Vízgazdálkodás, 1976 (16. évfolyam, 1-6. szám)
1976-12-01 / 6. szám
A Rákos-patak közelmúltban rendezett torkolati szakasza tó berendezés elhelyezése, az egészségügyi előírásoknak megfelelő belső funkcionális elrendezés kialakítása. Az ún. hullámfürdő téliesítésével biztosítható a Gellért-fürdő hatékonyabb, több célú felhasználása. A Széchenyi gyógyfürdő rekonstrukciója 1978- ban kezdődik (teljes költség 464 millió Ft), és a jelenlegi építészeti kialakítás fenntartásával az elavult szerkezetek és berendezések átépítésére, a kiszolgáló létesítmények korszerűsítésére 1983-ig sor kerül. A Pascal fürdőkomplexum beruházásának I. ütemében (V. ötéves tervidőszakban tervezett költség 223 millió Ft) 4 medence és kb. 4000 fő részére öltöző épül. A strand üzembe helyezésére 1980-ban kerül sor. A következő középtávú terv keretében folytatódik a II. ütem (gyógyfürdő) megvalósítása. Árvízvédelem, vízrendezés A Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság feladatát képezi a főváros árvízvédelme is. E területen a legjelentősebb fejlesztés a Római-parti árvízvédelmi mű I. ütemének kiépítése (1973—1978). A 246 millió Ft-os beruházás — megvalósítása után — a kb. 143 ha hullámtéren, illetve jelenleg kis biztonsággal védett árterületen élő lakosok, az építés alatt levő békásmegyeri lakótelep és az üdülőövezet számára ad ármentesítési biztonságot. A II. ütem munkáinak ezen tervidőszakban történő beindításának pénzügyi és műszaki feltételeit — az Országos Vízügyi Hivatallal együtt — 1977- ben felülvizsgáljuk. Vízrendezés területén kiemelkedő jelentőségű mind közegészségügyi, mind területrendezési szempontból a főváros mélyen fekvő területeinek rendezése. A tervidőszakban 6 db terület rendezésére kerül sor, melyre — az OVH céltámogatással együtt — 120 millió Ft áll rendelkezésre. Dél-Pesten megvalósul (52,8 millió Ft) a Sósmocsár árok 1. ágának rendezése és átkötése a Gyáli patakba. A beruházás megteremti több XVIII. kerületi mélyterület rendezési lehetőségét, lehetővé teszi a dél-pesti kórház környezetének Épül a római-parti árvízvédelmi mű. Vízi úton szállított kotort anyag kirakása rendezését, és a dél-pesti szennyvíztisztító telepre jutó csapadékvizek mennyiségének csökkentését. További jó együttműködést A röviden ismertetett fontosabb beruházások megfelelő ismereteket adnak a főváros szerteágazó vízgazdálkodási tevékenységéről, illetve annak — országos viszonylatban is kiemelkedő — nagyságrendjéről. Szükséges azonban rámutatni azokra a tényezőkre, melyek nehezítik a beruházások megvalósítását. A tervidőszakból eltelt közel egy esztendő tapasztalatai azt mutatják, hogy fővárosi szinten a vízgazdálkodási beruházások területén nincs egyensúly a pénzügyi lehetőségek és a rendelkezésre álló építőipari kapacitás között. Különösen igaz ez a szakmai szempontból igényesebb tevékenységet igénylő létesítmények vonatkozásában. Komoly gondot okoz a víztározók (medencék, víztornyok) létesítésének építőipari háttere, növeli a vízellátási és a csatornázási ellátottság közötti eltérést a csatornaépítésnél jelentkező kivitelezői kapacitáshiány. Nehezíti a fővárosi fürdők gyorsabb ütemű rekonstrukcióját, hogy ettől a jövedelmezőnek nem nevezhető, munkaigényes tevékenységtől a kivitelezők idegenkednek. A szennyvíztisztítás létesítményeihez szükséges építőipari kapacitást az Országos Vízügyi Hivatal és a Fővárosi Tanács együttes erőfeszítések árán biztosította. A vízgazdálkodási létesítményeknek határidőre történő megvalósításához további, hasonló jellegű jó együttműködést kell fenntartani. A fővárosban megvalósítandó vízgazdálkodási fejlesztések elsősorban a lakosság érdekeit szolgálják. A kivitelezés körülményeire való tekintettel ez a tevékenység kb. 2 millió budapesti lakos szeme láttára valósul meg. Észrevételeikkel, jogos bírálataikkal, javaslataikkal segítik munkánkat, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a főváros vízgazdálkodási beruházásai a nyílt várospolitika keretében elősegítsék Budapest fejlesztését. Schneider Péter vízügyi osztályvezető Budapest Főváros Tanácsa VB Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóság 195
