Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1977-04-01 / 2. szám
SZAKEMBERSTRUKTÚRÁNK HELYZETE ÉS A FELADATOK A vízügyi szervezet dolgozó állománya 1975. végén kereken 84 ezer fő volt. Ennek az állománynak összetételét, szerkezetét nevezzük szakemberstruktúránák, függetlenül attól, hogy az abban dolgozók milyen képesítésűek és mely népgazdasági ágba (ágazatba) illeszkedő tevékenységet végeznek. Emellett vizsgálni kell azoknak a dolgozóknak az összetételét is, akik ipari vagy más (közlekedési, mezőgazdasági, stb.) üzemben vízgazdálkodási feladatokat látnak el, mert víz-* ügyi képesítésük tartalma és jellege súllyal befolyásolja a népgazdaság vízgazdálkodását. A vízügyi szervezet 84 ezer dolgozójának több, mint a fele — kereken 44 ezer fő — dolgozik az OVH közvetlen felügyelete alatt működő igazgatóságok, vállalatok és intézmények szervezetében. Ennek az első szervezetcsoportnak dolgozó állománya rendkívül változatos, mert a szervezetek feladatai igazgatási, termelő (építőipari és ipari) és szolgáltatási jellegűek. Az OVH közvetlen felügyelete alatt működő szervezetek tevékenységének csak egy része tartozik a vízgazdálkodási ágba, a többi más népgazdasági ágakba tartozik. A vízügyi dolgozók második csoportja lényegesen kevésbé heterogén, ide soroljuk a tanácsi víz- és csatornaművekben dolgozókat. Ennek a csoportnak a feladatköre és ennek révén szakemberstruktúrája egységesebb és könnyebben kezelhető ez előzőnél. A vízügyi dolgozók harmadik csoportját alkotják a vízgazdálkodási társulatok dolgozói. Feladatkörük világosan lehatárolható, dolgozóik struktúrája jól térképezhető és tervezhető. A vízügyi dolgozók mintegy 12 ezer fős negyedik csoportját alkotják az ipari üzemek vízgazdálkodási feladatait ellátó dolgozók. Ezek közül nem fizikai állományban tevékenykednek az ipari vízgazdálkodás műszaki képesítésű irányítói és fizikai állományúak az ipari vízművek, valamint csatornaművek, továbbá tisztítótelepek kezelői. Képesítésükről nincs statisztikai felmérésünk. A vízügyi dolgozókról az előbbi csoportosításban ad tájékoztatást az 1. táblázat, képesítés szerinti bontásban. A képesítés alapján való rendezést az első három csoportban nehézség nélkül elvégezhetjük. Nincs mód erre a negyedik csoport esetében, mert az ipari vízgazdálkodási dolgozók állományáról csak közelítő adatokra támaszkodhatunk. A szakemberstruktúra változási tendenciái a társadalmi és gazdasági fejlődéssel szorosan összhangban vannak. A változásokat jelentősen befolyásolja az iskolai képzés fejlettsége, közelebbről a vízügyi szakképzés helyzete az iskolarend-1. táblázat A vízügyi szakemberstruktúra 1975. végén 1000 fő Képzési szikiitek OVH felügyelete alatt működő szervek Tanácsi vállalatok Vízgazd. Társulatok Ipari vízgazdálkodás Alsó fokú 33,8 22,0 9,4 Középfokú 7,5 3,8 2,0 Főiskolai 1,1 0,5 0,3 Egyetemi 1,9 0,4 0,2 Több diplomás 0,2 0,1 — Összes en : 44,5 26,8 11,9 12,0 szerű képzésben. Ami iskolában nem oldható meg, azokat a szakképzési és továbbképzési feladatokat tanfolyamok keretei között kell megoldani. A vízügyi szervezet helyzetét és legfontosabb szakoktatási fejlesztési célkitűzéseit tekintjük át a továbbiakban, hogy tájékoztatást adjunk a vízügyi szakemberstruktúra változását jelentő oktatási kezdeményezésekről az V. 5 éves terv időszakában. A vízügyi dolgozók sajátosan vízügyi képzést nyújtó iskolai bázisai különféle módon fejlettek. A legalsó képzési szinten a szakmunkásképzés hárul iskolai bázisra. E téren súlyos a vízügyi szervezet helyzete. Nincs egyetlen vízügyi szakma sem, ennek következtében a jól fejlett hazai szakmunkásképző iskolákból csak idegen — nem ágazatunk által kezdeményezett — szakmákban képzett szakmunkásokat kaphatunk. A vízügyi szakmunkásképzés hiányait intézményes munkás betanítással pótoljuk. Erre több képzési központot létesítettek szervezeteink. Színvonalas iskolai szakmunkásképzést! Az 1975—80. évek egyik legfontosabb vízügyi szakoktatás-fejlesztési célkitűzése új vízügyi szakmák „szakmásítása” és ezekben a színvonalas iskolai szakmunkásképzés kialakítása. Ennek keretében indítjuk 1977-ben a vízellátási és csatornázási alapszakmában és a belőle leágazó szakmákban a szakmunkásképzést, 1978-ban tervezzük indítaná a közmű csővezetékek és kis műtárgyak építésére képesítő csővezeték-építő szakmában a szakmunkásképzést. 58
