Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1977-12-01 / 6. szám
nyék érvényesülését, hozzájárulhat az építési költségek növeléséhez, a baleseti veszélyek emelkedéséhez, a dolgozók kereseti lehetőségeinek csökkentéséhez, stb. A kivitelezési munkaszervezést, nem elég elméletileg felépíteni. Azt kell állandóan szem előtt tartanunk, hogy az építőipari munkaszervezés úgyszólván a nap minden szakaszában élő, változó tevékenységet jelent. Az elméleti szabályok és a gyakorlati, operatív intézkedések együtt képesek az élet tényleges követelményeinek megfelelő munkaszervezést biztosítani. Ezek a szervezési intézkedések tehát:' — ha a munkaerőellátási zavarok mutatkoznak, azonnali átcsoportosításokat igényelnek; — ha hirtelen átállásokra van szükség, ezek átgondolt, zökkenőmentes, időtakarékos lebonyolítást követelnek, aminek természetesen előfeltétele a munkaterület célszerű kialakítása; — parancsolóan megkövetelik, hogy az egyenletes munkához szükséges anyagok és munkaeszközök (gépek, felszerelések) hiánytalanul és kellő időben rendelkezésre álljanak; Az előzőekből látható, hogy a különböző létesítmények kivitelezésénél a szervezés terén igen nagy felelősség hárul az egyes munkahelyeken a legkisebb egységek vezetőire is. Ez viszont azt a követelményt támasztja, hogy ezek a „munkahelyi vezetők” rendelkezzenek a feladatok ellátásához szükséges ismeretekkel. Ahhoz, hogy ezeket megszerezhessék, a felsőbb vezetésnek kell ezt tervszerűen elősegítenie részben továbbképzés, részben a munka közben nyújtandó instruáló jellegű segítség útján. Ez a befektetés bőven megtérül, ugyanis azt kell mindig szem előtt tartanunk, hogy a jó munkaszervezés a kivitelezési munkák hatékonyságának egyik döntő tényezője. Az elvégzendő feladatok ismertetése a dolgozókkal A vezetésnek állandóan szem előtt kell tartania, hogy a szervezési tevékenység csak akkor válik igazán hatékonnyá, ha azok a dolgozók, akiknek munkáját a megteendő szervezési intézkedések közvetlenül, vagy közvetve érintik, ismerik az általuk végrehajtandó feladat célját, a megvalósítandó létesítmény rendeltetését. Ahhoz, hogy a dolgozók munkájának az összirányítás megfelelően kibontakozzék, elsődleges feltétel a végrehajtandó feladatokkal, célokkal való azonosulás. Akinek úgy kell dolgoznia, hogy nem látja eléggé munkája értelmét, annak sok-sok problémával kell megküzdenie: részben az objektív körülményekkel, részben önmagával. Aljból kell kiindulnunk, hogy általában minden dolgozó olyan munkát végez szívesen, amelynek látja az értelmét. Ezért az építési munkákon dolgozó vezetők is tartsák fontos feladatuknak, hogy beosztó ttaiknak pontosan megmagyarázzák munkájuk célját. Ha a dolgozó tevékenységét elszigetelten végzi és értelmetlennek látja, akkor gyakran kedv nélkül, hibásan és lassan dolgozik. A rossz munkaszervezés egyik legszembetűnőbb jele, hogy a dolgozók arra fecsérlik erejüket és idejüket, hogy tisztázzák, mit és miért kell tenniök, ahelyett, hogy folyamatosan végeznék mun-' kájukat. A vezető tehát necsak egyszerűen utasításokat adjon, hanem egyúttal magyarázza meg a munka értelmét és célját is. Az a többletidő, amit erre fordít, az eredményekben bőven megtérül. Ezt azért tartjuk szükségesnek kihangsúlyozni, mivel tapasztalataink szerint a munkahelyi vezetők igen sok esetben „sajnálják” az időt arra, hogy a dolgozóknak az előzőekben említett tájékoztatást megadják. A specializáció fokozódásával ennek egyre nagyobb a jelentősége, mivel egy-egy résztevékenységet csak akkor tudnak a dolgozók eredményesen elvégezni, ha ismerik annak az egész munkafolyamatban elfoglalt helyét, szerepét, a többi munkafolyamathoz való kapcsolódását. A technológiai fegyelem megsértése — aminek következményei gyakran igen nagy kárral járnak — sok esetben arra vezethető vissza, hogy a dolgozók nem ismerik annak a munkafolyamatnak az összefüggéseit, melynek egyik része az ő tevékenységük. Az összefüggések ismeretének hiánya a fő oka annak, hogy nem alakul ki bennük az a felelősségérzet, ami a minőségi munkának nélkülözhetetlen feltétele. Abban az esetben, ha pl. egy duzzasztómű építésével összefüggő betonozási munkával kapcsolatban a dolgozók ismerik az összes minőségi követelmény „miértjét” is, nem valószínű, hogy a prémium minden áron való hajszolását tartják csak szem előtt és emiatt olyan technológiai fegyelemlazítást követnek el (például: rossz minőségű sóder, vagy cement felhasználása révén), mely az egész műtárgy funkcionálását veszélyezteti. Ismemiök kell a munkásoknak olyan kérdéseket is, hogy például milyen hátrányok származnak abból, ha nem igazodnak a térbeli organizációs elrendezési tervben előírt követelményekhez. Tájékoztatni kell őket arról is, hogy az elvégzendő feladatok megvalósításához milyen anyagok, gépek mikortól, milyen mennyiségben fognak rendelkezésükre állni. A munka szervezettsége szempontjából fontos követelmény, hogy az egyes munkahelyeknek legyen átgondolt szervezési tervük és azt ismerje minden dolgozó, aki annak végrehajtásában közreműködik. Kifejezésre kell jutnia minden munkahelyi vezető magatartásában — az építésvezetőében éppen úgy, mint a hrigádvezetőében, hogy munkatársaikat nem szolgai módon engedelmeskedő beosztottaknak tekintik, hanem olyan társaknak, akikkel a feladatok megvalósításának minden örömét és gondját meg kell osztaniök. Munkafegyelem, mint a szervezettség egyik fontos feltétele A kivitelezési munkák eredményes végrehajtásának fontos feltétele a fegyelem. Ez vonatkozik a szervezési előírásdk betartására, a technológiai folyamatok utasítás szerinti végrehajtására éppen úgy, mint a munkakezdés idejének és a befejezés időpontjának tiszteletben tartására, valamint a 234
