföld felé szállt fel, így a tengerparti hegyek mögött elterülő sűrűn beépített várost is láttuk. — Teheránból Moszkva felé közeledve a kevés felhő jóvoltából megpillantottuk, az Ararát csúcsát és az örményországi Szeván-tavat is. Egynapos moszkvai pihenés után 1977. május 31-én érkeztünk haza hosszú és fárasztó, de nagyon sok és kellemes tapasztalat, élmény birtokában. Dr. Molnár György Mesterséges folyók Fehér takaró borítja a kazahsztáni sztyeppét, a patakokat és a tavakat jég vonta be, partjaikat vöröses színű nád szegélyezi. Pedig ezek mesterséges, acélmederbe foglalt folyók, amelyek a föld alatt láthatatlanul folynak tovább. Az Észak-Kazahsztánban épülő legnagyobb csoportos vízvezetékekről van ugyanis most szó. Egyikük — a Nurini — 1200 kilométer hosszú és Celinográd és Turgaj környékén több körzetet lát el vízzel. A csatorna a Nura folyótól indul ki. Kazahsztánban a fúrt kutakból speciális tárolóban összegyűjtött talajvizet is hasznosítják. A víz 18—20 atmoszféra nyomással jut a fővezetékbe. Ütja során több szivattyúállomás működik. Most fektetik a vízvezeték zónájában az újabb fővezetéket, amely a Terszakan nevű kis pusztai folyó medre alól gyűjti össze a vizet majd. Ezenkívül a hidrogeológusok Atbaszar közelében egész föld alatti tengerre is bukkantak. Segítségével rövid idő alatt megháromszorozható a vízkivétel és a fogyasztók naponta 51 ezer köbméter vizet kaphatnak. Tovább épül a legnagyobb vízvezeték — a presznovi —, melynek teljes hossza 3334 kilométer lesz. Nemcsak a kazahsztáni szűzföldek, hanem a Dél-Urai szomszédos területei is hatáskörzetébe tartoznak majd. Ilyen nagy mennyiségű víz ennyire nagy távolságba juttatásához 500—700 milliméter átmérőjű csöveket használnak fel. Érdekes, hogy ez a vízvezeték a köztársaság ellentétes sarkában található Tobol és Isim folyókból veszi vizét, így e folyókat „rövidre zárták” és a sztyeppe mélyére vezették. Az új csoportos vízvezetékek kedvező hatása mindinkább érezhető. Jelenleg csupán a fővezetékek összesített hossza meghaladja a hétezer kilométert. Természetesen korántsem egyszerű a bonyolult és kiterjedt, szivattyúállomások és egyéb létesítmények széles hálózatával ellátott vízgazdálkodási létesítmény üzemeltetése. Az itt dolgozóknak az időjárástól függetlenül, nemegyszer járhatatlan utakon is a vezetékhez kell utazniok. Nem mondhatni, hogy Észak-Kazahsztán tágas térsége vízben szegény. A vízmedencék azonban igen egyenetlenül helyezkednek el — ma a természet e „hibáját” sikeresen korrigálják: az acélcsöveken a legszárazabb és mélyen fekvő területekre is rendszeresen eljut az életet adó víz. Ma csaknem 700 település kapja ilyen vezetékeken ivóvizét. A. Jersov APN 74
