Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-11-01 / 5. szám
lenére kitört fogságából és rohant tiltott kedvese a „Jenyiszej” felé. De a sámán már elkésett a dobással, az Angara megszökött a Bajkálból. BRATSZK A repülőtérről mintegy 40 km hosszú az út a városig. Az út itt is a tajga között kanyarog. A magas jegenye, luc és vörösfenyők sűrűjében rezgő nyírfácskák. A levegő kristálytiszta. A hőmérséklet 30 fok. A helybeliek mondják, hogy Szibériában 10 hónap a tél, a többi nyár. Télen a hideg eléri a —50 fokot, de nyáron mértek már 35 fok meleget is. De ez a meleg más mint nálunk Magyarországon, mert a levegő páratartalma jóval kisebb, így nem olyan füllesztő. A bratszki erőmű lenyűgöző látvány. A 800 m szélesre szűkült gránitsziklák közé szorult Angara útját 125 m magas duzzasztó gát zárja el, amely csak 21 m-rel alacsonyabb mint a Cheops piramis. De ez még mindig alacsonyabb mint az Ingurszki erőmű 271 m magas duzzasztógátja. A gát hossza csak 1,5 km, mert a betontöltés mindkét parton 300—300 m szélesen a sziklafalba kapaszkodik. Az erőmű csupa virág, pálmakertjének falán márvány mozaikképen láthatjuk az Amúron épült és épülő vízi erőművek tervét. A bratszki erőmű építését az tette lehetővé, hogy előtte megépült az irkutszki erőmű és ennek 600 km-es távvezetéke biztosította az energiát a szűz tajgán épülő létesítménynek. A bratszki erőmű rendkívül gyorsan épült. 1956-ban kezdték, 1959-ben új mederbe terelték az Angarát, és 1961-ben már áramot adtak az első turbinák. Az építés során 5 millió m3 betont építettek be, amely 3 Cheops piramishoz lenne elegendő. És milyen körülmények között? Az építőknek a rendkívül zord éghajlattal, az áthatolhatatlan tajgával és a szúnyogok hadával kellett megküzdeni. A gátat 1956. telén —58 °C-os hidegben alapozták és óriási máglyák tüzénél melegítették, nyáron a szúnyogok ellen pedig hálósisakkal védekeztek. A makulátlan tisztaságú gépcsarnokban levő 18 db 27 m járókerék átmérőjű „Francis” turbina Leningrádban készült. Névleges teljesítményük 4100 MW. Ezek évente 22,6 milliárd KWó energiát termelnek. A villamos energiát távvezetékek erdeje szállítja tovább. Alattuk a térerősség olyan nagy, hogy szikrázik a fű, ha hozzáérünk. Erre az energiabázisra települt az évi 4 millió to/év kapacitású fafeldolgozó üzem, ami arról nevezetes, hogy a fát a legutolsó fűrészporszemig felhasználják, és a papírgyártástól a bútorgyártásig mindennel foglalkoznak. Itt van a világ legndgyobb alumíniumgyára és a 12 millió to/év kapacitású ércdúsító is. Lassan megszokjuk, hogy Szibériáról csak világméretekben lehet beszélni, úgyis mondhatnánk, hogy Szibéria a leg-ek országa. A TISZTA „TENGER" A gát mögött hatalmas víztároló keletkezett a „Bratszki-tenger", amelyben 169 milliárd m3 víz tárolható. Csak ér-A gépteremben Üt a tajgában zékelhetőségből jegyzem meg, hogy a mi Kiskörénkben csak 300 millió m3 víz tározható. 570 km hosszú, Budapesttől Bukarestig érne. Területe 5730 km2. A világ legmélyebb és legtisztább tengere, amely egészen a tajgáig ér. Partján üdülők sokasága. Az erőmű télen is üzemel, amikor a felvizet 1,5 m-es jég borítja. Dolgozóinak száma csak 500 fő. A vízi erőmű a Szovjetunió legolcsóbb villamos energiáját termeli. A 230 millió rubel befektetés már kétszer megtérült. Hajózsilipé nincsen. Bratszkban a „Padun"-i városrész a mézeskalácshoz hasonlítható faházakból áll. Az erőmű építésekor a Bratszkitenger elől ide telepítették át a régi faházakat és ma már e városrész idegenforgalmi látványosság. A faházvendéglő étterme keleti pompákat idéző csipkés fafaragás. A Bratszki erőmű Bratszk ősi burják település volt, amelyet 1631-ben foglaltak el a Szibériát meghódító kozákok, akik itt faerődítményt építettek. Ebből ma már csak egy bástya maradt meg, amelyet az esküvői menet az ősök iránti kegyeletből mindig meglátogat. Bratszkból 10 órakor indul a repülőgép Moszkvába, és 5 órás repülőút után aznap 10 órakor már Moszkvába érkezünk. Ez úgy lehetséges, hogy 5 órás az időeltolódás Moszkva és Bratszk között. És ezzel elbúcsúztunk Szibériától, a jövő országától, ahol folyóóriásokat térítenek új mederbe, ahol tengerek és városok születnek, ahol a világ legnagyobb erőművei épülnek, ahol képzeleteket felülmúló merész tervek valósulnak meg. Nagy Illés 7
