Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-04-01 / 2. szám
PÉCSI TAPASZTALATOK A szocialista brigádmozgalom hatása a gazdasági munkára Ma már minden gazdasági vezető tudja, hogy a szocialista munkaverseny-mozgalom — ha helyesen és jól csinálják — óriási húzóerőt jelent minden kollektívában. Hatására megváltozik a gazdasági helyzet, javulnak a gazdálkodás menynyiségi és minőségi mutatói, nő a munkafegyelem, javul a munkahelyi légkör. Mindenki, aki hosszabb időszakot vizsgálva keresi a szocialista munkaverseny-mozgalom és a gazdasági munka összefüggéseit rövid időn belül felismeri azt az alapvető törvényszerűséget, hogy a jó munkaverseny-mozgalom mindig a gazdasági eredmények javulását eredményezi, míg a versenymozgalom hanyatlásával együtt jár a gazdasági eredmények romlása. Abban lehet csak különbség az egyes gazdasági egységek között, hogy milyen szoros a korreláció a versenymozgalom és a gazdálkodás eredményei között, de abban nem, hogy ez az összefüggés létezik és a két folvamat egymással állandó dinamikus kölcsönhatásban van. Ma már az is világos mindenki előtt, hogy a szocialista munkaverseny-mozgalom több mint egy gazdasági eredményre orientált egyszerű munkaverseny. Ez a többlet eszmei és politikai tartalmában van. Ezért fogalmaztak az 1038/1977. számú együttes határozat alkotói a következőképpen: ,,A munkaverseny-mozgalom a szocialista építés nagy erőforrása és legszélesebb társadalmi támasza, amely kifejezi a dolgozó emberek alkotóképességet, a munkához és a társadalomhoz való felelős viszonyát, fejleszti a tulajdonosi szemléletet és fontos hozzájárulás a szocialista emberi viszonyok létesítéséhez.” Ebből a megfogalmazásból egyértelműen kitűnik, hogy az alapvető cél változatlanul a szocialista gazdasági építés segítése, de úgy, hogy eközben javuljon a tulajdonosi szemlélet a szocialista munkaerkölcs, az általános és a szakmai műveltség és a közösségi szellem. A szocialista munkaverseny-mozgalom akkor tölti be igazán a hivatását, ha mindezek együttesen valósulnak meg. Ezért szükséges, hogy a munkaversenv-mozgalom eredményeinek vizsgálatakor a figyelem mindezekre kiterjedjen és ezek együttes értékelése alapján történjen meg a további tennivalók elhatározása. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóságon a szocialista munkaverseny-mozgalomnak mély gyökerei és szép hagyományai vannak. Az első nagy lépés 1971-ben történt, amikor felismerve a mozgalomban rejlő lehetőségeket, módszeresen látott hozzá az igazgatóság a fejlesztéshez. A mozgalom fejlesztésére irányuló kezdeményezést a szocialista brigádvezetők tanácskozása erősítette meg és ezzel letette az alapjait egy folyamatos és igen eredményes fejlődésnek. Az 1972-es év újabb lendületet adott. Ebben az évben került sor a szocialista brigádvezetők ágazati, majd országos tanácskozására. Ezek hatására terjesztette ki az igazgatóság a mozgalmat a kőbánya, a gépműhely és az igazgatósági központ dolgozóira. Ezt követően a brigádmozgalomban részt vevők száma ugrásszerűen emelkedett és kedvezően alakultak a termelési eredmények annak ellenére, hogy ebben az évben egy nagy drávai árvíz is volt. A szocialista brigádok a védekezésből is derekasan kivették részüket és jelentős részük volt abban, hogy a védekezés igen kedvező eredménnyel zárult. A következő évben korszerűsítette az igazgatóság a munkaverseny szabályzatát és ezzel tovább javította a verseny feltételeit. Az 1974-es év a kongresszusi munkaverseny jegyében telt. Ebben az évben kezdődött el a versenymozgalom intenzív kiterjesztése a közvetlen gazdasági célkitűzéseken túl a szocialista emberré formálás irányába. Különféle nagy sikerű vetélkedők, jelentős társadalmi munkaakciók, a kulturális és a sportélet fellendülése jelzi ennek a folyamatnak az első állomásait. A felszabadulás 30. évfordulójára kibontakozott versenyben már meglehetősen nagy versenytapasztalattal és jó felkészüléssel vettek részt brigádjaink. A termelésen kívül igen jó eredmények születtek a takarékosság és a minőségi munkavégzés terén. Nagy számban vettek részt a brigádok a vietnami műszakokban és a kommunista szombatokon. Szép sikerek születtek a „Kiváló Ifjú Mérnök illetve Technikus”, valamint a „Ki minek a mestere” mozgalmak keretében. Az V. ötéves terv első esztendeje a minőségi követelmények szigorításának jegyében telt el. Ez a törekvés a brigádok teljes egyetértése mellett zajlott le. Közben túlteljesítettük az V. ötéves terv első évére előirányzott feladatokat, jelentős mértékű társadalmi munkaakció került végrehajtásra (12 232 óra), két nagy egység elnyerte a „Kiváló” címet, az igazgatóság pedig megkapta a MEDOSZ Elnökség és az OVH Elnöke elismerő oklevelét. Az 1977-es esztendő még eredményesebb volt. A középtávú tervidőszak második éve országosan is nagyobb jelentőséget kapott azáltal, hogy erre az évre az első két év összevont teljesítését írta elő a párt és a kormány. Mindez egybeesett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójával. Az évforduló tiszteletére országos munkaverseny-mozgalom bontakozott ki és ehhez az igazgatóság brigádjai is csatlakoztak. A csatlakozás tényét a szo-64
