Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1975-08-01 / 4. szám
3. ábra. Tervezett heti nyomásmenetrend а 2У.40 000 m3-es medence üzembehelyezése után A kamrákban levő, a vízáramra merőleges áttört falak biztosítják, hogy a víz örvénymentes áramlással lép be az elkeskenyedő osztócsatornába. Az osztócsatornát különleges kiosztású oszlopsor választja el a medencetértől. A belépés helyétől a víz a megkívánt, örvénymentes áramlással jut el az egyenes oldal és a hiperbola oldal találkozásánál levő elvételi pontig. A gellérthegyi új medencénél az áramlás mértéke, a vízcsere, a tartózkodási idő a fogyasztás változásától függ, tehát nincs a medencében állandó, egyenletes áramlás. A IV. számú főnyomóvezeték A 2 X 40 ezer m3-es új medencerendszer táplálására építi a IV. főnyomóvezetéket a Mélyépítő Vállalat. A káposztásmegyeri gépháztól a Margit-hídig 1974-ben elkészül a 2000 mm-es feszített Sentab csövekben haladó fővezeték, melyet 1975-ben a Szabadság-hídig folytatva, 1975 áprilisban terveznek átadni a forgalomnak. Ettől kezdve a 15 km-es főnyomóvezeték napi 300 ezer m! vizet tud szállítani. Az új 2 X 40 ezer m3-es tároló új technológiával készül: a belseje feszített beton lesz, a betontestbe utólag építik be az acélhuzalokat, s ezeket különleges, szabadalommal védett szerkezettel feszítik meg. Az új, Diwidag eljárás előnye, hogy a medence kevesebb anyaggal építhető, ennek ellenére a minősége sokkal jobb, mint az eddigi hagyományos eljárással készült víztárolóké. (Megemlítjük, hogy a rákosszentmihályi gépház mellett már ezzel a Diwidag szabadalom szerinti eljárással épül az ottani új medence, melyet 1975-ben már üzembe helyeznek.) Jellemző, hogy az új technológiával járó feszítés repedésmentes vízzáró bevonatot biztosít, ami a belső, eddig elengedhetetlen vízzáró réteg alkalmazását feleslegessé teszi. A munka nagyságára jellemző, hogy kb. 150 ezer m3 földet kell megmozgatni és a létesítmény költsége az 1972-es árak szerint 360 millió Ft. Az 1973. november П-én megkezdett építkezés 1977- ben nyer befejezést, midőn 1977. május 15-én az egyik medence megkezdheti működését. A szellőztetés A medencék hatásos és egészségügyi szempontból is megfelelő szellőzését korszerűen kialakított légtechnikai berendezések biztosítják, melyek azonosak a müncheni medencénél alkalmazottakkal. A szellőztetéshez szükséges helyiségek a medencével egybeépített szellőzőgépházba kerülnek. A levegő útja a medencetérben megegyezik a vizével. .4z alapozás A medence fenéklemeze részben márgára, részben agyagra kerül. A csúszásveszélyes agyagtalajt ki kell cserélni és helyére földbeton kerül. A fenéklemez alá 50 cm vastag homokos kavicsréteg kerül szivárgó beépítéssel, mely ellenőrző aknákon keresztül a Hegyalja úti csatornába lesz bekötve. A medencék szerkezeti kialakítása A medencék födémé és fenéklemeze gombafödémként lett kiképezve. Az oszlopok osztástávolsága 7,50 m. A födém felső szigetelése négyrétegű fekete szigetelés, tetején alumínium lemezzel. A hőszigetelést 100 cm-es földtakarás biztosítja. A szellőzőgépházak A felépítmény alapterülete 7,7 x 9,5 m2, mely a szellőzőgépház és -a medencetér megközelítésére, valamint a levegő beszivására és kifúvására szolgál. Belmagassága 3 m. II. számú átemelőgépház Az átemelőgépház feladata, hogy a Békásmegyer, illetve Káposztásmegyer felől érkező vizet a magasabb szinten levő 2 x 40 000 m3-es medencébe emelje. Innen irányítják a régi és új medencék vízforgalmát, tehát diszpécser központtal és a személyzet részére szociális helyiségekkel rendelkezik. Itt nyernek elhelyezést a villamos energia ellátását szolgáló transzformátorok és kapcsolóberendezések. A gépház alsó szintje az érkező vezeték alagútjainak csatlakozási helye, a középső szint a gépterem, a felső szint a villamosberendezések és szociális helyiségek befogadója. Alagút A régi I. gépház és az új II. átemelőgépház közötti kapcsolatot 1200 mm-es összekötő vezeték biztosítja. A vezeték 800 m hosszú, patkó alakú alagútban halad 280 x 230 cm keresztmetszettel, melyben lehetőség nyílik az esetleges javítás, vagy csőcsere végrehajtására. A létesítendő gépház és szellőzőgépház energiaellátására mindenütt kétoldalú táplálás fog rendelkezésre állni. Az I. átemelőgépház megnövelt energiaigénye 2 x 60 kW-os szivattyúmotor és 30 kW világításszükséglet, melyet 2 db 630 kVA-es transzformátor fog fedezni. A II. számú átemelőgépház és medenceszellőző gépházak szükséglete 2 db 140 kW-os motor 280 kW segédüzem 60 kW szellőzőgépház I. 54,5 kW szellőzőgépház II. 54,5 kW összes egyidejű szükséglet 450 kW Az energiaellátást 3 db 10/04 kV-os 630 kVA-es transzformátor fogja biztosítani. A szekunder kapcsolótérből kábelcsatornán vezetik a kábeleket a szivattyúmotorokhoz és a segédüzemi berendezésekhez. A medencék megvilágítására 9 db fényszóró szolgál, melyek egyszerre kerülnek ki- bekapcsolásra. Lehetőség van arra, hogy a medencefalba épített kör alakú reflektorral a víz alatti teret megvilágítsák. A gépház világítása fénycsővel történik, a csőalagútban biztonsági világítás akkumulátorról nyer táplálást. A gellérthegyi medencerendszer bővítésével létesült műtárgyak irányítása a diszpécserhelyiségből történik. Az ide tervezett műszertáblán és kezelőpulton nyernek elhelyezést az üzemre jellemző összes műszerek, jelzőlámpák, indítógombok és kapcsolók. Több oldalú információ alapján összeállította Berényi László gyémánt-okleveles gépészmérnök 138
