Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-07-01 / 1. szám
IHI ÍR I IK A MAGYAR—JUGOSZLÁV vízgazdálkodási bizottság albizottsága Szombathelyen ülésezett a Bajánsenyétől Szemenyecsörnyéig terjedő mintegy 150 kilométeres közös nyugat-magyarországi határszakasz vízügyi kérdéseiről. A szakemberek mindenekelőtt a Kerka- és a Lendva-patak együttes rendezéséről folytattak eszmecserét. E munka nagyrészt elkészült, s most a helyenként államhatárt képező vízfolyások kiegészítő műveinek építéséről állapodtak meg. Mindezeknek nagy jelentőségük van a vidék árvízvédelme szempontjából. A NYUGATDUNANTÚLI Vízügyi Igazgatóság Szombathelyen több éves munkával rendezi a Gyöngyös-patak medrét. A mederrendezés elsősorban a városkép szépítését szolgálja, s azt, hogy a Gyöngyös megszűnjön „szemétlerakó" hely lenni. A Vízügyi Tudományos Kutatóintézet évről évre otthont ad az UNESCO által szervezett hidrológus tanfolyamnak, melyen a haladó országok vízügyi szakembereit képezik tovább. Az idei féléves tanfolyam nemsokára véget ér. Júliusban egy hétig Vas megyében „vizsgáznak” a külföldi szakemberek. Először a nicki gátnál, majd a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság különböző mérőhelyein vesznek részt gyakorlaton. TISZAESZLÄRON megkezdte a víz szolgáltatását a községi vízmű. Az ideiglenesen üzembe helyezett vízmű egyelőre ötvenkét közkútnak biztosít vizet a már megépült hálózaton. Amíg a végleges gépház el nem készül — biztonsági okokból — az épületekbe nem lehet bekapcsolni a vizet. A gáztalanítást is végző gépház, az alacsonytározó és a technológiai rész átadási határideje terv szerint ez év vége. A vízműhöz összesen 22 kilométer hosszú vezetékhálózat épült. ÚJABB GYÓGYÜDÜLŐK épülnek Hajdúszoboszlón és Debrecenben. Hajdú-Bihar megye termálkútjai jelenleg elsősorban a fürdőket látják el, de a jövőben terveket készítenek a hévíz mezőgazdasági és ipari hasznosítására is. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága a hévizek felhasználásáról tárgyalt és megállapította, hogy jóval nagyobb lehetőségeket rejt magában a megye termálvízkészlete, mint amenynyit kihasználnak. BOGÁCS Borsod megye egyik kedvelt kirándulóhelye. Fürdője köré az utóbbi években vikendtelep épült, de az üdülőknek sok gondot okozott a Szoros-patak gyakori áradása. Ez a veszély most már a múlté. 9 millió Ft-os költséggel víztározót építettek, amely az esőzések idején felfogja a hegyekből lezúduló vizet. A tározó környékén — mint hallottuk — a községi tanács még a nyár folyamán kempinget alakít ki, az ideérkező turisták kulturáltabb elhelyezése érdekében. TERMÉSZETVÉDELMI KIÁLLÍTÁS A MAVOSZ megyei intézőbizottsága idén augusztus 10-töl 30-ig „vadászat, halászat, horgászat és természetvédelem Békés megyében" cimmel kiállítást rendez. A szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet területén a Wenckheim kastély és a hozzá tartozó arborétum jellegű park ad helyet ennek. A Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság társrendezőként vesz részt a kiállításon, s bemutatja a vízi környezet természeti értékeit, valamint a Körösök vidéke vízgazdálkodását. A KÖZSÉGI VÍZMÜVEK építése az V. ötéves terv egyik legjelentősebb programja Szabolcs-Szatmár megyében. A 45 vízmüvet időarányosan építik a vállalatok. Eddig teljesen elkészült a geszterédi, a buji, a nyírvasvári, a mátészalkai vízmű első üteme, valamint az újfehértói regionális vízmű második szakasza. Ebben az évben 14 vízmüvet adnak át. Ideiglenesen már üzemel a tiszadobi és a tiszaeszlári, de rövidesen korszerűbb vezetékkel működtetik majd ezeket is. Ebben az évben újabb 16 községben kezdik el a vízmüvet építeni. Oroson, Vásárosnaményban, Érpatakon, Kemecsén, Cégénydányádon már hozzáláttak a munkálatokhoz, a záhonyi vízmű első szakasza, valamint a nyíregyházi Ságvári-telepi és borbányai vízművek építése is jól halad. Az újfehértói regionális vízmű második ütemének létrehozásával ősztől az Újpesti Gyapjúszövő gyáregysége és a most