Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-11-01 / 5. szám
Vízlépcsők sora az osztrák Duna-szakaszon A Duna osztrák szakasza 350,5 km hosszú. A 2223,2 folyamkilométer szelvényben jobb parton átszeli az NSZK határa, az 1872,7 folyamkilométer szelvényben pedig keresztezi a csehszlovák hatá r. Az osztrák Duna-szakasz első vízlépcsője JOCHENSTEINnél, a 2203,3 folyamkilométernél, az NSZK-val közösen épült. Átadására 1956. augusztus 20-án került sor. Ezt követte a Duna vízerőhasznosítási programja szerint a 2060,4 folyamkilométer szelvényben az YBBS— PERSENBEUGi vízlépcső. A hat Kaplan turbinával felszerelt erőmű névleges teljesítménye 200 MW. A duzzasztást 5 db 30 méter széles tábla segíti. Az 1959- ben üzembe helyezett, 692 ezer köbméter beton és 4,2 millió köbméter földmunkát igénylő mű építési költsége 2.5 milliárd schilling volt. 1964-ben avatták fel a 2162,7 folyamkilométer szelvényben az ASCHACHi vízlépcsőt. Az 5 db 24 méteres duzzasztóval, négy Kaplan turbinával épült mű kapacitása 275 MW. Az 1,1 millió köbméter betonmunkát és 6,5 millió köbméter földmunkát magába foglaló beruházás költsége 3,12 milliárd schillinget tett ki. A Duna-hasznosítási program negyedik vízlépcsőjének átadására — a 2095.5 folyamkilométer szelvényben WALLSEE—MITTERKIRCHENnél 1968- ban került sor. A 210 MW-os erőmű hat Kaplan turbinából áll. A duzzasztótáblák mérete 6X24 méter. A megvalósításhoz 1 millió köbméter beton és 14,7 millió köbméter földmunka vált szükségessé. A költségigény 2,9 milliárd schilling volt. Az OTTENSHEIM—WILHERING vízlépcső a 2146,9 folyamkilométer szelvényben 1970—74 között épült. A beépített 9 db csőturbina teljesítménye 179 MW. Az 5X24 méteres duzzasztótáblával működő, 850 ezer köbméter betont és kereken 16 millió köbméter földmunkát igénylő létesítmény 2,85 milliárd schillingbe került. Az ALTENWÖRTHi vízlépcső, az 1980,4 folyamkilométer szelvényben, 1973— 1976 közötti időszakban valósult meg. A 328 MW-os összteljesítményt 9 db csőturbina, a 14 méteres duzzasztást pedig hat, egyenként 24 méteres duzzasztótábla biztosítja. Az 1,3 millió köbméter betont és 21,6 millió köbméter földmunkát igénylő mű építési költsége kereken 5 milliárd schilling. A hetedik, az ABWINDEN—ASTENi vízlépcső építését 1976-ban kezdték meg. A kilenc csőturbinával, összesen 168 MW teljesítményű erőművel, 5X24 méteres duzzasztókkal, valamint a korábban épült vízlépcsőkkel megegyező méretű, 2X24X230 méteres ikerhajózsilippel épülő mű átadását 1979-re tervezik. A betonmunkák mennyisége 850 ezer köbméter, a földmunkák volumene 12,5 millió köbméter. Hajózsilip alsó fő Ybbsnél Az Ybbs—Persenburgi vízlépcső a felvíz felől 14 Az osztrák Duna-szakasz víziépcsözési terve
