Vízgazdálkodás, 1977 (17. évfolyam, 1-6. szám)
1977-08-01 / 4. szám
— Az öt szomszédos országgal kötött kétoldalú vízügyi egyezményeink a közös vízgazdálkodási kérdésekben megfelelő alapot adnak. A vizek nem ismernek határokat! Célunk és érdekünk tehát az, hogy a vizet, mint közös érdekű természeti kincset —1 az érintett országok méltányos érdekeit tiszteletben tartva — gazdaságilag és műszakilag a legjobb hatásfokkal védjük és hasznosítsuk. A vizek kártételei ellen pedig egymással szoros együttműködésben védekezzünk. E célkitűzések jegyében törekszünk a kétoldalú vízügyi egyezmények továbbfejlesztésére, arra, hogy azok az egységes vízgyűjtő területre kiterjedő vízügyi együttműködéssé váljanak. Nemzetközi együttműködés — E törekvések megvalósításának hatékony fóruma a KGST. A Komplex Program kiemelten kezeli a Tisza- és a Duna-völgyi együttműködést, a vizek szennyezés elleni védelmét és a tagállamok népgazdaságának megfelelő vízellátását. Ennek jegyében már elkészült az öt Tisza-völgyi szocialista ország közös terve e nemzetközi vízgyűjtő fejlesztésére. A gazdasági együttműködésnek tehát széles perspektívája nyílik a KGST-n belül a vízügyi szolgálat számára is. Ehhez új típusú együttműködési formák is kialakulóban vannak. — A nemzetközi vízgazdálkodási együttműködés fontos területét jelentik a kétoldalú műszakitudományos együttműködési megállapodások. A magyar—szovjet együttműködés eredményeképpen például földmunkagép-parkunk zöme szovjet termék, az Észak-pesti szennyvíztisztító telep szovjet berendezésekkel és szovjet tervek alapján épül. Valamennyi KGST-tagországgal, több nyugati és fejlődő országgal is van hasonló megállapodásunk. A magyar vízügyi szakemberek tevékenyen részt vesznek a nemzetközi szakmai életben, elsősorban az ENSZ különböző szerveinek munkájában — mondotta az OVH elnöke, majd befejezésül kijelentette: — Beszámolóm nyilvánvalóan nem tarhatott igényt a teljességre. Sem az elért eredmények, sem a gondok felsorolása nem volt teljes körű. Tudjuk, hogy pótolnivalónk, tennivalónk van bőven. Hatásosabb intézkedések kellenek pl. a belvízkárok gyérítésére helységeinkben és a földeken egyaránt. Jórészt hátra van még a nagy-alföldi kutak gáztalanítása is. Az öntözéssel is mehetnénk gyorsabban előre. A termálvizeknek is csak kis hányadát hasznosítjuk még. Tudjuk, hogy fürdőink jelenlegi állapota és hálózata sem elégíti ki a növekvő igényeket. Szemléletünkön és fegyelmezettségünkön is van itt-ott igazítanivaló. És sorolhatnánk tovább a még megoldásra váró vízügyi feladatokat. De tudjuk, hogy nagyon mélyről indultunk. Erőnkből, anyagi javainkból eddig ennyire futotta: és ez nem is kevés — mondotta az OVH elnöke, majd kifejezte reményét, hogy az írásban átadott tájékoztatóval együtt sikerült bemutatni vízgazdálkodásunk valós helyzetét és jövőbeni feladatait, perspektíváját. — Utunk helyességéről a közelmúltban az ENSZ Vízügyi Világkonferenciáján is meggyőződtünk. A Konferencia képet adott a világ országainak rendkívül differenciált, ugyanakkor sok hasonlóságot is mutató vízügyi helyzetéről. Általánosítható tanulságokkal is szolgált. Megállapíthattuk, hogy hazánkban a szocialista tervgazdálkodás eszközeivel kialakított vízgazdálkodás-politika elvei helyesek, gyakorlati eredményei jók, struktúrája korszerű, fejlődésünk kedvező mederben halad. Vízügyi politikánk változtatására nincs szükség: megfelel társadalmunk és gazdaságunk mai és jövőbeni érdekeinek. Ennek birtokában jó közérzettel, magabiztosan dolgozhatunk a magyar vízgazdálkodás további fejlesztésén, azon, hogy vízgazdálkodásunk segítse és serkentse társadalmi és gazdasági életünk fejlődését, növelje igényességét; és azon, hogy sehol és soha ne hátráltassa azt — fejezte be beszámolóját dr. Gergely István államtitkár, az OVH elnöke, majd kérte az Országgyűlést a beszámoló megvitatására és elfogadására. Hozzászólások... Mint elöljáróban már említettük, a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól szóló szóbeli, illetve a képviselők rendelkezésére álló írásos beszámolóval kapcsolatban 16 országgyűlési képviselő fejtette ki véleményét. Cselőtei László (Pest megye, 2. vk.): a Gödöllői Agrártudományi Égyetem tanszékvezető tanára, a vita első felszólalója a mezőgazdasági bizottság ülésén elhangzottakra utalva a villamosenergiaipar hűtővizének hasznosításáról számolt be. A költséges hűtés helyett a meleg vizet más formában alkalmazzák. Ilyen a százhalombattai temperált vizű halgazdaság, az Inotai Hőerőmű mellett létesült zöldséghajtató telep. Vadkerti Miklósné (Heves megye, 5. vk.): a feldebrői Rákóczi Termelőszövetkezet párttitkára a többi között elmondta, hogy az árvízvédelmi töltések a Tisza jobb partján 45 ezer hektár terület Cselőtei László, Pest megye 127
