Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1977-08-01 / 4. szám
Melegedés falusi otthonban létrejött a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. A szocialista szovjet föderáció a népek akarata alapján született. A cári Oroszország népei, élve lenini önrendelkezési jogukkal, önként egyesültek az egyenjogú, szuverén nemzetek szocialista közösségében. A Szovjetunió népeinek testvérisége és barátsága, egymás állandó segítése a szovjet állam gazdasági, politikai és védelmi ereje lett a reális alapja az egyes szövetségi köztársaságok szuverenitásának. A Szovjetunió megalakulásával teljesen új típusú állam jött létre, amely biztosítja a területén lakó népek szocialista testvériségét, összefogását és egységét, egyszersmind a szocialista nemzeti fejlődés teljes szabadságát. A szocializmus építésének útján Lenin még az első világháború évei alatt felismerve az imperializmus kialakulásának, egyenlőtlen fejlődésének körülményeit, bebizonyította, hogy a szocialista forradalom egy országban is győzhet, ha az objektív és szubjektív feltételek megértek. A forradalom győzelme után utolsó munkáiban már arról ír: minden feltétellel rendelkezünk ahhoz, hogy egy országban, Oroszországban felépítsük a szocializmust. E kérdésben még a bolsevik párton belül is éles vita, harc folyt. A burzsoá propaganda is azt bizonygatta, hogy a szocializmus „agyrém”, halálraítélt kísérlet. Ilyen körülmények között kellett a pártnak kialakítani, elfogadtatni a szocializmus építésének gazdaságpolitikáját. Megkezdeni a szocialista iparosítást, majd a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Tegyük mindehhez hozzá, hogy mindezt a világ egyik legelmaradottabb országában. Abban az országban, ahol a forradalmat megelőzően csak mintegy 1,5 millió főnek volt elemi iskolai végzettségnél magasabb képzettsége. A 10—50 év közötti lakosság 75 százaléka volt írástudatlan, a nők közül 80%-a. (1919. december 26-án már határozat születik az 50 év alatti lakosság írástudatlanságának felszámolására. Ennek eredményeként 1920. és 1940. között 57,5 millió teljesen, 38,5 millió részben írástudatlan ember végezte el az analfabétizmus megszüntetésére hivatott iskolákat.) Az első ötéves tervvel 1929— 1933 között megkezdődött a tervgazdálkodás. A szovjet nép lelkes munkája eredményeként nemcsak helyreállították a népgazdaságot, hanem korszerű ipart teremtettek és megvalósult a mezőgazdaság kollektivizálása. Az 1936. évi alkotmány már rögzíti a szocializmus győzelmét a Szovj etunióban. Szerszám helyett újra fegyver A békés építőmunkát 1941. június 22-én a hitleri Németország hitszegő támadása állította meg. A világ figyelme a Szovjetunióra irányult: képes lesz-e megállítani a fasiszta hadsereg támadását. Az imperialista körök propagandagépezete újra a régi nótát fújta. A „New York Times” 1941. június 27-i száma írja: „Ahhoz, hogy a vörösök egy nagyon rövid időn belül bekövetkező teljes összeomlástól megmenekülhessenek, sokkal nagyobb csodának kell bekövetkeznie, mint amilyent a biblia megírása óta valaha is láttunk ...” A „New York Journál” ugyanez nap: „ ... Oroszország halálra ítéltetett és Amerika Angliával együtt képtelen megakadályozni, hogy hamarosan el ne pusztuljon a náci hadsereg villámháborújának sodrában .. .”. A szovjet nép miként már annyiszor, ismét bebizonyította egységesen sorakozik fel a kommunista párt mögé és minden áldozatra kész. A Vörös Hadsereg 1942-ben megfordította a háború menetét. A sztálingrádi csata után a fasiszta hadsereg számára már csak visszaút volt. 1945. tavaszán a harcok már Németország területén folytak. A szovjet csapatok májusban elfoglalták Berlint. Az európai háború a Szovjetunió és a szövetséges hatalmak győzelmével ért véget. A győzelem világraszóló, történelmi jelentőségű tény volt: lehetővé tette nemcsak a fasizmus szétzúzását, hanem azt is, hogy a győzelem nyomán Európa és Ázsia sok országában megindulhasson a szocialista irányba tartó fejlődés. A Szovjetunió a második világháborúban rendkívül nagy károkat szenvedett. A gazdaságot 679 milliárd rubel kár érte, szinte teljesen megsemmisült az európai területének ipara, közlekedése, mezőgazdasága. Elpusztult 1710 város, 75 000 falu és település. Több mint 20 millió szovjet ember áldozta életét a haza védelmében, a fasizmus elleni harcban. 135
