Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1976-12-01 / 6. szám
1703-ban parancsot kap I. Lipóttól: védje meg Brescia várát a francia sereg támadásától. Közben Magyarországon kitör II. Rákóczi Ferenc szabadságharca és Marsigli úgy érzi: az igazság a kuruc fejedelem oldalán áll. Egyre világosabban látja az osztrák császár korlátolt és gyarmatosító politikájának káros következményét, s megérlelődik benne egy olasz—francia—angol— magyar szövetség gondolata. Bresciát feladja a burgundi herceg előtt, ezért Bécsben előbb halálra ítélik, majd a nemzetközi tiltakozás miatt „csak” rangjától fosztják meg. Rákóczival felveszi a kapcsolatot, s ő küldi udvarába rokonát, Gian-Pietro Bevilaqua gyóntató papot, a Rákóczi-gyermekek nevelőjét. Felismerve Magyarország jelentőségét a Balkán és Közép-Európa egyensúlyának kérdésében, a négyes liga tervét csakhamar a törökök bevonásával kívánja bővíteni. A Habsburg-ház mérhetetlen előretörése aggodalommal tölti el. A magyar szabadságharc bukása után politikai reményei szertefoszlanák, életét ettől kezdve a tudománynak szenteli. Bolognai házában csillagászati megfigyelő központot alakít ki, széles körű levelezést folytat, s Halley meghívására 1720- ban Londonba utazik. A Royal Societyben hatalmas sikerű előadást tart az európai tudományos együttműködés megteremtéséről. Beszédére Newton válaszol, kiemelve az olasz vendég tudományos érdemeit. 1726-ban hágai és amszterdami megjelöléssel elkészül latinul írt főműve, a Danubius Pannonico-Mysicus. (Teljes címe: „A magyarországi és balkáni Duna, geográfiai, asztronómiai, hidrográfiai, történelmi és fizikai megfigyelésekkel megvilágítva és hat kötetbe szerkesztve Luigi Ferdinando Marsigli gróf, a párizsi, a londoni és a montpellieri tudós társaságok tagja által.”). A műért 15 ezer holland forint tiszteletdíjat kapott, amiért abban az időben 10 ezer holdas Duna menti uradalmat vásárolhatott volna, mellé a magyar főrendi címet. Ö a honoráriumon könyveket vett és hazatért Bolognába. 1730-ban, 72 éves korában halt meg. Magyarországon — tudtommal — utca, emléktábla, szobor nem őrzi emlékét. Benedek István Gábor A Velencei-tavi Intéző Bizottság terve: Naponta ssáseser vendég fogadása A nyári csúcsidényben naponta 40—50 ezer vendéget fogadnak második legnagyobb üdülőterületünkön, a Velencei-tó partján. Fejlesztésére a negyedik ötéves terv időszakában mintegy 1,4 milliárd forintot költöttek. Az elmúlt öt esztendő egyben a tó fejlesztési programjának első ütemét is jelentette, amelynek eredményeit a Velenceitavi Intéző Bizottság dr. Dabronaki Gyula államtitkár elnökletével novemberben tárgyalta meg. A sok évtizeden át elhanyagolt Velencei-tó szinte újjáéledt. A belföldi idegenforgalom jelentős bázisává változott. A program első üteme során már igen lényeges eredményeket értek el. Korábban az időjárás viszontagságainak kitett Velencei-tó vízszintjét szabályozták. Ennek érdekében alakították ki a zámolyi és a pátkai víztározót és így ma már a tó átlagos vízmennyiségének 40 százalékát raktározni lehet. Bővítették a dinnyés—kajtori csatornát is. A tó biológiai egyensúlyának fenntartása érdekében szabályozták a medret és kiirtották a felesleges nádasokat. A munkálatok során 9 millió köbméter iszap egynegyedét távolították el és így lehetővé vált 94,3 hektár partszakasz feltöltése és több mint 8000 méter partmű építése. Az utóbbi négy évtized során 5,6 hektárral nőtt a tó nádterülete. A tervidőszakban elvégzett nádirtás eredményeként a felesleges nád terület mintegy 130 hektárral csökkent. Összhangban a Velencei-tó és mederszabályozásával, a vízminőség és a vízvédelem érdekében a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet koordinálása mellett tudományos kutatás folyik. Az eredmények alkalmazásával megtett műszaki intézkedések nyomán javult a tó vizének minősége. Regionális vízmű- és ivóvízhálózat Az üdülőterület egészséges ivóvízzel való ellátásának biztosítása érdekében megépítették a velencei-tavi regionális vízmű- és ivóvízhálózatot. A regionális vízmű a nyári idényben a helyi ivóvízbázissal együtt 1975-ben már napi 10 440 köbméter jó minőségű ivóvizet adott. Ez lehetővé tette Agárd, Gárdony, Velence, Kápolnásnyók települések vezetékes ivóvízzel való ellátását. Ehhez csatlakozóan jelentős mértékben, elsősorban magánerőből kiépült hálózat mintegy ötezer telek ivóvízellátását biztosította. A regionális gerinc198
