Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-02-01 / 1. szám
kedés, gépkiesés.). Tudomásul kell venni, hogy a gépi berendezésnek is van igénye, van teljesítőképessége, amelyet ha nem veszünk figyelembe, hasonlóan mint az embernél, károsodással jár. A használat velejárója az a tevékenységsor is, amely a működtetéssel együtt jár: a gépi berendezésekkel kapcsolatos adatok pontos rögzítése, gépnaplók üzemadatok szerinti vezetése és azok igazolása stb. Szükséges még az üzem közbeni ellenőrzésről is említést tenni. Tudatos és rendszeres ellenőrzéssel fokozni lehet az üzembiztonságot és mód van arra is, hogy kisebb meghibásodások felfedése és azok megszüntetése révén a gépi berendezések termelésből való kiesését megakadályozzuk, illetve azok mértékét csökkentsük. A gépjavítások szervezése Az anyagok, alkatrészek fáradásából származóan, a leggondosabb kezelés és körültekintés mellett is előfordulnak meghibásodások, elkerülhetetlenek a termelésből való kiesések. A gépek használatával kapcsolatos felújítási, javítási és karbantartási tevékenységek szervesen összefüggnek a gépellátással, azt kiszolgáló folyamatok. Végrehajtásuk a gépgazdálkodás szerves részeként azonban szorosan kapcsolódik a termelés folyamataihoz. A javítás végrehajtása a feladat jellegénél fogva két kategóriába csoportosítható: — a tervszerű megelőző karbantartás és — az alkalmi, esetenkénti váratlan meghibásodásokból származó javítások csoportjára. Az első kategória főbb végrehajtási feladatai a következők: — a gépek tervszerű helyszíni szervizmunkáinak ellátása, — a terv szerint ütemezett berendezések karbantartása, — gondoskodás az alkatrészpótlásról, — a gépi berendezés felülvizsgálása, — a munka befejeztével a gép műszaki átvételének előkészítése, — jelzés a munka befejezéséről. A váratlan — akár nem rendeltetésszerű használatból, akár alkatrészfáradásból származó — meghibásodások esetén gyors hibamegállapítás alapján legfontosabb annak eldöntése, hogy a gép a helyszínen megjavítható-e. Ennek alapján kell dönteni a helyszíni javítás, illetve a javítóhelyre szállítás felől. Utóbbi bekövetkeztekor, a termelés érdekeit tekintve, hosszabb időt igénybe vevő javítás esetén megfontolandó cseregép alkalmazása. E tekintetben azonban részletesen meg vizsgálandók az ezzel együtt járó gazdasági kihatások. Csak ezek ismeretében lehet egyértelműen a cseregép mellett, vagy azzal szemben állást foglalni. A gépjavítás munka- és időigényétől függően kell módosítani a gépjavító programot, és a komplex vállalati termelési programot. E tevékenység eredményessége egy állandó, a termeléssel intenzív kapcsolatot fenntartó, jól szervezett informáltságon alapuló, s ugyanakkor dinamikus „alkalmi” programozást igényel. Az információ rendszerének mindkét irányban zavartalanul kell működnie. Biztosítani kell ugyanis a termelésirányítás részére azokat az információkat, amelyek révén a program részleges módosításával követni tudja a megváltozott új körülményeket munka- vagy erőforrás-átcsoportosítása révén, ha e változásokat — természetes kopásból, — anyagfáradásból, — nem rendeltetésszerű használatból vagy — egyéb okokból eredő gépmeghibásodások idézték elő. Rövid összefoglalásunkból látható, hogy kellő előrelátással és tudatos, tervszerű szervező munkával jelentős tartalékokat tárhatunk fel vízügyi szerveinknél a termelés elemei — munkaerő, gép, anyag összhangjának biztosítása révén. Ez lehetővé teszi a munka termelékenységének további növelését, a rendelkezésre álló erőforrások gazdaságosabb kihasználását, amihez rendkívül fontos társadalmi érdek fűződik. Nem közömbös ui., hogy az ágazat rendelkezésére bocsátott erőforrásokból mennyi vízi létesítmény valósul meg és milyen színvonalon nyer kielégítést a lakosság, az ipar, a mezőgazdaság stb. vízigénye, továbbá az sem közömbös, hogy mennyire biztonságos a vizek kártételei elleni védekezés. Népgazdaságunk joggal elvárja, hogy vízügyi szerveink növekvő színvonalon tegyenek eleget az irányukban támasztott ilyen irányú követelményeknek. Dr. László Ferenc főosztályvezető 32
