Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-12-01 / 6. szám
SÁNDOR CÁR POHARA A BÁRTFAI FÜRDŐ Kelet-Szlovákiában, a Kárpátok lejtőjén, a sűrű fenyvesek övezte kis völgyben, 325 méternyire a tengerszint fölött fekszik a bártfai fürdő, amely 1977-ben ünnepelte alapításának 730. évfordulóját. A bártfai fürdőről szóló első feljegyzés 1247-ből származik, amikor IV. Béla király a mai fürdő területét a forrásokkal együtt Bártfa városának adományozta. A források felfedezése valószínűleg régebbi keletű. A XIII. századtól kezdve egyre növekszik jó híre, olyannyira, Hogy a későbbi feljegyzések már arról tudósítanak: 1505-ben megépültek a fürdőkabinok az ország minden részéből oda érkező betegek számára. 1787-ben említés történik egy 12 szobás szállóépület felépítéséről. 1791-ben magyar, lengyel és osztrák szakemberek elkészítik az ásványvíz első szakelemzését. Jóllehet az akkori vizsgáló műszerek nem voltak olyan tökéletesek, mint ma, mégis kimutatták, hogy a víz összetétele konstans és évszázadokon át nem változik majd. A bártfai források gyógyhatásának híre ide vonzotta a magyar, osztrák és lengyel fűurakat, akik rendszeresen látogatták a fürdőt, nyaralókat építettek s azokban töltötték az egész nyarat. 1809-ben felkereste a bártfai fürdőt Mária Lujza, Bonaparte Napoleon felesége és hosszabb időn át gyógykezeltette magát itt. Leveleiben hálásan emlegeti a fürdőt. 1817-ben Dessewffy József Bártfai levelek címmel könyvet írt a fürdőről. 1821-ben Sándor cár látogatott ide. Azt a poharat, amelyből a bártfai ásványvizet itta, a Sárosi Múzeum fürdőosztályán őrzik. Az első nagyobb, 34 szobás gyógyházat 1834-ben építették, ahol rendszeres gyógyfürdői eljárásokat alkalmaztak. Az 1848—49-es forradalom harci eseményei során nagy károkat szenvedett a bártfai fürdő. 1852-ben indult meg újjáépítése, de csak nagyon lassan haladt. Abban az időben magyar, lengyel, és osztrák tudósok, például Haquet, Kitájbel, Hauer, Seegen, Boleman, Bókay, Chyzer, stb., tudományos cikkeket írtak a bártfai ásványvizekről, s ezekben rámutattak kivételes gyógyhatásúkra. 1870-ig 8 tudományos munka jelent meg magyarul, 7 lengyelül és 5 latinul. Ezekben már említés történik például a civilizációs betegségekről. Nem érdektelen például az az adat, hogy csupán két nyári hónap alatt összesen 50 ezer aranyért adtak el ásványvizet. 1892-ben megépült a nagy fürdőpavilon. 1893 végén megnyitották az eperjes-bártfai vasútvonalat s ezzel a bártfai fürdő megközelíthetősége révén a magyarországi fürdővárosok élvonalába került. 1895-ben felkereste a fürdőt Erzsébet királyné, I. Ferenc József felesége. Hálából a sikeres gyógykezeltetésért megengedte, hogy a fürdőépület előtt felállítsák szobrát, amelyet Donát professzor, a neves budapesti szobrász készített. 1905—06-ban épült a mai Astoria és Dukla nevű gyógypavilon. Mivel a fürdőpavilon már kicsinek bizonyult, kibővítették, s ezzel kabinjainak száma lejtőjén fekszik öt kilométernyire Bártfa (Bardejov) járási székhelytől. A 902 méter magas Magúra hegy védi azt a völgyet, amelyben a fürdő fekszik, az északi és a keleti szelektől, a hirtelen időjárásváltozásoktól. Az éghajlata mérsékelt szárazföldi, csapadék 100 mm, az évi átlagos hőmérséklet 20 C fok. A levegő tiszta és az évszázados fenyőfák gyantás illatától terhes. Az éghajlati viszonyok lehetővé teszik a beteg légzőutak és az idegkimerültség gyógyítását. A külföldi tapasztalatok szerint a fenyőerdők egész éven át százszázalékos tisztán tartják a levegőt, mert télen is zöldek. A bártfai fürdőben az éghajlati viszonyok mellett felhasználják a betegségek gyógyítására a hidrokarbonátos, nátriumos meszes vizet is, amelynek igen magas a lítium tartalma, de ezenkívül a horgany, kobalt és mangán számos nyomelemét is tartalmazza. 50-re növekedett. Építettek egy 1200 férőhelyes éttermet is. Az első világháború alatt a bártfai fürdő teljesen elpusztult. Az első Csehszlovák Köztársaság idején nem szenteltek kellő figyelmet a fürdő újjáépítésének. A második világháború alatt is nagyon megrongálódott a bártfai fürdő. Csak 1948 után fogtak hozzá a kárt szenvedett épületek helyreállításához és újabb ásványvízkutakat fúrtak. 1961-ben indult újabb fejlődésnek a bártfai fürdő, amely Slovákia északkeleti csücskében, a Keleti Beszkidek déli A csehszlovák egészségügyi minisztérium tudományos tanácsa az egyes ásványvízforrások alapján meghatározta azokat a betegségeket, amelyek Bártfán gyógyithatók. Ezek a következők: gyomor- és nyombélfekély, májbetegségek, epehólyag, epevezeték, hasnyálmirigy és bélbetegségek. Ezenkívül az anyagcserezavarok okozta betegségeket: a cukorbajt, elhízást, szív-éredényrendszer betegségeit és a reumát, a légzőutak betegségeit és a vérképző szervek toxikus károsodásait. Sárközy Gyula Nyugat-dunántúli ár- és belvízvédelmi szervezet alakult Gépesített ár- és belvízvédelmi, helyi vízkárelhárítási szervezet alakult a Nyugat- Dunántúli Vízügyi Igazgatóságnál. A csaknem száz embert foglalkoztató szervezet létrehozása része annak a nagyszabású árvízvédelmi programnak, amelyet az 1965. évi, minden eddiginél súlyosabb Rába-völgyi árvizet követően valósítottak meg. Eddig a legnagyobb kárt szenvedett 17 község védelmére 47 km hosszú töltés épült. Elkészült a sárvári fővédvonal mintegy 7,2 km hosszúságban. Jelenleg nagy erővel építik Körmend árvízvédelmi fővonalát. Tervezik a határszéli Szentgotthárd árvízvédelmi rendszerét, amit osztrák kooperációval építenek majd meg. 13
