Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)

1977-04-01 / 2. szám

gyarmatosító uralom alatt álló területeken a vízkészletek és ál­talában a természeti kincsek hasznosításának kérdése. A konferencia fontos határo­zatokat és ajánlásokat fogadott el a nemzetközi együttműködés fejlesztésére és hatékonyságá­nak növelésére. Többek között a közvélemény nagyobb bevonása, az oktatás és a kutatás, a víz­ügyi jogalkotás, új technológiák kidolgozásának munkájába. A közös vízgyűjtőkön való koordi­nált vízgazdálkodás-fejlesztés — beleértve a vízkészletek közös hasznosítását és a vízszennyezés elleni védelmet — területén szü­lettek iránymutató javaslatok és határozatok. A konferencia dek­larációt fogadott el és terjeszt az ENSZ Közgyűlése elé, amelyben az alapvető nemzetközi vízügyi kérdések megoldását sürgeti a konferencián kidolgozott irány­elvek alapján. A magyar küldöttség vezetője bemutatta a szocialista vízgaz­dálkodás építése terén elért eredményeinket és hangsúlyoz­ta a nemzetközi együttműködés fontosságát a Duna-medencé­­ben. Rámutatott azokra a köte­lezettségeinkre is, amelyek a Kormány internacionalista ál­láspontjából következnek és amelyek révén lehetőségeinkhez mérten kivesszük részünket a fejlődő országok támogatásából. Ennek alátámasztására mind­két bizottságban alkotó javasla­tokat tett a magyar küldöttség, többek között az árvédelem fejlesztésével az aszálykárok és a vízszennyezés megelőzésével, az oktatás és tudományos kuta­tás feladataival kapcsolatban. A tudományos üléseken elhangzott két magyar hidrológiai előadás a nagy síkságok vízrendezésével, valamint a nagy vízfolyások ár­védelmi, folyószabályozási és vízerő-hasznosítási feladataival kapcsolatban mutatott rá az el­ért eredményekre. A konferencián felmerült az egyes nemzetközi szervezetek­ben szétaprózott vízgazdálkodási tevékenység és az ezt szolgáló pénzügyi alapok jobb összefo­gása az átfedések elkerülése és a hatékonyabb munka érdeké­ben. Ez a kérdés további egyez­tetések témája lesz a jövőben. Az ENSZ Vízügyi Konferen­ciája főként a fejlődő országok számára mutatott utat, de ráirá­nyította a figyelmet azokra a fő hazai feladatokra is, amelyek megoldása a vízgazdálkodás hosszú távú és népgazdasági ter­veiben kell megvalósuljon. A magyar küldöttség a konferen­cián elhangzottak és a kidolgo­zott anyagok alapján részletes javaslatot fog készíteni a tapasz­talatok hazai hasznosítására és azt széles körben terjeszteni fogja. Az ENSZ konferenciát fogadó ország, Argentina, hivatalos szervei megfelelő munkakörül­ményeket teremtettek a kül­döttségek részére, és ezzel jelen­tős mértékben járultak hozzá a Vízügyi Konferencia sikeréhez. Összefoglalva a magyar víz­ügyi küldöttség részvételének eredményeit: 1. Részletes képet kaptunk a világ rendkívül differenciált és ugyanakkor sok hasonlóságot is felmutató vízügyi helyzetéről és problémáiról. 2. Ennek alapján megállapít­hattuk, hogy a magyar vízgaz­dálkodás-politika elvei irány­mutatók, gyakorlati eredményei jók, struktúrája korszerű. 3. A Konferencia egyhangúan megállapította, hogy a vízgaz­dálkodás csak tervszerű lehet: ennek következtében integráló szerepet játszik a népgazdaság­ban, elősegítve az ipar, mező­­gazdaság fejlődését, az életszín­vonal, közegészségügyi helyzet javítását. Rendkívül szellemi- és tőkeigényes ágazat. 4. Előtérbe került a nemzet­közi együttműködés szélesítése, nemzetközi vízügyi jogalkotás igénye. Egyre több ország ismeri fel, hogy a természeti kincsek szuverén hasznosítása csak az országok egymásrautaltságának figyelembevételével képzelhető el. 5. Ezzel párhuzamosan azon­ban az alul- és felülfekvő orszá­gok viszonyának bizonyos vál­ságjelenségei is felszínre kerül­tek. E kérdések további megvi­tatása kétségtelenül előnyös le­het az ilyen országok problémái feltárásában, a főbb megoldandó kérdések egyeztetésében. 6. Sürgető szükséggel merült fel a Konferencián a világ egészséges ivóvízzel történő el­látásának megoldása (10—15 éven belül). Ha ez a szám kissé utópisztikusnak is tűnik, vég­eredményben azt mutatja, hogy az emberiség elhatározta, hogy az életviszonyait, egészségügyét hátrányosan befolyásoló ve­szélyhelyzetet kész gyökeresen felszámolni. Az ilyen döntés alá­támasztja hazai terveink, intéz­kedéseink szükségességét és he­lyességét. 44

Next

/
Oldalképek
Tartalom