Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1975-08-01 / 4. szám
A Csirkejszk völgyzáró gát építése (1974. dec.) nyomócsővezetékekhez kapcsolódó vízkivételi nyílás épült. Az erőtelep a kanyon legmélyebb részén létesült, két gépegység blokkja és egy szerelőtér blokkja van. Blokkonként 2—2, egyenként 250 ezer kW teljesítményű vízgép helyezkedik el. Az erőtelep víz feletti része két párhuzamos gépterem. A generátor forgó része 650 tonna, beállítása 360 t-s daruk együttes működtetésével történt. A négy turbina jár ókerék átmérője 4,5 m. Az építés idejére 509 m hosszú, 120 m- építési alagút létesült, amelyet 2400 m3/s vízhozamra méreteztek. Az alagút nyílt felszínű, 160 m hosszú vezetékbe megy át. A berendezések szállítására még egy 785 m hosszú, 62 m2 szelvényű alagút is épült. A vasbeton burkolatú kábel- és injektáló aknát az erőteleppel 112 m hosszú, 30 m2 szelvényű kábelalagút köti össze. Harminc évvel ezelőtt újra békés időszakba léphetett a szovjet vízerőépítés. A 2. világháború befejezése után először a károk helyreállítása következett, majd az ötéves népgazdasági tervekhez igazodva grandiózus program valósulhatott meg. A szovjet vízépítés történetéről, a szovjet energetika fejlődéséről öszszefoglalóan is sok szó esett az utóbbi években, több írás megjelent a magyar szaklapokban is. E helyütt éppen ezért ismertetésre kiragadom a kilencedik ötéves terv időszakában üzembe helyezett Uszty—Ylim, Toktogulj-, Csirkejszk, Dugeprogesz— —II, Kanyev és Riga vízerőművek közül az 1 millió kW teljesítményű Csirkejszk vízerőművet.* A Csirkejszk vízerőmű a Szülök folyón épül. (Dagesztan Autonom Köztársaság.) A Szulák és mellékfolyói vízerőkészletét 17 vízerőmű hasznosítja majd. A 17 vízerőmű kiépítési teljesítménye 4,5 millió kW, évi energiatermelése 20 milliárd kWó lesz. A tervezett vízlépcsők megépítésével Észak-Kaukázus és a Kaukázuson túli terület (Zakarkazia) stabil energiaellátása, a nagyobb városok (Mahacskala, Bujnakszk, Izberbas, Derbent) vízellátása biztosíthatóvá válik. A vízlépcsőrendszer legnagyobb műve a Csirkejszk vízerőmű, amely a hasonnevű kanyonban épült, amelynek szélessége a gátalapnál 12—15 m, a felső részen, a 400 m magas sziklafalak között 300 m. A Szulak folyó ezek között a mészkőfalak között halad. A Csirkejszk vízerőmű a forrástól számítva a harmadik lépcső, amelynek feladata a korábbiakban feltüntetetteken kívül az észak-kaukázusi egyesített energiarendszer csúcsterhelésének fedezése is. A * A többi vízerőmű ismertetésére később kerül sor. Szulak folyó mentén lejjebb elhelyezkedő 340 ezer ha-nyi terület öntözése (ebből 9 ezer ha gravitációsan) is lehetővé válik. A vízerőmű tárolójának ezenkívül árvízvisszatartó szerepe is lesz. A körzet földrengésveszélyes. A szeizmikus körzetekben korábban szerzett tapasztalatokat és alkalmazott típusmegoldásokat itt azonban nem lehetett elfogadni. A rendkívül keskeny munkatér korlátokat szabott az építés során. Az egyes felvonulási építmények, melléküzemek, a gépek elhelyezése nagy nehézségbe ütközött. A vízlépcső műtárgyai A Csirkejszk vízerőmű legfontosabb műve az íves völgyzáró gát, amely egy ék alakú dugó. Szélessége alul 82 m, a sziklaalaphoz rugalmasan csatlakozó kettős görbületű ívvel. Vastagsága a koronán 6 m, alul 30 m. Az íves rész magassága 183 m, koronahosszúsága 355 m. A gát középső szakaszán, 75 m hosszban (302 m-es szint) a gépegységek számának megfelelően négy, az 5 m átmérőjű A vízlépcső műszaki-gazdaságossági mutatói A 355 m duzzasztási szinttel kialakított tároló 35 km hosszú, felülete 42,5 km2, teljes térfoga-131
