Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1975-08-01 / 4. szám

nem lehetett. Ezért a tanács jú­lius 7-én az első kút elkészíté­séhez 250 forintot utalt ki utó­lagos elszámolásra Frank Antal tanácsnoknak. Ö a kúthoz szük­séges 17 000 vasas tégla kiszál­lításáért ezrenként 18 forintban egyezett meg Berkesz István, Óvári István és Vásári Mihály fuvarosokkal.. Váradi Sándor kútásó mester pedig 100 forintot kért a két öl átmérőjű kút kellő mélységre való süllyesztéséért. Richard abbé úrról eddig csak annyit tudtunk meg, hogy 1750 forintot kapott munkájáért. Víz­kereső eljárását és nem éppen szerény személyét is színesen ecsetelik a lapok. „Kutatása alkalmával egy de­lej tűn s egy vízmértéken kívül más segédeszközöket nem hasz­nál, térképekkel mit sem gondol, s azt maga is kénytelen volt be­vallani, hogy a nagy szárazság­ban biztosabban tud forrásokat kimutatni. Állítja, hogy akár gyalog, akár szekéren valamely a föld gyomrában rejlő bő for­ráshoz ér, bizonyos kimagyaráz­­hatatlan, némi hevüléssel járó érzés futja át valóját. De mind­amellett tapasztaltuk, hogy köz­út ja alkalmával átható, éles sze­mével folytonos éber figyelem­mel vizsgálta a környéket is. A síkságon egyes lejtők s hajlatok voltak leginkább, hol kérdezős­ködött, kell-e oda kút. Ha igen bő, gazdag forrásra talál, hirtelen megállítja a ko­csit, leszáll, néhány percig ide s tova járkálván hirtelen megáll, botjával egy pontra mutat, s jel­csövet levereti. A kimutatott ponthoz annyira ragaszkodik, hogy ha — mi tévedésből meg­történt — 10—12 hüvelykkel idébb vagy odább verték be a karót, ismét felhúzatta. E csodával határos tulajdon­ságokkal bíró ember alacsony termetű, víg kedélyű, beszédes, némi nem éppen nagy szakava­­tottságot tanúsító ösméreteken kívül leginkább az egyházi tudo­mányok területén honos. Hosszú fekete talárban s papi pásztor­kalapban járván, nálunk a mele­get kiállhatatlannak mondá. Nem dohányos, vizet nemcsak hogy nem iszik, hanem ha vizs­gálni akarja is, legfeljebb az uj­ját mártja bele.” (Hortobágy, 1862. aug. 11.) Az ökörföldi négygémü kút a 30-as években (Hortobágy) Az ökörföldi négygémű kút a 30-as években (Hortobágy) Nemcsak városunk lakóit, az egész országot foglalkoztatta Richard abbé csodálatos tehetsé­ge. Még csak kijelölte Debrecen­ben a források helyét, máris olyan hírek keltek szárnyra a fővárosi sajtóban, mintha már feltárták volna őket. A Hortobágy írja: „Meg kell cáfolnunk a fővárosi lapok azon hírét, mintha Richard abbé által városunkban kijelölt források már meg is nyittattak volna. E forrásokat ma is vastag földré­tegek fedik, pedig nem ártott volna legalább egyet, hacsak a közönség megnyugtatása tekin­tetéből is, felnyitni. Annyi áll, hogy nálunk Richard pap több tanúj elét adta csodálatos tehet­ségének. Így p. o. a Hortobágyon messziről megmondta, hogy két egyenlően felszerelt kút közül, melyeket csak akkor látott elő­ször, melyikben van, és melyik­ben nincs víz. Sz. J. Ür serházá­ban egy használat alatti kutat vastag falakon által megjelölt 135

Next

/
Oldalképek
Tartalom