Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-12-01 / 6. szám
TECHNIKA »TECHNIKA »TECHNIKA »TECHNIKA ca torkolati műtárgy ellennyomó medencéjében. A korábban gyakori felújításra szoruló 40—60 cm vastag kőszórás felületének kismérvű rendezése után annak hézagait kolkrét habarccsal töltötték ki, így gyakorlatilag betonba ágyazott kőburkolatot készítettek, mely minőségileg és esztétikailag egyaránt igen jól megfelelt. Az állandóan elfajuló hullámtéri szakaszon a zsilip utófeneke után 7 db energiatörő fog és az utófenék meghosszabbításaként 180 m2 textilzsaluzatos fenék- és rézsűbiztosítás készült. A 60 cm oldalhosszúságú energiatörő fogak vízépítési terméskőből, a hézagok kolkrét habarccsal, gravitációs úton történő kitöltésével készültek. A kitöltés után 2—3 órával a zsilipet nyitni kellett és az energiatörő fogak 10 órán keresztül 80 cm mély, rohanó, legalább 2—3 m/s sebességű víz hatásának voltak kitéve, ez azonban károsodást nem okozott. A textilzsaluzatos partbiztosítás a korábbi kísérletek során a hagyományos kevert kitöltő habarcs kezdeti szilárdságát rövid idő alatt elvesztette. A kolkrét habarcs 200 kp/cm2 körüli szilárdságot ért el és minőségének romlása ez ideig nem tapasztalható. Eddig elkészült a szentesi városi csatornahálózat épülő szennyvízátemelő szivattyútelep 80 m3-es (4,4 X 8 X 2 m) víz alatti betonteste a lesüllyesztett kétrekeszes szekrényben. A munkát felvonulással, a durva adalékanyag elhelyezésével két nap alatt végezték el. Az eddigi minőségre vonatkozó vizsgálatok a tervben előírt minőségnél jobb értékeket adtak. További tervezett munkák 1978-ban az észak-dunántúli VÍZIG részére: három mellékágelzárás rézsűinek és koronájának stabilizálása Dunakiliti, ill. Lipót térségében. A Fővárosi Csatornázási Művek részére a budapesti Duna szakaszon 1800 fm hosszúságban 9000 m2 partvédőmű stabilizálása az óbudai hajógyári sziget mentén. A fentiekben ismertetett, egyértelműen igazolt hazai eredmények és a több évtizedes külföldi kedvező tapasztalatok alapján javasoljuk a technológia hazai széles körű bevezetését a nagy tömegű, elsősorban víz alatti betonműtárgyak, vagy szerkezetek építésénél; a folyamszabályozási kőművek stabilizálásánál; a textilzsaluzatú meder- és rézsűburkolatok építésénél. A kolkrét betonkészítési technológia hazai alkalmazásában és elterjesztésében úttörő munkát végzett a VITUKI Műszaki Fejlesztési Intézet és az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság. Szilvássy Zoltán—Karda Péter iíttöpő vízvédelme ővjávat Az Országos Vízügyi Hivatal javaslatára az elmúlt tanévben új, érdekes feladat megoldására vállalkozhattak az I. kerületi úttörőcsapatok. „Vízvédelmi őrjárat" címmel felhívást tettünk ki az úttörő faliújságra: azok a pajtások, akiket érdekel környezetünk „tisztasága", jelentkezzenek és egész éven át egy különleges őrsöt alkotva, ezzel a témával foglalkozhatnak. Amikor az OVH-ban megbeszéltük ezt a számunkra teljesen új feladatot, elgondolkoztak: hogyan is lehet ezt a kérdést gyerekek elé vinni úgy, hogy felkeltse érdeklődésüket. Nem volt nehéz a megoldást meglelni. A téma újszerűsége nagy érdeklődést váltott ki, három csapatban alakultak „Vízvédelmi őrsök”. Az első foglalkozáson közösen néztük meg a Balatonról és a Velencei-tóról készült ismeretterjesztő filmet. Élmény volt erről utána a 10—14 éves gyerekekkel beszélgetni. Megdöbbentek azon, amin talán ezek nélkül a filmek nélkül sohasem gondolnak, hogy milyen szennyes a csodálatos Balatonunk; mi lenne a szép Velencei-tóból, ha gondos, hozzáértő kezek nem állítanák meg pusztulását: milyen szomorú a helyzet a Dunánál és más vizeinknél? Dolgozatban írták meg véleményüket a vizeinket szennyezőkről. Készítettek plakátokat, amelyeken gyermeki fantáziájukkal próbálják felhívni a figyelmet arra, hogy óvjuk, védjük környezetünk, vizeink tisztaságát. Nagy élmény volt a VITUKI-ban tett látogatás is. A nagyon érdekes műszerekről mindent megkérdezhettek, belenézhettek az elektromikroszkópba és fogalmat tudtak alkotni maguknak arról, milyen jelentős munka folyik itt. És nem csupán a kirándulás élménye maradt meg a gyerekekben akkor, amikor a forrásától a Dunáig kísérték egy patak útját, hanem az úton általuk végzett mérések eredménye is. Kezükben látták annak a bizonyítékát: mi lesz egy szép tisza forrás vizéből, mire találkozik a Dunával. Hogyan lehetne lemérni az eredményt, elérte-e célját a mozgalom? Nem fáradoztak-e hiába az OVH KISZ-esei, akik mint „őrsvezetők” lelkiismeretesen felkészülve, nagy hozzáértéssel és gyer-Külföldi szaklapok írják: KARBANTARTÁS. A Water Sewage egyik új száma foglalkozik az elhasználódott megrongálódott régi csatornaszakaszok felújításával. A szakemberek tv-kamerával derítik fel a meghibásodott szakaszokat és cementhabarccsal erősítik meg azokat. A karbantartásnak ez a módja sokkal gazdaságosabb a korábbi megoldással szemben, amikor is a csatornaszakaszt kiásták, megjavították és visszatöltötték. GÁTÉFÍTcS. A Parana folyón Brazília és Paraguay között épül a világ legnagyobb völgyzáró gátja 5,1 milliárd $-os költséggel. A 224 m magas gáthoz 25 millió m2 betont építenek be. A turbinák teljesítménye 70 milliárd kW óra/év. (Tiefbau) mekszeretettel jártak ki a csapatokhoz foglalkozásokat tartani? Hiszem, hogy érdemes volt. A bizonyságot erre ez év szeptemberében kaptam. Még el sem indítottuk, az úttörőévet, csak néhány napja jártunk iskolába, amikor a gyerekek megkérdezték: mikor lehet a vízvédelmire jelentkezni? Hallották a tavalyiaktól, hogy milyen sok érdekes dolgot láttak és hallottak. Ezek a gyerekek figyelni fogják környezetüket és jobban is vigyáznak rá. S ha mindegyik csak egy embernek meséli el, amit itt tanult, akkor már egy kicsi lépést előre léptünk. Ebben az évben a kerület minden csapatában működik majd egy „Vízvédelmi őrs”. Horváth Lászlóné csapatvezető Kosciuszko T. u. Ált. Isk. KÖRNYEZETVÉDELEM. Az USA Környezetvédelmi Hivatala korábban elsősorban a pontszerű szennyezésekkel foglalkozott. Az utóbbi időben egyre inkább előtérbe kerülnek elsősorban a talajeróziós, hordalékszállítási és területi szennyezések problémái. (Agricult. Engng.) Ugyancsak az USÁ-ban foglalkoznak a veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizek tárolási és vegyszeres kezelési megoldásaival, a kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése érdekében. A cikk a feltételek, a lehetőségek és a költségkihatások ismertetését is tartalmazza. (J. Soil W Conserv) Az USA 1972. évi környezetvédelmi törvénye kötelezően előírja a felszíni vizek szennyezésének csökkentését és ez — a szennyezés általános értelmezésén túlmenően — az erózióra is vonatkozik. (J. Soil W. Conserv) Dr. Szabó Ivánné 29
