Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-02-01 / 1. szám
15. táblázat A szennyvízkibocsátás és szennyvíztisztítás alakulása (km3/év) Ország 1965 1970 1975 1980 összes tisztított összes tisztított összes tisztított összes tisztított BNK 0,77 0,64 1,06 0,76 1,50 1,41 2,47 2,47 MNK 0,84 0,29 0,96 0,36 1,18 0,55 1,58 1,01 NDK 5,2 1,25 5,70 1,30 6,2 1,44 6,8 1,91 LNK 3,4 1,5 4,4 1,9 6,6 2,7 8,9 6,5 RSZK 2,0 — 3,1 — 4,7 — 7Д — CS3ZSZK 2,06 1,09 2,07 1,44 2,23 1,89 2,70 2,32 Jelentős kérdéssé vált az utóbbi években a felszín alatti vízkészlet szennyeződés elleni védelme is, elsősorban a mezőgazdaság kemizálásából eredő szennyeződés következtében. Legnagyobb veszélyt a kőolaj és kőolajtermékek jelentik, amelyek számos kitermelési helyet hosszú időre kiiktathatnak a használatból. Valamennyi KGST-tagállamban fokozott veszélyt jelent a mezőgazdaság kemizálása, az ipari műtrágyák növekvő használata és a növények védelmére használt mérgező vegyszerek tömeges bevetése. Magyarországon pl. 1970-ben 159 féle növényvédő szer használatát engedélyezték, Csehszlovákiában pedig 73-ét. Csehszlovákiában 230 kg/hara, Lengyelországban 114 kg/ha-ra növekedett a műtrágya-felhasználás. Magyarországon 1970-ben 3,6 millió tonna műtrágyát használtak fel. A növekvő kemizálás azonban gyakran a felszíni vízfolyások elszennyeződéséhez, eutrofizálódásához, halpusztulásokhoz és egyéb károkhoz vezet. Erre tekintettel a KGST-tagországokban műszaki, jogi és közgazdasági intézkedéseket foganatosítottak. Védekezés a vizek kártételei ellen A KGST-tagállamobban fokozott figyelmet fordítanak a vízkárok elhárítására, az árvízvédekezésre, erózió és elöntés Okozta károk elhárítására Irányuló intézkedésébre. Bulgáriában 1820 km, Lengyelországban 7340 km, Romániában 3800 km, a Szovjetunióban 10 000 km, Csehszlovákiában 2750 km, az NDK-ban 4000 km-t meghaladó hosszúságú árvízvédelmi gát épült. Ezzel a létesítményrendszerrel ezekben az országokban összesen 16 millió ha mezőgazdasági területet védtek meg az árvizek kártételeitől. A földrajzi helyzetéből eredően Magyarország árvédelmi biztonságának fokozása és a sík vidéki vízrendezés kiemelt fejlesztési feladat. A belvízátemelő kapacitás jelenleg 500 m3/s. Lengyelországban további csaknem 3000 (km árvízivédelmi gát építésével és a már meglevő gátak 1500 km hosszon való újjáépítésével számolnak. A rendezett vízfolyások hosszát 40 000 km-re kívánják növelni, úgy, hogy 15 000 km már trendezett vízfolyáson a felújítási munkákat elvégzik. 1990-ben a fontosabb vízfolyások fob. 70%-át szabályozzák. Romániában az ártéri területek .kiterjedése fob. 3 millió ha. 1970-ig 1,2 millió ha-t sikerült bevédeni. A Szovjetunióban az árvizek ellen kb. 8 millió ha területet védenek, további rendezésiek folynak, hogy újabb 5 millió ha területen javuljon az árvízi biztonság. Csehszlovákiában további 85 000 ha terület bevédését irányozzák elő. A hegy- és dombvidéki vízfolyásokon valamenyi KGST-tagorszá.gban a folyók árvizei ellen leghatékonyabb eszköznek a lefolyásszabályozó tározók bizonyulnak. A nagyvizék visszatartásával nyert vízkészletet a kisvízi időszakban hasznosítják. Következtetések A vízgazdálkodás a legtöbb KGST- tagállamban önálló népgazdasági ágazattá vált. Fejlődése egyértelműen befolyásolja az egész népgazdaság fejlődési ütemét, a lakosság életszínvonalának a növekedését és a környezetfej Lesztésit. A KGST-tagországok vízgazdálkodási szerveinek fő feladatát olyan intézkedések kidolgozása képezi, amelyek lehetővé teszik a lakosság és a népgazdaság növekvő vízigényének optimális kielégítését, biztosítva a vízkészletek védelmét és a víz káros hatása elleni védelmet. A KGST-,tagállamok vízgazdálkodás-fejlődési tendenciái azt mutatták, hogy számos kérdés megoldása a KGST-tagállamok együttműködésének és integrációja fejlesztésének komplex programja alapján célszerű. Valamennyi tagállam tapasztalatainak közös hasznosítása főleg az alábbi területeken indokolt: a) Olyan intézkedések kidolgozása és megvalósítása, amelyek biztosítják a vízkészletek észszerű, komplex hasznosítását és védelmét, beleértve a haladó és gazdasági szempontból megalapozott normatívákat, a víztakarékosságra ösztönző gazdasági szabályozók tökéletesítését és a szennyező források fokozatos felszámolását is. b) Ki kell fejleszteni a vízvisszaforgatás és a többszöri felhasználás műszaki rendszereit, a száraz technológiai folyamatokat, stb., hogy csökkentsék a vízszennyeződés mértékét és távlatban teljesen kiküszöböljék a szennyvíz-bebocsátásokat. c) Együtt kell működni a tervező szervekkel az új nagy vízfogyasztók telepítése során, figyelembe véve a vízkészlet-adottságokat. A telepítéseket főleg az aktív vízmérlegű területeken kell előirányozná. d) Fokozni kell a területeik árvíz, erózió és egyéb káros hatások elleni védelmét. e) Ki kell bővíteni a vízgazdálkodási 'tudományos kutató szervek együttműködését a kiemelt feladatok megoldása során. f) Gyorsítani kell a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés eredményeinek bevezetését a tervezési, építési és üzemeltetési gyakorlatba. g) Tökéletesíteni kell a vízgazdálkodás irányításánák szervezetét, formáit és módszereit, hasznosítva a legkorszerűbb információgyűjtési és kiértékelési módszereket. Mindezen feladatok eredményes megoldása érdekében: — folytatni kell a KGST-onszágok együttműködésének elmélyítését és korszerűsítésiét a vízgazdálkodás területén, mind többoldalú, mind kétoldalú egyezmények létrehozása útján, felhasználva a tudományos és műszaki kutatások távlati terveinek koordinációját; a vízgazdálkodási rendszerek tervezésiéire, építésére és üzemeltetésére vonatkozó tapasztalatcserét, a közös kutatásokat, a 'normatív és módszertani anyagok és dokumentumok közös kidolgozását; — rendszeresen korszerűsíteni kell a KGST-országok vízgazdálkodásfejlesztési prognózisainak kidolgozását, annak érdekében, hogy ez a tevékenység olyan állandóan ható tényező legyen, amely lehetővé teszi a prognosztikai adatok korrekcióját az időközben lezajlott változásoknak megfelelően; — a vízgazdálkodási kutatási, tervezési módszerek, normatívák, berendezés'szabván.yok, építési normák és előírások egységesítését folytatni kell annak érdekében, hogy az eredmények és tapasztalatok összehasonlíthatók legyenek és valamennyi KGST-tagállam a vízgazdálkodás magas műszaki és technológiai színvonalát érje el. Csuka József OVH 16
