Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1977-04-01 / 2. szám
A korszerű mezőgazdasági művelés tartozéka: az öntözőberendezés A tervezett öntözésfejlesztés jelentős része az alföldi megyékre esik. A 141 894 ha-os öntözésfejlesztési igényből talajtani okokból, a gazdaságok alacsony termelési színvonala miatt, valamint az öntözővíz biztosítási feltételeinek hiánya miatt 27 622 ha-on nin-> c enek meg a feltételei az optimális szintű öntözésfejlesztésnek. A fejlesztés reális feltételei 114 232 ha-on biztosítottak. A mezőgazdasági üzemek a 114 232 ha öntözéses termesztésre alkalmasnak minősített területen az öntözésfejlesztést az V. ötéves terv időszakában megközelítőleg azonos évenkénti ütemezésben (20—-25 000 ha) kívánják megvalósítani. A felmérés alapján tehát a népgazdasági tervben előirányzott 100 000 hektáros fejlesztési céh kitűzést a mezőgazdasági üzemek „visszatervezték”. Az öntözésfejlesztés beruházási pénzforrásai a jelenlegi gyakorlat szerint: — mezőgazdasági vízhasznosítási célcsoportos beruházás, — az érvényes állami támogatás, hitel és saját alapok. A mezőgazdasági vízhasznosítási célcsoportos beruházásból az V. ötéves terv időszakára 1 220 millió Ft áll rendelkezésre, melyből 570 millió Ft-ot a IV. ötéves tervben megkezdett és építésében az V. ötéves terv időszakára ütemezett öntözőfürtök és főművek befejezésére fordítunk. E beruházás keretében 9351 hektár új öntözőfürtj, és 18.6 m3/sec. főművi kapacitás épül. Az OVH; egyetértésben a MÉM-mel az V. ötéves tervi célcsoportos kereteket elsősorban olyan regionális, illetve kisebb másod-harmadrendű főművek építésére használja fel, melyekhez konkrét öntözési igények kapcsolódnak és ahol az állami ráfordítások hasznosulása leghatékonyabban, leggyorsabban és legbiztosabban lehetséges; Ennek megfelelően a MÉM felméréséhez az üzemi igényekhez kapcsolódva az alábbi regionális rendszerek és főmüvek épülnek: 1. A Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási rendszer, melyhez az V. ötéves tervben 5700 hektár, a VI. Ötéves tervben további 4000 hektár fejlesztés kapcsolódik. 2. A Nagykunsági XIV-es öntözőrendszer I. építési ütemét, amihez az V. ötéves tervben 4900 hektár, a VI. ötéves tervben további 5000 hektár fejlesztés kapcsolódik. 3. A Nagykunsági III-as főmű 2. szakaszát, ahol az V. ötéves terv időszakában 6000 hektár, a továbbiakban 4500 hektár fejlesztés valósulhat meg. A célcsoport további részét olyan kisebb főművek építésére használják fel és az üzem határáig vezetjük el az öntözővizet, ahonnan a gazdaság biztosítja az öntözővíz felhasználását, építi meg öntözőtelepét, vagy biztosítja a mobil berendezéseket. E fejlesztések helyét, sorrendjét a MÉM— OVH egyezteti, figyelembe véve az üzemi felmér rések eredményét. Halászat A mezőgazdasági vízgazdálkodás egyik jelentős ágazata az öntözés mellett a halászati vízhasznosítás. A MÉM halászatfejlesztési terve 22 500 tonnáról 35 000 tonnára kívánja a halhústermelést növelni. Ez teremtené meg — sok más tényező egyidejű biztosításával — hogy az 1 főre jutó halfogyasztás 2,8 kg-ról 3,6 kg-ra növekedjék. A termelési célkitűzést támogatva szükségesnek tartjuk a tervezett 6000 hektár tórekonstrukció és 2100 hektár új halastóépítés megvalósítását, mely célkitűzés üzemi oldalról való visszatér-vezése megtörtént, tehát az állami és üzemi elhatározások szinkronban vannak. A rekonstrukció és az új halastavak építése a halhústermelés fokozásának csak egyik eszköze. A mesterséges, elsősorban vízügyi célokat szolgáló víztározók és holtágak halászati hasznosítása iránti igényből arra következtethetünk, hogy a haltermelés számottevő részét a termelők ezeken a vizeken kívánják megtermelni. Ennek érdekében azonban szükséges a Halászati és Vízügyi Törvény vonatkozó részeinek jogi egységesítése, ami jelenleg folyamatban van. Ezt követően kerülhet sor a víztározók és csatornák járulékos halászati hasznosításának szabályozására, a hasznosítás irányelveinek kidolgozására; v4 feladatok, megvalósításának feltételei A MÉM és az OVH vezetői 1976. április 30-án tárgyalták meg az öntözésfejlesztés és az öntö^ zéses gazdálkodás előtt álló feladatokat és határozták meg a soron következő tennivalókat. 1976j július hónapban az MSZMP KB Gazdaságpolitikai Bizottsága is megtárgyalta az OVH és a MÉM vezetőinek „Javaslat az öntözési kapacitások /о-* kozottabb kihasználására, a rendelkezésre álló erőforrások jobb összehangolására” című előterjesztést. A MÉM—OVH vezetői értekezletének határozatai a GPB állásfoglalása alapján a MÉM az 46
