Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1975-06-01 / 3. szám
Az első Gorup-rendszerü úszóműves szivattyútelep 1950-ben épült a Dunaújvárosi Vasmű kikötője a vízkivételnél 1948-ban állították üzembe Közműves vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás A vízgazdálkodás másik legelmaradottabb területén a közműves vízellátás és csatornázás terén is megkezdődött a szükséges fejlesztés megalapozása: 1945—46-ban az újjáépítés munkája egybekapcsolódott a víz- és csatornaművek fejlesztésével és korszerűsítésével. Ebben az időben a meglevő 48 vízmű 1,8 millió fő (a lakosság 20%-a) vízellátását biztosította. (A termelt víz mennyisége kereken 100 millió m3/év, a csőhálózat hossza 2900 km, a tározótérfogat 135 ezer m3 volt.) . A csatornahálózat hossza pedig 2720 km. A Lúdvári Szivattyútelep átadásának emlékérme 1947- ben helyezte üzembe az Újpesti Vízmű az első csáposkutat, 1948- 51 között a vízellátás és csatornázás ügye az OVH hatáskörébe tartozott. 1949- ben már számos új víz- és csatornaművet adtak át: Sümegen, Szentendrén, Kecskeméten, Kőszegen, Nagybátonyban, Tatabányán és Pilisszentiván—Pilisvörösvárott. 1950- ben vette egységes kezelésbe a Fővárosi Vízművek a Budapesthez csatolt peremkerületek vízmüveit. 1950-ben már megmutatkoztak a közművek fejlesztésének első eredményei: a közműves vízellátásban részesülő lakosság száma 2,16 millióra (23n/o-ra), a termelt vízmennyiség pedig 160 millió m3/év-re emelkedett. [Csatornaművel ellátott lakosság 1,6 millió fő (17%). A közcsatornákba került 500 ezer m3/nap szennyvízből azonban csak 60 ezer m3/nap volt tisztított.] Vízerőhasznosítás 1945-ben az országban négy vízerőmű működött: Felsődobsza (1911), Ikervár (1896), Tass (1927) és Gibárt (1903). (Együttes 'x, 16 millió kWh termelésük az ország energiatermelésének 2%-a volt.) 1945-ben helyezték üzembe a háború alatt épült Kesznyéteni Vízerőművet (4400 kW beépített teljesítményével és évi 23,5 millió kWh termelésével a Tiszalöki Vízerőmű megépüléséig az ország legnagyobb vízerőműve volt.) 1947- ben felújították a Gibárti vízerőmű gépsorait és elkészült a Tiszalöki Vízerőmű terve. Hidrológiai és vízgazdálkodási tudományos kutatás; oktatás 1945-ben a vízügyi szolgálat növekvő feladatainak támogatása érdekében újjászervezték a vízgazdálkodási kutatómunkát — a nagymultú Vízrajzi Intézet (korábban Vízrajzi Osztály 1885—1929) keretében. 1948— 51 között az intézet az OVH Vízrajzi Osztályaként működött. 1948- ban kezdett hordalékmérések jelentős elméleti és gyakorlati eredményeket hoztak, különösen a Felső- Duna szabályozás szempontjából. 1949- ben kezdte meg működését a Komlósi Imréről elnevezett kecskeméti talajvíz-kísérleti telep. 1949- ben újjáalakult a Magyar Hidrológiai Társaság, amely 1917-től a Magyar Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályaként működött. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Vízépítési Szakosztályát magábaolvasztó tudományos egyesület a hidrológiai és vízgazdálkodási tudományos élet széles körű és aktív fóruma lett. 1950- ben az OVH Vízrajzi Osztálya megkezdte az országos jorrásnyilvántartást. P. Károlyi Zsigmond 88
