Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-12-01 / 6. szám
seket tettünk. A Budapest feletti Dunaszakaszt közvetlenül vagy közvetve szennyezőkre kivetett szennyvízbírság összege megháromszorozódott az utóbbi 4 év alatt. A hazai szennyezés fő forrásai a felső Duna-szakaszon levő ipartelepek, amelyeknek csak egy része rendelkezik szennyvíztisztító berendezéssel, mint például a Komáromi Kőolajipari Vállalat szőnyi telepe, ahol a napi 42 000 m3 szennyvizet megfelelően tisztítják, korszerű, jól üzemeltetett berendezéssel. A szennyvíztisztítás terén egyébként sok tennivalójuk van még az iparvállalatoknak, a folyamat azonban megindult. A szennyvíztisztítók nagy része rekonstrukcióra, bővítésre szorul. Számos üzem esetén pedig további tisztítási fokozat kiépítése, illetve új tisztítómű megépítése válik szükségessé. A folyamat gyorsítására a vízügyi hatóság következetesen alkalmazza a szennyvízbírságot. Pl. az Aszári Keményítőgyár, ahol a szennyvizet csak mechanikai tisztításnak vetik alá, az utóbbi években már 5 millió Ft szennyvízbírságot fizet. A Magyar Viscosagyár napi 17 000 m3 szennyvizét a legutóbbi időkig tisztítatlanul vezette a Dunába és ezért egy évben már 8,2 millió Ft szennyvízbírságot fizet. Meg kell említenem, hogy a gyár a már üzembe helyezett — szennyvizeinek részleges tisztítására alkalmas — berendezést és a még meglevő vízszennyezését a régi gyártástechnológia korszerűsítésével kívánja megszüntetni. A Lábatlani Papírgyár több mint 25 000 m3 napi szennyvízmennyiségét nem tisztítja megfelelően és ezért évente 1,4 millió Ft szennyvízbírsággal sújtják. Általában a legtöbb üzemben felismerték a szennyvíztisztítás jelentőségét, szemléletük kedvezően változott, terveik, programjaik vannak a megoldásra. Az iparvállalatok szennyvízproblémáikat elsősorban a gyártástechnológia módosításával kívánják megoldani, ami a szennyvízi kártételek elhárításának leghatékonyabb módszere. Ilyen jellegű beavatkozást helyezett folyamatba például a Győri Szeszipari Vállalat, a Lábatlani Vékonypapírgyár, a Csepeli és a Dunaújvárosi Papírgyárak. Ott, ahol ez nem lehetséges, szennyvíztisztító berendezést létesítenek, mint a Kőbányai Gyógyszergyár Dorogi Gyáregységénél. Ugyancsak a szennyvíztisztító telep építése az egyetlen lehetséges megoldás a települések, elsősorban a városok szennyvizeinék tisztítására. Ebben kiemelkedő szerepe van a fővárosnak. Az ezredfordulóra Budapest szennyvízhozama megközelíti a 2 millió m3-t. Fel kell készülni e nagy mennyiségű szennyvíz fogadására, összegyűjtésére és tisztítására. A szennyvíztisztító telepek fokozatosan épülnek ki. A meglevő csatornázási adottságok és a telepítési lehetőségek vizsgálata alapján a következő szennyvíztisztító telepek kiépítésére kerül sor: Észak-budapesti szennyvíztisztító telep 560 000 m3/nap Csepel északi szennyvíztisztító telep 1 100 000 m3/nap Buda-dél szennyvíztisztító telep 340 000 m3/nap kapacitással. Az említett nagy távlatú csatornázási és szennyvíztisztítási program indításaként a mostani tervidőszakban 5,5 milliárd Ft van előirányozva. E program keretében megkezdődött az észak-pesti szennyvíztisztító telep építése és a délpesti szennyvíztisztító telep kapacitását a jelenlegi 30 000 m3 napi teljesítményről 72 000 m3-re növelik. Budapest értékes üdülőterülete a szentendrei Duna-ág mentén fekvő Pünkösdfürdő és Rómaifürdő területe. A