Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)

1978-04-01 / 2. szám

PÉCSI TAPASZTALATOK A szocialista brigádmozgalom hatása a gazdasági munkára Ma már minden gazdasági vezető tudja, hogy a szocialista munkaverseny-mozgalom — ha he­lyesen és jól csinálják — óriási húzóerőt jelent minden kollektívában. Hatására megváltozik a gazdasági helyzet, javulnak a gazdálkodás meny­­nyiségi és minőségi mutatói, nő a munkafegye­lem, javul a munkahelyi légkör. Mindenki, aki hosszabb időszakot vizsgálva ke­resi a szocialista munkaverseny-mozgalom és a gazdasági munka összefüggéseit rövid időn be­lül felismeri azt az alapvető törvényszerűséget, hogy a jó munkaverseny-mozgalom mindig a gazdasági eredmények javulását eredményezi, míg a versenymozgalom hanyatlásával együtt jár a gazdasági eredmények romlása. Abban lehet csak különbség az egyes gazdasági egységek kö­zött, hogy milyen szoros a korreláció a verseny­­mozgalom és a gazdálkodás eredményei között, de abban nem, hogy ez az összefüggés létezik és a két folvamat egymással állandó dinamikus köl­csönhatásban van. Ma már az is világos mindenki előtt, hogy a szocialista munkaverseny-mozgalom több mint egy gazdasági eredményre orientált egyszerű munkaverseny. Ez a többlet eszmei és politikai tartalmában van. Ezért fogalmaztak az 1038/1977. számú együttes határozat alkotói a következőkép­pen: ,,A munkaverseny-mozgalom a szocialista építés nagy erőforrása és legszélesebb társadal­mi támasza, amely kifejezi a dolgozó emberek alkotóképességet, a munkához és a társadalom­hoz való felelős viszonyát, fejleszti a tulajdonosi szemléletet és fontos hozzájárulás a szocialista emberi viszonyok létesítéséhez.” Ebből a megfo­galmazásból egyértelműen kitűnik, hogy az alap­vető cél változatlanul a szocialista gazdasági épí­tés segítése, de úgy, hogy eközben javuljon a tu­lajdonosi szemlélet a szocialista munkaerkölcs, az általános és a szakmai műveltség és a közös­ségi szellem. A szocialista munkaverseny-mozga­lom akkor tölti be igazán a hivatását, ha mind­ezek együttesen valósulnak meg. Ezért szükséges, hogy a munkaversenv-mozgalom eredményeinek vizsgálatakor a figyelem mindezekre kiterjedjen és ezek együttes értékelése alapján történjen meg a további tennivalók elhatározása. A Déldunántúli Vízügyi Igazgatóságon a szo­cialista munkaverseny-mozgalomnak mély gyö­kerei és szép hagyományai vannak. Az első nagy lépés 1971-ben történt, amikor felismerve a moz­galomban rejlő lehetőségeket, módszeresen látott hozzá az igazgatóság a fejlesztéshez. A mozga­lom fejlesztésére irányuló kezdeményezést a szo­cialista brigádvezetők tanácskozása erősítette meg és ezzel letette az alapjait egy folyamatos és igen eredményes fejlődésnek. Az 1972-es év újabb lendületet adott. Ebben az évben került sor a szocialista brigádvezetők ágazati, majd or­szágos tanácskozására. Ezek hatására terjesztet­te ki az igazgatóság a mozgalmat a kőbánya, a gépműhely és az igazgatósági központ dolgozóira. Ezt követően a brigádmozgalomban részt vevők száma ugrásszerűen emelkedett és kedvezően ala­kultak a termelési eredmények annak ellenére, hogy ebben az évben egy nagy drávai árvíz is volt. A szocialista brigádok a védekezésből is de­rekasan kivették részüket és jelentős részük volt abban, hogy a védekezés igen kedvező ered­ménnyel zárult. A következő évben korszerűsítette az igazga­tóság a munkaverseny szabályzatát és ezzel to­vább javította a verseny feltételeit. Az 1974-es év a kongresszusi munkaverseny jegyében telt. Ebben az évben kezdődött el a versenymozgalom intenzív kiterjesztése a közvetlen gazdasági célki­tűzéseken túl a szocialista emberré formálás irá­nyába. Különféle nagy sikerű vetélkedők, jelen­tős társadalmi munkaakciók, a kulturális és a sportélet fellendülése jelzi ennek a folyamatnak az első állomásait. A felszabadulás 30. évfordulójára kibontako­zott versenyben már meglehetősen nagy ver­senytapasztalattal és jó felkészüléssel vettek részt brigádjaink. A termelésen kívül igen jó eredmé­nyek születtek a takarékosság és a minőségi munkavégzés terén. Nagy számban vettek részt a brigádok a vietnami műszakokban és a kom­munista szombatokon. Szép sikerek születtek a „Kiváló Ifjú Mérnök illetve Technikus”, vala­mint a „Ki minek a mestere” mozgalmak kereté­ben. Az V. ötéves terv első esztendeje a minőségi követelmények szigorításának jegyében telt el. Ez a törekvés a brigádok teljes egyetértése mel­lett zajlott le. Közben túlteljesítettük az V. öt­éves terv első évére előirányzott feladatokat, je­lentős mértékű társadalmi munkaakció került végrehajtásra (12 232 óra), két nagy egység el­nyerte a „Kiváló” címet, az igazgatóság pedig megkapta a MEDOSZ Elnökség és az OVH Elnö­ke elismerő oklevelét. Az 1977-es esztendő még eredményesebb volt. A középtávú tervidőszak második éve országosan is nagyobb jelentőséget kapott azáltal, hogy erre az évre az első két év összevont teljesítését írta elő a párt és a kor­mány. Mindez egybeesett a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évfordulójával. Az évfor­duló tiszteletére országos munkaverseny-mozga­lom bontakozott ki és ehhez az igazgatóság bri­gádjai is csatlakoztak. A csatlakozás tényét a szo-64

Next

/
Oldalképek
Tartalom