nyíló új iskola vízellátását is az új vízmű oldja meg. Jövő évben kaphatnak vezetékes ivóvizet a dombrádi, a tiszaszalkai, a nyírmadai és a demecseri lakosok. Nagyhalászban, Ibrányban ideiglenes kúttal üzemeltetik 1979-től a vízmüvet. Ezeken kívül tíz községi vízmüvet építenek ebben az ötéves tervben a megyében, s a tervek szerint négyet helyezhetnek üzembe. FIATAL ÖNTÖZŐ MUNKÁSOK szakmai, politikai vetélkedőjét rendezték Siófokon, a Dunántúli Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat székházában, illetve a balatonfői öntözőfürt nyomásközpontjában. A vetélkedőt — a KISZ KB, a MÉM és az OVH kiírása nyomán — a KISZ Somogy és Tolna meqyei bizottsága, valamint a DRW KISZ-bizottsága rendezte. Somogyi és tolnai csapatok vettek részt a versenyben. A nyertesek egyhetes társasutazáson vehetnek részt, illetve pénzjutalmat nyertek. Juhász Imre, a DRW osztályvezetője, a zsűri elnöke szerint tanúbizonyságot tettek a fiatalok: biztos kézzel, önállóan, színvonalasan állnak helyt a gyakorlati teendőkben is. PEREMLYUK-KARTYA. A Vízgazdálkodási Intézet Vízügyi Felügyelete az OVH Hatósági Osztálya meqbízása nyomán vizsgálja meg és értékeli a gyulai szakaszmérnökségnél bevezetett peremlyukkártyás nyilvántartási rendszert. Ezt talán — előreláthatóan — az ország valamennyi vízügyi igazgatóságánál alkalmazzák majd a felügyeleti rendszer fejlesztése érdekében. A VISONTAI bányavíz hasznosításáról tanácskoztak Gyöngyösön. Ugyanis 50 ezer köbméter vizet szivattyúznak ki naponta a Thorez külfejtés aknájából Visontán. Éppen annyit, amennyit a Heves megyei Vízmű termel egy nap alatt. Az 50 ezer köbméter víz egyharmadát felhasználja a bánya és a GAGARIN Hőerőmű, kétharmada azonban senkié. Elfolyik a Bede-patakban, mintha nem lenne rá szükség. Pedig Gyöngyösnek például csak 1980-ig van elegendő vize. Elkerülhetetlennek látszik tehát, hogy ezen a vidéken vízmüvet építsenek és ha már így van, miért ne itt, a Thorez külfejtésnél, ahol a víz minősége megfelelő lenne. így vélekednek a szakemberek annál is inkább, mert egy köbméter ivóvíz a Thorez akna bányavizéből 10 ezer forintba kerülne, az országos átlag pedig ennek éppen a duplája. 1990-RE FÉLMILLIÓ HEKTÁR VÉDETT TERÜLET. Magyarországon jelenleg 380 ezer hektáron 158 országos jellegű természetvédelmi terület van: 3 nemzeti park, 25 tájvédelmi körzet és 130 rezervátum, amely az ország területének csaknem négy százalékát teszi ki. A megyei tanácsok további ötszáz kisebbnagyobb parkot, arborétumot, fasorokat részesítenek védelemben, mintegy tízezer hektár területen. 1990-re az országos jellegű természetvédelmi területek száma eléri a kétszázat, területük a félmillió hektárt. FÖLDRENGÉS. Sajnos június 22-én fél négykor rengés ébresztette a Körös vidék D—DK-i területének lakóit. A rengés epicentruma: Békés volt. Földlökéseket észleltek még Békéscsabán, Gyulán, Dobozon és Mezőberényben is. A hat hullámban visszatérő rengés erőssége a Richter-skála szerint 4,5-től 2,5-ig csökkent. A földrengéseket követően — hozzávetőlegesen ötezer — káresetet jelentettek. Igazgatóságunk létesítményeiben keletkezett károk felmérése még folyik. HID A PINKÁN Megzabolázzák a Pinkát, egyenesbe terelik a folyó medrét Felsőcsatár térségében. A talkumbánya megkerülésével új utat is építenek. Ennek vonalában a korábbi fahíd helyett építettek új hidat a Nyugatdunántúli Vízügyi Igazgatóság brigádjai. A 26 m hosszú híd már majdnem elkészült, több mint hárommillió forintba kerül. A mederrendezés és az útépítés az év végére fejeződik be. CSAPADÉKVÍZ-ELVEZETŐ Az utak betonburkolatát építik Körmenden a Beloiannisz, a Damjanich utcákban és a Petőfi téren. A vízvezeték és a szennyvízcsatorna már korábban elkészült. A csapadékvíz elvezetése nagyon elavult volt: régi tégla csatornavezetékben folyt. A csatorna elkészítése után az idén a körmendi Beloiannisz utca, 1979-ben pedig a Petőfi tér és Damjanich utca 6,5 méter széles betonburkolatot kap. A munkálatok költsége közel kétmillió forint. 30