kellemes környezetet a helyi szennyvízbevezetések erősen zavarták. A Fővárosi Tanács döntése alapján e partszakasz rendezését megkezdték. Az építési munkák 5 km partszakaszon történnek, új főgyűjtő építésével együtt. A szennyvizek Pünkösdfürdő hajóállomás közelében kerülnek a Duna sodorvonalába. A végleges partszakasz kiépítésével valaménynyi kisebb, de környezeti ártalmat okozó szennyvíz bevezetése megszűnik és a szennyvizeket új főgyűjtő csatorna vezeti el az üdülőtérségből az észak-pesti szennyvíztisztító telepre. Ezzel megszűnik a mederben a káros, bomló szerves anyagok leülepedése, így a vízpart környezeti körülményei kedvezőbbek lesznek az üdülők számára. Figyelembe véve a már elkészült és folyamatban levő szennyvíztisztító beruházásokat a Duna mentén és közvetlen vízgyűjtőjén, remélhetjük, hogy 1985-ig a Duna felső szakasza magyar oldalának szennyvízterhelése 400/n-kal csökken, ezzel öntisztító képessége növekszik, ami kedvező hatással lesz a folyam középső szakaszára is. A hazai intézkedéseken túl a Duna vízminőség-változásának döntő tényezője a nemzetközi vízügyi kapcsolatok szélesítése és az együttműködés megerősítése. A szomszédos országokkal fennálló kétoldalú vízügyi egyezmények keretében folytatott nemzetközi vízminőségvédelmi együttműködés terén az utóbbi években számottevő eredmények vannak, elsősorban a határvízvizsgálatok, váratlan szennyezések előre jelzése, ipartelepítéssel kapcsolatos szennyvíz-Az észak-pesti szennyvíztisztító telep építése tisztítási kérdések egyeztetése (pl. a Sturovói Papírkombinát szennyvíztisztítása). Magyarország szempontjából különösen jelentősek azok az eredmények, amelyeket a szocialista országok a KGST keretében kialakított vízgazdálkodási együttműködés során elértek: közös vízgyűjtőkön történő együttműködés műszaki a'lapelvei és módszerei; a vizek minőségi osztályozásának alapelvei; a vizek minősítését szolgáló egységesített módszerek és eszközök, víztisztítási technológiák korszerűsítése, a víztisztítási gépészeti berendezések (műszerek) egységesítésére és gyártásuk szakosítására irányuló tevékenység stb. A vízgazdálkodás távlati fejlesztésének koncepcióját a Minisztertanács jóváhagyta. A gyakorlati végrehajtásnál mind a vízminőség-védelem területén, mind a környezetvédelmet érintő más vízgazdálkodási tevékenységnél — együttműködve valamennyi érintett szervvel — kiemelt figyelmet kell fordítanunk a környezetvédelem és a környezetformálás követelményeire. Az eddigi munkának vannak kezdeti eredményei, ezekre mint alapokra lehet építeni, a jövő feladatai azonban az eddigieknél fokozottabb erőfeszítést követelnek. Tudnunk kell azonban, hogy az ipari üzemék szennyvízkezelésének megoldása jelentős anyagi ráfordítást igényel a népgazdaságtól, amely reálisan csak több ötéves terv alatt valósítható meg. A budapesti és a főváros feletti Dunaszakaszon a szennyvíztisztítási programok következetes végrehajtását a környezetvédelmi ártalmak folyamatos és hatékony elhárítását, az ellenőrző tevékenység fokozását, a hatósági előírások végrehajtásának megszigorítását és a szabályozási rendszer továbbfejlesztését kiemelkedő feladatnak kell tekintenünk a főváros továbbfejlődése, környezetének megóvása érdekében. Ez a kérdés akkor sem veszíti el aktualitását, ha a dunai vízlépcsőrendszer megépül, sőt ekkor jelentősége még növekedni fog. Dr. Kádár László 23
