Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)

1978-09-01 / 3. szám

...a szeméttől és szennyvíztől-......... ■ ■ -■................— tisztán tartassa... A Magyar Vízügyi Múzeum gyűjte­ményében számos nagyon értékes ira­tot őriznek. Kiderül: a környezetvédelem már a múltban is, csaknem egy évszá­zaddal ezelőtt olyan jelentős volt, amire érdemes odafigyelni. Úgy hiszem érdek­lődésre tarthat számot az az irat, amely 1895. szeptember 11-én kelt Esztergom­ban. A vármegye alispánja a vágóhid el­helyezése és a Kis-Duna-part rendezése tárgyában hozott végzése szerint így rendelkezett: ...hogy a Szentgyörgy­­mező kerületben építeni szándékolt új vágóhíd tervezése, az építési költségnek kölcsön útján való beszerzése és az épí­tési teleknek közigazgatási bejárása iránti intézkedések már megtétettek, a fönttisztelt végzés erre vonatkozó részét a tanács, mint ezúttal egyéb intézkedést nem igénylőt tudomásul veszi, az egyes házakból az emberi és állati ürüléket a Kis-Dunába vezető csatornák 15 nap alatt való lebontását és betömését el­rendeli és az ezen csatornák elzárása folytán az egyes házakban összegyű­lendő ürülék fölfogására vízhatlan és közegészségügyi szempontból is kifogás­talan pöczegödrök építésére az illető háztulajdonosokat kötelezi. Ehhez képest fölhívja mindazon háztu­lajdonosokat, kiknek árnyékszékeiből az ürülék a Kis-Dunába vezettetik, hogy a fönti rendelkezésnek annál inkább te­gyenek eleget, mert ellen esetben az költségünkre el fog készíttetni. Fölhívja továbbá Niedermann József r. kapitány urat, hogy a város fölött levő szőlőhegyekről az esővizet a Kis- Dunába levezető nyílt csatornákat a szeméttől és szennyvíztől tisztán tartas­sa s a Kis Dunának a város felőli part­lejtőjét fűmaggal való bevetés által gyepesíttesse. Miről az illető háztulajdonosok, Nie­dermann József r. Kapitány és Tiefen­thal Gyula mérnök urak jelen végzéssel értesítendők. Ezzel természetesen az ügynek nincs vége. A szigorú intézkedést követően számosán kérték, hogy a vármegye al­ispánja a végzéssel kitűzött záros határ­időt hosszabbítsa meg. így született meg az az engedély, amely szerint Esztergom szabad királyi város tanácsa 1896-ban a kérvényeken aláírt háztulajdonosok számára három havi haladékot ad. „5778/895. sz. Esztergom vármegye alispánja 13 067/1895. szám alatt a bel­ügyminiszternek 97 708 (VI. 895.) sz. le­iratát közli, a melylyel az elrendelt part­rendezési, csatorna elzárási, pöczegöd­rök építése és az egyébb munkálatok keresztül vitelére 1896. évi június hó végéig halasztást engedélyez. 6003/895 sz. Esztergom sz. kir város Víziváros kerület elöljárósága 530/895 sz. a. azon csatorna tulajdonosok név­jegyzékét akiknek pöczegödreikből az ürülék a kis Dunába vezettetik beter­jeszti. Végzés. Esztergom vármegye alispán­jának 13 067/895 sz. végzésével közölt 97 708/VI. 895 fsz. Belügyminiszteri le­iratot melyben a partrendezési, csatorna elzárási és pöcze gödrök építésének ke­resztül vitelére 1896 évi június hó vé­géig halasztást engedélyezed a tanács tudomásul veszi, s az 1511/895 sz. ta­nácsi végzésben elrendeltek keresztül vitelére a kézbesítési vétíven feltünte­tett háztulajdonosokat ezen határidőig leendő elkészíttetésre felhívja az esz­tergomi takarékpénztár részvénytársasá­got, Rudolf Mihály és Zsiga Zsimond urakat pedig jelen végzéssel azzal ér­tesíti hogy az 5351/895 sz. alatt beik­tatott kérelmük ezzel elintézést nyert. Ezzel egyidejűleg Víziváros kerület elöljárósága által beterjesztett valamint Békássy Rezső rendőrbiztos által az ira­tokhoz mellékelt kimutatásban feltün­tetett azon háztulajdonosoknak akiknek pöcze gödreikből az ürülék a kis du­­nába vezettetik jelen végzés kapcsán azzal rendeli kikézbesíttetni a tanács az 1511/895 sz. tanácsi meghagyást, hogy az abban kívántakat közegészségi szempontból jelen végzésben jelzett ha­táridő lejártáig foganatosítsák, mert el­lenkező esetben ez a költségükre, a vá­ros által fog eszközöltetni. Végre a ministeri leiratban a vágóhíd építésére vonatkozó részt a tanács szintén tudomásul veszi, a mennyiben ez ügyben a kellő intézkedések 70/895 kgy. sz. már megtétettek." A gazdasági tanácsosi teendők ideig­lenes vitelével megbízott Nozdroviszky Miklós erdőmester úr hivatalos jelentése nyomán ez időben foglalkozott a város közgyűlése a város tulajdonát képező Duna vizeken történő halászati joggal is. 1896. január 1-től három évig Bocz Ferenc kapta meg haszonbérbe a halá­szati jogot. Nyilvánvaló, hogy összefüggés van a vizek tisztán tartása és a halászati ké­relem között. Tiszta vízben van hal, ér­demes a halászati bért fizetni. F. Gy. A vizek tisztántartásával, a szenny­­csatornák elzárásával, a halászattal számos jegyzőkönyv, végzés, előterjesztés és leirat foglalkozik. — Részlet az egyik végzésből 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom