Vízgazdálkodás - Magyar Vízgazdálkodás, 1978 (18. évfolyam, 1-3. szám – 1-6. szám)
1978-02-01 / 1. szám
) 1. táblázat Az egyes országok felszíni vízkészletét jellemző mutatók (1970) Ország Az ország területén keletkező évi átlagos vízmennyiség Más ország területéről érkező évi átlagos vízmennyiség összes átlagos vízmennyiség Az ország területén keletkező vízmennyiség. Az összes vízmennyiség százalékában km3/év egy főre jutó 1000 m3/év egy fcm2-re jutó 1000 m3/óv km3/év egy főre jutó 1000 m3/év km3/óv egy főre jutó 100-0 m3/év % 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Bulgária 18 2Д 163 СО 21,8 205 23,9 8,8 Magyarország 6 0,6 60 114 10,4 120 12,0 5,0 NDK 17 0,9 160 17 0,9 34 1,8 50,0 Lengyelország 53 1,6 170 5 0,2 58 1,8 91,3 Románia 37 1,8 156 171 8,4 208 10,2 17,8 SZU európai része 1038 6,1 — 165 0,9 1203 7,0 86,3 SZU összesen 4360 18,2 195 330 1,4 4690 19,6 93,0 Csehszlovákia . 28 2,0 220 62 4,5 90 6,5 31,1 Jugoszlávia 110 6,0 430 117 6,3 227 12,3 48,5 Ausztria 55 7,8 600 35 4,9 90 12,7 61,1 Belgium Hl 1,2 360 5 0,5 16 1,7 68,8 Franciaország 168 3,4 300 39 0,8 207 4,2 81,2 Görögország 20 2,4 150 23 2,7 43 5,1 46,5 Nagy-Britannda 122 2,3 510 0 0 122 2,3 100,0 NSZK 77 1,4 310 85 1,6 162 3,0 47,5 Norvégia 405 113,0 1250 8 2,0 413 115,0 98,0 Olaszország 185 3,7 610 2 0,1 187 3,8 98,9 Spanyolország 76 2,5 150 0 0 76 2,5 100,0 Svájc 42 7,1 1020 0 2,7 50 8,5 96,0 Svédország 180 23,1 400 3 0,3 183 23,4 98,4 Megjegyzés: Kuba és a Mongol Népköztársaság adatait azok eltérő adottságai miatt a táblázat nem tartalmazza. A felszín alatti vízkészletből 1970- ben a Szovjetunióban 11%-ot hasznosítottak. Becslések szerint 1990- ben a felszín alatti vízkészletek kihasználtsága eléri az 50—60%-ott. Az ország európai területének déli részén pedig a felszín alatti vízkészletek kitermelhető részét teljes mértékben hasznosítani kívánják. Lengyelországban 1970-ben mintegy 2,2 km3 felszín alatti vízikészletet hasznosítottak és 1990-ben évente, várhatóan 3,7 km3 vízkészletet termelnek ki. Csehszlovákiában 1990-ig a felszín alatti vízkészletek teljes hasznosítását tervezik, a jelenlegi hasznosítás mintegy 50%-os. A legtöbb KGST-tagországban a felszín alatti vízkészletek kihasználtsága fokozódik, várhatóan növekszik az ivóvízellátásra használt felszíni vizek mennyisége, ami maga után vonja a vízminőség-védelem fokozódását és ez lesz a vízgazdálkodás egyik legalapvetőbb problémája. A felszíná hasznosítható vízkészletek növelésének fő módja valamennyi KGST-tagállamban a tározók építése. Az előirányzott fejlesztéseket a 2. táblázat foglalja össze. A Bolgár Népköztársaságban 2029 tározót építettek (beleértve az 1923 kisebb méretű mezőgazdasági üzemi tározókait is) összesen 4848 millió m3 tározótérfogattal. Az ország minden 45,6 km2 területére jut egy tározó és egy lakosra 590 m3 torozott vízmenynyiség jut. Jelenleg épül 14 tározó, összesen 1,8 'km3 tározótérflógatta 1. 1990-ig a teljes tározótérfogat eléri a 13,5 fcm3-t, vagyis egy lakosra vetítve az 1370 m3 tározótórfogatot. Magyarországon 1990-ig az összes tározóltérfogat mintegy 2 km3 lesz. 1970-ben összesen 215 tározó üzemelt 400 millió m3-<t meghaladó tározótérfoigattel. A Német Demokratikus Köztársaságban 1970-ig mintegy 990 millió m3 hasznos tározótérfogat épült ki. Lehetőség van arra, hogy ezt a térfogatot 1990-ig több mint kétszeresére növeljék. Távlatban a tározási lehetőségek teljes kihasználásával 3—4 tomLes tárazótérfogat kialakítása lehetséges. A Lengyel Népköztársaságban az 2. táblázat A tározótérfogat várható növekedése a KGST tagállamokban (lem3) Ország 1970 1975 1980 1985 1990 Index % 1990/1970 BNK 2,70 4,05 6,75 8,50 10,70 396 MNK 0,17 0,28 0,61 0,79 1,00 589 NDK 0,99 1,24 1,42 1,83 2,33 243 LNK 2,77 3,09 3,87 4,90 7,20 260 RSZK 5,20 7,00 10,20 21,60 26,50 510 SZU 705,00 861,00 1554,00 1918,00 2280,00 323 CsSzSzK 3,26 3,91 4,75 6,13 6,78 208 Megjegyzés: 1 millió m3 feletti tarozótérfogatok szerepelnek. Szovjetunió esetében 10 millió m3-nél nagyobb tározók összege szerepel. 11