Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1977-02-01 / 1. szám
dik össze, amelynek m számú feladatot kell (párhuzamos, soros, vegyes kapcsolással) megoldania. A multiprogramozás rendeltetésszerű velejárója a központi vezérlés, azaz a csoportok vállalati szervezetben történő irányítása: erre a későbbiekben még visszatérünk. A folyamatábrában a tervezői agyműködéssel kapcsolatban közölt adatok mellé írt (x) jel azt jelenti, hogy az emlékezetfunkciót, legalább részben számítógépre is lehet vinni; míg az (xx) jellel ellátott funkciókat gyakorlatilag teljesen elláthatják számítógéppel is. Vannak azonban olyan funkciók, amelyeket vagy gazdaságossági okok, vagy a lehetetlenülés veszélye miatt nem lehet emberi közreműködés nélkül ellátni. Ilyenek például az input-nál a megbízói adatszolgáltatás kritikai elemzésével (a ,,visszakérdezés”-sel) kapcsolatos teendők. Ilyen továbbá a range (memória) fázisnál a feldolgozáshoz szükséges elemek számbavétele, kiválasztása, felsorakoztatása is. A számítógépes technika terminológiájával ugyanis az emberi agy széles spektrumú közvetlen memóriának tekinthető, melynek hatékonyságát speciális képzéssel éppen úgy és meglepő mértékben fokozni lehet, mint ahogyan segítséget nyújt a rutinműveletek alóli felszabadítás és a háttér memóriához való ún. hozzáfordulási módszerek erős korszerűsítése is. Az emberi agy teljesítőképességére vonatkozó adatok szerint az idegrendszerben tárolható adatok száma 10ln nagyságrendű. Ennek 10%-a lehet szakmai jellegű, azaz tervezőnként 108 nagyságrendű memóriakapacitás kapcsolható be egy tervező vállalat vérkeringésébe. Ugyanakkor a hazai viszonyok között már nagynak tekintett számítógép memóriakapacitása 105—106 nagyságrendű, azaz 2—3 nagyságrenddel kisebb, mint egyetlen ember memóriakapacitása. Valamivel jobb a helyzet a számítógép javára az elvégezhető műveletek száma terén. Vizsgálatok szerint egy ember évente 105—106 aritmetikai műveletet képes elvégezni, azaz egy 1000 fős tervező vállalat 103-106 = 109 művelet/év teljesítményre képes. Ezzel szemben egy harmadik generációs közepes számítógép 105 müvelet/sec sebességgel dolgozik. Évi 250 nap á 20 óra = 5000 munkaóra esetén ez 1012 művelet/év teljesítményt nyújt. Ez 3 nagyságrenddel jobb, mint az 1000 fő teljesítménye. Ha figyelembe vesszük, hogy a számítógép előnye különösen az aritmetikai jellegű adatfeldolgozásoknál domborodik iki, míg a logikai jellegű feldolgozásoknál az emberrel általában nem versenyezhet, nyilvánvalóan adódik a feladatok csoportosításának a lehetősége. Visszatérve éppen a folyamatábra következő fázisához, a feldolgozás élső szakaszában az alternatívák kidolgozásánál a számítógép sok esetben nélkülözhetetlen lehet (például, midőn nagyszámú paraméter szisztematikus variálását kell megoldani). A döntést azonban a gép csak a „fekeite-fehér” vagy az „igen-nem” egybevetésével eldönthető esetekben végezheti el. A mélyépítési és így a vízgazdálkodási tervezésben azonban általában olyan sok a döntéshez figyelembe veendő paraméter (mélyek egy része nem is jellemezhető határozott számértékkel, csak tendenciájában, vagy nagyságrendjében), hogy az embert nem lehet kikapcsolni. Végül az output fázisban az lenne a követendő cél, hogy minden reálisan gépesíthető mozzanatnál meg kellene szüntetni az emberi munkát. Mindez együtt rávilágít arra, hogy a műszáki tervezés terén az ember a maga termelési tapasztalatával és munkában való jártasságával milyen helyet foglal el a termelési eszközök mellett. K. T. (Folytatása következik) A Vízgazdálkodási Társulatok választmányának áj elnöke: CSÁSZÁR JÓZSEF Császár József, a Vízgazdálkodási. Víz- és Csatornaműtársulásd Országos Választmány új elnöke 1935-ben született Debrecenben. Általános és középiskolai tanulmányait Szekszárdon végezte, majd — felnőtt korban — a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakán szerzett diplomát 1964-ben, mint levelező hallgató. Később kétéves bentlakásos pártfőiskolai tanulmányok során szerzett felsőfokú politikai végzettséget. Császár József 1953 óta dolgozik — a többi közt — a Tolna megyei Malomipari Egyesülésnél, majd a megyei tanács Élelmiszeripari osztátályán, Tervosztályán ellenőrként, illetve előadóként tevékenykedett. 1964-től a Tolna megyei Tanács Titkárságán elnöki közgazdász, majd 1965 márciusától Szekszárd Város Tanácsának VB elnöke. 1976. január 1-től a Tolna megyei Tanács elnökhelyettese. Vezetői munkássága keretében általános, illetve ágazati tapasztalatokat szerzett az építés, a közlekedés és a vízügy felügyeleti területén. Főleg a városi tanácsi tevékenysége során került kapcsolatba a vízgazdálkodással, a vízhasznosítás problémáival, elsősorban a szekszárdi történeiimi borvidék rekonstrukciójának indításakor, illetve a Szekszárd—Paksi Vízgazdálkodási Társulat munkájának segítségével. Ennek is köszönhető, hogy a Vízgazdálkodási Társulatok Országos Választmánya 1976. végén elnökének választotta. * A Vízgazdálkodás szerkesztősége sok sikert kíván Császár József elvtársnak, új, felelősségteljes munkájához. 17
