Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)

1976-02-01 / 1. szám

JÖVŐNK ÉS TERVEINK Beszámoló a vízügyi szervek vezetőinek aktívaértekezletéről Az V. ötéves terv népgazdasági feladatairól, a vízgazdálkodás 1976:—1980. évi teendőiről tár­gyalt január végén a vízügyi szervek vezetőinek négynapos konferenciája. A gazdaságpolitikai konferenciát aktívaérte­kezlet előzte meg, amelynek jelentőségét alá­húzta, hogy a résztvevők között üdvözölhettük Borbándi János elvtársat, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, miniszterelnök-helyettest, Kovács István elvtársat, a MEDOSZ főtitkárát, Zsuffa Ervin elvtársat, az MSZMP KB alosztály­­vezetőjét és Kékedi György elvtársat, az I. kér. pártbizottság első titkárát. A gazdaságpolitikai aktívaértekezleten — ame­lyet Gerda Sándor elvtárs, az MSZMP OVH Szer­vezetének titkára nyitott meg — dr. Gergely Ist­ván elvtárs, az MSZMP KB tagja, államtitkár, az OVH elnöke tartott vitaindító előadást. Az aláb­biakban idézünk az előadásból: Dr. Gergely István államtitkárnak, az OVH elnökének vitaindító beszéde — Hagyományos szokásunkká vált az évfordu­lók időszakában számvetés készítése, a már meg­tett út eredményeinek, tanulságainak számbavé­tele és a jövőbeni feladatainkat összefoglaló cél­kitűzések meghatározása. Az elmúlt időszak eredményeinek és hibáinak elemzésével célunk, hogy munkánkhoz olyan fel­tételeket alakítsunk ki, amelyek az eredmények továbbfejlesztésével, a hibák feltárásával és meg­szüntetésével segítik előrehaladásunkat, a vízgaz­dálkodás céljainak maradéktalan, V. ötéves terv­törvényünkhöz illő megvalósítását — mondotta az államtitkár, majd összegezte a népgazdaság IV. ötéves tervének eredményeit, tanulságait. — A vízgazdálkodásban 8 százalékkal többet fordítottunk beruházásokra a tervezettnél. Az V. ötéves tervidőszakban a gazdaságpolitika fő irányvonala a társadalmi termelés szervezettségé­nek és hatékonyságának erőteljes növelése. — Népgazdaságunk nyílt gazdaság: a nemzeti jövedelem 1%-os növekedése általában a külke­reskedelmi forgalom 1,5—2%-os növekedésével jár együtt. A nemzetközi munkamegosztás elmé­lyítésének szükségességét hazánk kis belső piaca, alapvető nyersanyagokban való szegénysége in­dokolja. — Az V. ötéves terv „nehézségeinek” mértéke és jellege eltér az eddigiektől. Ezek leküzdésére tovább kell építenünk a szocialista összefogásban, a KGST-ben, ezen belül is különösen a Szovjet­unióval való kooperáció bővítésében rejlő lehető­ségekre. Emellett természetesen belső gazdaság­­szervező, irányító és ellenőrző munkánkban is az intenzív fejlődést megvalósító (követelményeket kell magunk elé tűzni. Gazdálkodásunkat, gazda­ságszervező és irányító munkánkat az eddigieknél bonyolultabb körülmények között a munka ész­szerű, takarékos és minél hatékonyabb felhasz­nálásával kell végeznünk — mondotta dr. Ger­gely István, majd áttért a vízgazdálkodás IV. öt­éves tervének tapasztalataira és a következő terv­időszak feladataira. — IV. ötéves tervünk célkitűzései lényegében teljesültek — mondotta. — A közüzemi vízmű­vek víztermelő kapacitásának növelésével és a vízvezeték-hálózat bővítésével ma már a lakos­ságnak csaknem kétharmadát tudjuk közműves vízellátásban részesíteni. A csatornázás fejlesz­tése elsősorban a lakásépítési programhoz kap­csolódott, így lassúnak bizonyult. A vízellátás és a csatornázás közötti aránytalanság tehát nem csökkent, inkább nőtt. — Nagyobb feszültséget jelent és környezet­védelmi szempontból már veszélyessé vált, hogy a tervezett szennyvíztisztító kapacitásoknak csak fele valósult meg. Felszíni vízfolyásaink minő­sége tehát tovább romlott. A mezőgazdasági víz­szolgáltatás előirányzott fejlesztése csak részben valósult meg, az öntözésre berendezett terület ugyanis kevesebb lett a tervezettnél. Tervszerűen folyt a vízkár-elhárítási művek és a szervezet fej­lesztése. A tervidőszak fontos eseménye volt a Kiskörei II. Tiszai Vízlépcső I. ütemének üzem­be helyezése, amely a Tisza-völgyi vízpótlórend­­szer egyik láncszeme. Elkészült a Fehérvár-csur­gói, a Pátkai és a Lázbérci tározó. A Balaton víz­­gazdálkodását szabályozó rendszer részeként el­készült a Sió-torkolati mű. A vízgazdálkodásban dolgozók létszáma а IV. ötéves tervidőszakban mintegy 11 százalékkal nö­vekedett. Nem egészséges tünet, hogy ezen belül az alkalmazotti létszám 25 százalékkal emelke­dett, ezen belül is, hogy az adminisztratív létszám megduplázódott — mondotta az államtitkár, majd áttért a következő tervidőszak feladatainak is­mertetésére. Az V. ötéves terv vízgazdálkodási feladatai A vízgazdálkodásnak az elmúlt 5 évben elért eredményei azt bizonyítják, hogy a vízügyi dol­gozók derékhada megértette pártunk gazdaság­­politikáját. Céltudatos, szorgalmas munkával csatlakoztak annak végrehajtásához. Ez termé­szetesen nem azt jelenti, hogy nem maradt jócs­kán javítani, gyorsítani való. Követelmény ma-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom