Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)

1978-08-01 / 2. szám

RENDEZTÉK A SZINVA-PATAK MEDRÉT Az Északmagyarországi Vízügyi Igaz­gatóság dolgozói befejezték a Szinva­­patak mederrendezési munkálatait a felső-majláthi lakótelep szomszédságá­ban. Csaknem egy kilométeres szaka­szon kövezték ki a medret, a parton lánckorlátot állítottak fel. A mintegy 10 millió forint értékű munka legjelen­tősebb része, az új, gyalogosok közle­kedésére szolgáló betonhíd építése is befejeződött. A belvízrendezéssel kapcsolatos fel­adatok ellátásán az idén is dolgoznak Ózdon. A múlt évben a városi tanács saját erőből több, mint egymillió forin­tot fordított erre a munkára. Elkészítet­ték a kistótetői belvízrendezési tervet és megoldották a TÜZÉP-telep melletti te­rület víztelenítését. HÍNARIRTAS A Középdunántúli Vízügyi Igazgató­ság évek óta jelentős erőfeszítéseket tesz a balatoni hínárállomány irtására. Évenként átlagosan mintegy 30 hektá­ron vágják le a hinárt a külföldről be­szerzett speciális nád- és hínárvágó géppel. A strandok, kikötők igénybejelentésé­nek felét sem tudja az adott gépi kapa­citás teljesíteni. Hol marad még a víz­gazdálkodási érdekből kívánatos irtás. Ezért alkalmasabb, termelékenyebb gé­pek beszerzésének lehetőségét kutatja, keresi az Igazgatóság. Aláírás előtt áll az a szerződés, ame­lyet az Igazgatóság a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központtal a Bala­ton légifelvétel útján készített nád- és hinártérképének leszállítására köt meg. E térkép segítségével az irtás hatékony­sága fokozható. szepesvAry ívűn 1883—1978 A társulati idők egykori tanúja, arany-, gyémánt- és vasdiplomával ki­tüntetett vízügyi mérnök Mezőberényben született, Szarvason járt gimnáziumba és a Budapesti Műszaki Egyetemen szer­zett mérnöki diplomát 1906-ban. Mér­nöki működését az Arad megyei Vízi Társulatnál kezdte meg. Ezután a To­rontáli Arvízmentesítő Társulatnál dolgo­zott, majd 1925-ben Szegeden a Felső­torontáli Arvízmentesítő Társulat igaz­gató-főmérnöke lett. Tervei alapján erő­sítették meg az 1932. évi nagy árvíz után a Tisza és a Maros torontáli töl­téseit. Vezetésével épültek ki a Maros­tól délre azok a belvízcsatornák és szi­vattyútelepek, amelyek az új országha­tároknak megfelelően rendezték a bel­vizeket. Egyben javaslatot tett Szeged belterületi vízrendezésének és csatorná­zásának bővítésére is. Szegeden temették el, abban a vá­rosban, ahol a vízügyek fejlesztéséért annak idején olyan sokat tett. Emlékét tisztelői őrzik, s munkája feledni nem engedi. NÖVÉNYEVŐ HALAK Újabb kísérleti területen fejezte be a Középdunántúli Vízügyi Igazgatóság nö­vényevő halak telepítését. A veszprémi Séd—Malamcsatornában telepítettek növényevő halakat, ezzel újabb vízfelülettel és vízfolyáshosszal növelték a folyamatban levő kísérletet. Jelenleg mintegy 28 hektáron fogyaszt­ják a halak a vízgazdálkodás szempont­jából káros növényzetet. A tapasztalatok ezideig kedvezőek. A Nádor—Malomcsatornán például a ká­ros növényterület 60 százalékról 35 szá­zalékra csökkent. Bár a halhús-hozam itt nem használható ki, a telepítés költ­sége lényegesen kisebb, mint a kézi vagy gépi növényirtásé. TERV: FEDETT USZODA ÉPÍTÉSE Az Északmagyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat há­rom megyében — Borsod, Heves, Nóg­­rád — látja el a vízgazdálkodási tevé­kenységet, ennek részeként üzemelteti székhelyén, Kazincbarcikán az „Augusz­tus 20.” strandfürdőt. — A környezet igazán remek — mondja Vasas János strandvezető. — A várdomb alatt elterülő öthektáros földterület, játszótér, sportolási lehető­ség várja Kazincbarcika és a vonzás­­körzete (Miskolc is) vendégeit. Az 50 méteres úszómedence hőfoka 27 C°, a gyermekmedence hőfoka eléri a 32— 35 Celsius fokot. Az elmúlt évben 63 000 látogatója volt a strandfürdőnek, évente több mint 1000 általános és középiskolás diákot tanítottak meg úszni. A fejlesztési tervek között szerepel egy fedett uszodai rész megépítése, amely nagyrészt társadalmi összefogás­sal, téglajegyek árusításával, városi szintű mozgósítással valósul meg. Újabb medencék építésére, kabinos öltözők ki­alakítására is sor kerül majd. BRIGÁD A KÖNYVTÁRÉRT A KDT Vízügyi Igazgatóság Velinszky Szocialista Brigádja szerződést kötött a fehérvári, ugyancsak Velinszky László nevét viselő városi könyvtárral. Az együttműködés értelmében a könyvtár segiti a brigád kulturális vállalásait, a HÍREIK tagság bekapcsolódik a könyvtár ren­dezvényeibe; a brigád viszont vállalta a könyvtár felszerelésének javítását, kar­bantartását. Nemrég az új fiókkönyv­tár polcrendszerének szerelésében nyúj­tottak segítséget. Legutóbb — közremű­ködésük eredményeként — a tatarozást sikerült gyorsabban befejezni, így há­rom nappal hamarabb fogadhatta olva­sóit a Velinszky László Városi Könyvtár. SZAKLAPOK ÍRJAK Az ABWASSERTECHNIK legutóbbi száma szerint az elmúlt négy évben Angliában a vízügyi államigazgatást tel­jesen átszervezték. Valamennyi vízgaz­dálkodási feladat egy kézbe került és a területet vízgyűjtő területek szerint osztották fel. Az új adminisztratív appa­rátus működésének eredményeiről szá­mol be a folyóirat. * A WATER SEWAGE egyik új száma áttekinti az amerikai szövetségi talaj­vízvédelmi törvénykezést a környezetvé­delemmel foglalkozók segítségére. Rész­letesen tárgyalja valamennyi vízzel, illetve szennyvízzel foglalkozó jogsza­bályt — így például a vízvédelmi, a mérgező anyagok, valamint a nemzeti környezetvédelmi politika törvényét. Az ABWASSERTECHNIK-ben szó esik a fejlődő országok vízvédelmi és szenny­víztisztítási problémáiról is. A fejlődő országok vízvédelmének kérdéseiről 1978-ban Bangkokban nemzetközi kon­ferenciát rendeztek, melyen — az IAWPR támogatásával — 20 ország 250 szakembere vett részt. Az elhangzott 75 referátum a mezőgazdasági, városi és ipari szennyvizek témakörében hang­súlyozta a vízminőségvédelem fontossá­gát. 31 Rigai ipari szennyvíztisztító berendezés

Next

/
Oldalképek
Tartalom