Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-10-01 / 4. szám
MEGSZŰNNEK-E Щ az évszázados mocsarak ? A mocsarak mezőgazdasági célú lecsapolása 200 esztendeje kezdődött. 1775—1779-ig a Pétervár alatti 850 hektáron elterülő Rjabov-lápot kiszárították, felszántották és bevetették rozzsal. Erdők talajának kiszárítását 50 évvel később kezdték meg. Az elmúlt 150 év alatt 4,5 millió hektárnyi területen végeztek talajjavítást, ebből 3,5 millió hektáron az utóbbi 25 év során. Nyilvánvaló, hogy már korábban — a szocialista forradalom előtt — is szükség lett volna talajjavításra, de ennek fejlődését jelentős mértékben hátráltatta az ország műszaki színvonalának elmaradottsága és főleg a magántulajdonosi termelési viszonyok létezése. citrusfélék és más szubtrópusi növénykultúrák ültetvényei sokasodnak. A lecsapolást itt eredeti módon oldották meg, mesterségesen megemelték a vidéket. A poleszi és kolhidi földek megjavítása azt eredményezte, hogy elpusztultak a maláriaszúnyogok és így megszűnt a malária is. A lecsapolásos talajjavítás nemcsak a mezőgazdaságnak, hanem a tőzegtermelésnek is a javára válik. A Szovjetunió a világ tőzegkészletének több mint 60 százalékával rendelkezik. Ezt a tüzelőanyagot mintegy 200 millió hektárnyi területen bányászszák. A tőzeget felhasználja még a vegyipar, az építőipar, az orvostudomány és a mezőgazdaság. A LÁPVILAG VÉDELME Vajon mindenütt célszerű-e a lecsapolásos talajjavítás? Északon és északnyugaton, ahol növekszik a mocsarak területe, az élethez és munkához kedve-9 800 000 HEKTAR 12 ÉV ALATT A Szovjetunióban csaknem 180 millió hektárnyi az elmocsarasodott földterület. Nyugat-Szibéria területének fele, különösen az északi rész — lápvidék. Kiterjedt mocsaras területek vannak még a Szovjetunió európai részein, északnyugaton és északon. 1965-től, amikor lerakták a szovjet állam jelenlegi agrárpolitikájának alapjait 1977-ig a mezőgazdasági termelés valamennyi szférájának fejlesztésére irányuló beruházások összege 277 milliárd rubelt tett ki. Tizenkét év alatt 8 millió hektárnyi területet vontak öntözés alá és 9,8 millió hektáros mocsaras területet csapoltak le. A korábban mocsár borította földeken most rizst, zöldséget, lent, gyapotot és egyéb kutúrnövényeket termelnek. Az új, mezőgazdasági termelésre immár alkalmas területek hektáronkénti termésátlaga az országos átlag három és félszerese. Az előirányzatok szerint a 10. ötéves tervben (1976—1980-ig) 4,71 millió új lecsapolt földet vonnak be a mezőgazdasági termelésbe. Ilyen vidékek: Baltikum, Beloruszija, Ukrajna, az Oroszországi Föderáció északnyugati része, Távol-Kelet és Nyugat-Szibéria. Az 1974-ben hozott, az Oroszországi Föderáció nem feketeföldű övezethez tartozó területek (az OSZSZSZK közép- és észak-európai részei) intenzív fejlesztésének kormányprogramja szerint több mint 6 millió hektárnyi mocsaras területet csapolnak le, majd tesznek mezőgazdasági művelésre alkalmassá. Ezt az óriási termőföldet térítésmentesen adják át a kolhozoknak és szovhozoknak. A 10. ötéves terv végére az OSZSZSZK-ban több mint 11 millió hektár területű feljavított termőföld lesz. Jellemző példa a Mescser-síkság, Moszkva-vidék egyik legszebb tája. Habár a szovjethatalom éveiben igen sokat tettek a terület birtokba vételéért, manapság sincs teljesen kihasználva a sok ezer hektár területű láp. A Beloruszija és Ukrajna határán fekvő Polesz-síkságon a jelenlegi ötéves terv végére mintegy 4 millió hektárnyi mocsarat csapolnak le. A Kaukázus fekete-tengeri partjainál elterülő Kolhid-síkság mezőgazdasági szempontból silány lápos földjén ma zőtlen feltételek keletkeznek, a lecsapolás mind gazdasági, mind természetvédelmi szempontból szükséges. A mocsárvilágot mégsem kell mindenütt eltörölni a föld színéről, hiszen az a többi között édesvízraktár és a tőzeg mohó к felhalmozódási helye. Mocsaras réteken fészkel a daru, a szürke gém, a bölömbika, épít házat a pézsmapocok, várat a hód, itt köröz a bibic. Á lápvidék lakója a nyúl, a jávorszarvas, a vaddisznó, ide jönnek telelni a hermelinek, farkasok és sarki rókák. Mocsár nélkül valamennyi vad elpusztulna. A lápi bogyók terméshozama meglehetősen nagy. Minden gondozás nélkül hektáronként 2900 kg áfonya, 2000 kg vörös- és fekete áfonya, 1200 kg hamvas áfonya, 3600 kg törpe málna terem. Gazdasági szempontból igen jelentősek a mocsaras területeken honos mézelő- és gyógynövények. Lápokból ered igen sok folyó. A Volga folyó például a Valdaji fennsík 16
