Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)

1978-02-01 / 1. szám

15. táblázat A szennyvízkibocsátás és szennyvíztisztítás alakulása (km3/év) Ország 1965 1970 1975 1980 összes tisztított összes tisztított összes tisztított összes tisztított BNK 0,77 0,64 1,06 0,76 1,50 1,41 2,47 2,47 MNK 0,84 0,29 0,96 0,36 1,18 0,55 1,58 1,01 NDK 5,2 1,25 5,70 1,30 6,2 1,44 6,8 1,91 LNK 3,4 1,5 4,4 1,9 6,6 2,7 8,9 6,5 RSZK 2,0 — 3,1 — 4,7 — 7Д — CS3ZSZK 2,06 1,09 2,07 1,44 2,23 1,89 2,70 2,32 Jelentős kérdéssé vált az utóbbi években a felszín alatti vízkészlet szennyeződés elleni védelme is, el­sősorban a mezőgazdaság kemizá­­lásából eredő szennyeződés követ­keztében. Legnagyobb veszélyt a kőolaj és kőolajtermékek jelentik, amelyek számos kitermelési helyet hosszú időre kiiktathatnak a hasz­nálatból. Valamennyi KGST-tagállamban fokozott veszélyt jelent a mezőgaz­daság kemizálása, az ipari műtrá­gyák növekvő használata és a növé­nyek védelmére használt mérgező vegyszerek tömeges bevetése. Ma­gyarországon pl. 1970-ben 159 féle növényvédő szer használatát engedé­lyezték, Csehszlovákiában pedig 73-ét. Csehszlovákiában 230 kg/ha­­ra, Lengyelországban 114 kg/ha-ra növekedett a műtrágya-felhasználás. Magyarországon 1970-ben 3,6 millió tonna műtrágyát használtak fel. A növekvő kemizálás azonban gyak­ran a felszíni vízfolyások elszennye­ződéséhez, eutrofizálódásához, hal­­pusztulásokhoz és egyéb károkhoz vezet. Erre tekintettel a KGST-tag­­országokban műszaki, jogi és köz­­gazdasági intézkedéseket foganato­sítottak. Védekezés a vizek kártételei ellen A KGST-tagállamobban fokozott figyelmet fordítanak a vízkárok el­hárítására, az árvízvédekezésre, eró­zió és elöntés Okozta károk elhárítá­sára Irányuló intézkedésébre. Bul­gáriában 1820 km, Lengyelország­ban 7340 km, Romániában 3800 km, a Szovjetunióban 10 000 km, Cseh­szlovákiában 2750 km, az NDK-ban 4000 km-t meghaladó hosszúságú ár­­vízvédelmi gát épült. Ezzel a léte­sítményrendszerrel ezekben az or­szágokban összesen 16 millió ha me­zőgazdasági területet védtek meg az árvizek kártételeitől. A földrajzi helyzetéből eredően Magyarország árvédelmi biztonságá­nak fokozása és a sík vidéki vízren­dezés kiemelt fejlesztési feladat. A belvízátemelő kapacitás jelenleg 500 m3/s. Lengyelországban további csak­nem 3000 (km árvízivédelmi gát épí­tésével és a már meglevő gátak 1500 km hosszon való újjáépítésével szá­molnak. A rendezett vízfolyások hosszát 40 000 km-re kívánják nö­velni, úgy, hogy 15 000 km már tren­dezett vízfolyáson a felújítási mun­kákat elvégzik. 1990-ben a fonto­sabb vízfolyások fob. 70%-át szabá­lyozzák. Romániában az ártéri terü­letek .kiterjedése fob. 3 millió ha. 1970-ig 1,2 millió ha-t sikerült be­védeni. A Szovjetunióban az árvizek el­len kb. 8 millió ha területet véde­nek, további rendezésiek folynak, hogy újabb 5 millió ha területen ja­vuljon az árvízi biztonság. Csehszlo­vákiában további 85 000 ha terület bevédését irányozzák elő. A hegy- és dombvidéki vízfolyáso­kon valamenyi KGST-tagorszá.gban a folyók árvizei ellen leghatéko­nyabb eszköznek a lefolyásszabályo­­zó tározók bizonyulnak. A nagyvi­­zék visszatartásával nyert vízkészle­tet a kisvízi időszakban hasznosít­ják. Következtetések A vízgazdálkodás a legtöbb KGST- tagállamban