Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1976-04-01 / 2. szám

át, amelynek folyamatai megfelelnek a korszerű nemzetközi munkamegosztás követelményeinek.

A KGST-tagállamok szocialista gazdasági integrációjának fejlesztését szolgáló komplex program előirányozza az együttműködés fejlesztését a vízgazdálkodás terén is és ezen belül — kiemelve — a Tisza és Duna vízgazdálkodási problémáinak megoldását. Ennek a dokumentumnak a vízgazdálkodásra vonatkozó fejezetét érdemes szó szerint is megismerni:

„1. Fejleszteni kell az együttműködést, amely főleg az alábbi legfontosabb problémák megoldására irányul:

— a népgazdaság megfelelő minőségű víz iránti szükségleteinek kielégítése;

— a vizek szennyeződés elleni védelme;

— a vízgazdálkodás gazdaságtana;

— a hidraulika, a hidrotechnika és a vízgazdálkodási építkezések kérdéseinek megoldása, ideértve az árvízvédelmi kérdéseket is.

2. Meg kell szervezni a vízkészletek nyilvántartására, észszerű felhasználásának és védelmének tervezésére vonatkozó tudományosan megalapozott módszertan együttes kidolgozását, a vízgazdálkodás KGST- tagállamokban kialakult jelenlegi, a világszínvonallal egybevetett helyzetének elemzése és a fejlesztési prognózisok alapján.

3. 1971-ben ki kell dolgozni az érdekelt KGST-tagállamok javaslatait a Tisza egész vízgyűjtő medencéjében a vízgazdálkodás fejlesztésében és a vízfolyások szabályozásában kialakítandó együttműködés megszervezésére és megvalósítására, beleértve a vízjárásra vonatkozó kölcsönös tájékoztatáscsere megszervezését, a Tisza vízgyűjtő medencéjében a vízgazdálkodás fejlesztésére vonatkozó tervek koordinációját, egyes létesítmények (gátak, víztárolók, vízlépcsők stb.) esetleges együttes építésére és üzemeltetésére vonatkozó elgondolásokat, a vízkészletek komplex hasznosításával

és az árvízvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket.

4. 1971-b'en ki kell dolgozni az érdekelt KGST-tagállamok elgondolásait a Duna-medence vízügyi problémáinak megoldásával kapcsolatos együttműködés távlati komplex fejlesztéséről.”

A Komplex Program vízgazdálkodási célkitűzéseinek gyakorlati megvalósítása szükségessé tette az együttműködési formák tökéletesítését is. A kutatási témákat például a közeljövőben már egy új, fejlettebb együttműködési mechanizmus alapján fogják kidolgozni.

Az elgondolás az, hogy a Vízügyi Vezetők Értekezlete keretében minden kutatási témára Koordinációs Központot hoznak létre.

A Koordinációs Központ általában a következő feladatokat látná el:

— közreműködik az egyes partnerek feladatait rögzítő és a közös kutatással kapcsolatos munkatervek, szerződések előkészítésében;

— az adott tudományos-műszaki kutatási problémával kapcsolatban elemző és prognosztikai tevékenységet végez;

— megszervezi a tudományos-műszaki tájékoztatást, igénybe véve a részt vevő nemzeti szervezetek és a Nemzetközi Tudományos és Műszaki Tájékoztatási Központ szolgálatait;

— tudományos értekezleteket, szimpozionokat szervez;

— javaslatokat dolgoz ki a kutató és egyéb szakemberek képzésére és továbbképzésére.

A koordinációs központ funkcióját általában olyan nemzeti tudományos kutatóintézetek töltik be, amelyek az adott tudományos-műszaki téma kutatásához megfelelő bázissal rendelkeznek.

A belső nemzeti mechanizmus szempontjából a legfontosabb kérdés, hogy a közgazdasági szabályozók preferálják, ösztönözzék a nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos feladatok megoldását.

Függetlenül attól, hogy milyen együttműködési forma alakul ki a partnerek között, szükséges, hogy legyen egy egyeztetett okiratszerződés, megegyezés, jegyzőkönyv stb., amely a legkonkrétabb formában leszögezi mindegyik fél jogait és kötelezettségeit, a határidőket, a megvalósítás formáit, az együttműködés tárgyait.

Új és hatékonyabb formája az együttműködésnek az egyesülések létrehozása is.

Elkezdődött a korszerű szennyvíztisztítás megoldását célzó

„INTERVODOOCSISZTKA” nemzetközi egyesülés létrehozása.

Az Egyesülés fő feladata, hogy közreműködjék a KGST-országok nagy teljesítményű szennyvíztisztító berendezésekkel való ellátásában, melyet a kooperáció és a termelési szakosodás fejlesztése, a legfejlettebb komplett berendezések kiválasztása és ajánlása, valamint ezeknek a tisztítóberendezéseknek az országok részére történő szállítása útján valósítanak meg. Az elképzelések szerint az „Intervodoocsisztka”-nak nem lesznek saját vállalatai, hanem elsősorban operatív-koordináló funkciót fog ellátni, mely a tisztítóberendezések gyártásának kooperációjára és szakosítására irányul. Ismernie kell, hogy mely országokban melyik vállalatoknál készítik ezeket a berendezéseket; saját állományában rendelkezhet kisebb tervező-szerkesztő gárdával, amely tevékenységében a tagországok megfelelő profilú tervező és tudományos-kutató intézeteire támaszkodik, segítségükkel korszerű műszaki megoldásokat keres és együttműködik a tagországokkal a szennyvíztisztító telepek komplett berendezéseinek alkalmazásba vételében, többek között magára vállalva ezeknek a felszereléseknek a komplektálását és szállítását, természetesen az illetékes nemzeti külkereskedelmi szervek közbenjöttével.

Joggal sorolhatjuk az új és hatékonyabb együttműködési formák közé, a vízkészletek szennyezés elleni védelmét célzó Konvenció tervezetét is.

Még a KGST XXVII. ülésszaka javasolta a KGST-országok-67