önálló népgazdasági ágazattá vált. Fejlődése egyértelműen befolyásolja az egész népgazdaság fejlődési ütemét, a lakosság életszín­vonalának a növekedését és a kör­nyezetfej Lesztésit. A KGST-tagorszá­­gok vízgazdálkodási szerveinek fő feladatát olyan intézkedések kidol­gozása képezi, amelyek lehetővé te­szik a lakosság és a népgazdaság növekvő vízigényének optimális ki­elégítését, biztosítva a vízkészletek védelmét és a víz káros hatása el­leni védelmet. A KGST-,tagállamok vízgazdálko­dás-fejlődési tendenciái azt mutat­ták, hogy számos kérdés megoldása a KGST-tagállamok együttműködé­sének és integrációja fejlesztésének komplex programja alapján célsze­rű. Valamennyi tagállam tapaszta­latainak közös hasznosítása főleg az alábbi területeken indokolt: a) Olyan intézkedések kidolgozá­sa és megvalósítása, amelyek bizto­sítják a vízkészletek észszerű, komplex hasznosítását és védelmét, beleértve a haladó és gazdasági szempontból megalapozott normatí­vákat, a víztakarékosságra ösztönző gazdasági szabályozók tökéletesíté­sét és a szennyező források fokoza­tos felszámolását is. b) Ki kell fejleszteni a vízvissza­forgatás és a többszöri felhasználás műszaki rendszereit, a száraz tech­nológiai folyamatokat, stb., hogy csökkentsék a vízszennyeződés mér­tékét és távlatban teljesen kiküszö­böljék a szennyvíz-bebocsátásokat. c) Együtt kell működni a tervező szervekkel az új nagy vízfogyasztók telepítése során, figyelembe véve a vízkészlet-adottságokat. A telepíté­seket főleg az aktív vízmérlegű terü­leteken kell előirányozná. d) Fokozni kell a területeik árvíz, erózió és egyéb káros hatások elleni védelmét. e) Ki kell bővíteni a vízgazdálko­dási 'tudományos kutató szervek együttműködését a kiemelt felada­tok megoldása során. f) Gyorsítani kell a tudományos kutatás és műszaki fejlesztés ered­ményeinek bevezetését a tervezési, építési és üzemeltetési gyakorlatba. g) Tökéletesíteni kell a vízgazdál­kodás irányításánák szervezetét, for­máit és módszereit, hasznosítva a legkorszerűbb információgyűjtési és kiértékelési módszereket. Mindezen feladatok eredményes megoldása érdekében: — folytatni kell a KGST-onszágok együttműködésének elmélyítését és korszerűsítésiét a vízgazdálkodás te­rületén, mind többoldalú, mind két­oldalú egyezmények létrehozása út­ján, felhasználva a tudományos és műszaki kutatások távlati tervei­nek koordinációját; a vízgazdálko­dási rendszerek tervezésiéire, építé­sére és üzemeltetésére vonatkozó tapasztalatcserét, a közös kutatáso­kat, a 'normatív és módszertani anyagok és dokumentumok közös kidolgozását; — rendszeresen korszerűsíteni kell a KGST-országok vízgazdálkodás­­fejlesztési prognózisainak kidolgozá­sát, annak érdekében, hogy ez a te­vékenység olyan állandóan ható té­nyező legyen, amely lehetővé teszi a prognosztikai adatok korrekcióját az időközben lezajlott változásoknak megfelelően; — a vízgazdálkodási kutatási, ter­vezési módszerek, normatívák, be­­rendezés'szabván.yok, építési normák és előírások egységesítését folytatni kell annak érdekében, hogy az ered­mények és tapasztalatok összehason­líthatók legyenek és valamennyi KGST-tagállam a vízgazdálkodás magas műszaki és technológiai szín­vonalát érje el. Csuka József OVH 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom