Vízgazdálkodás, 1975 (15. évfolyam, 1-6. szám)

1975-06-01 / 3. szám

2. ábra. Az A 62. jelzetű térképen ábrázolt terület rajza mai korszerű vetületi rendszerben. (Bendefy L. rajza 1974.) tott. É—D irányban is számottevő elrajzolásokkal terhelt. Egy érdekes észrevétel azonban tehető; mégpedig az, hogy Szigetvár és Sellye vonalá­tól keletre a torzulás mértéke el­enyésző. Feltehetően a törökök ki­vonulása után Siklós és Magyarúj­falu között itt talált kb. 60 km hosz­­szúságú töltésezett hadiutat kívánták térképileg rögzíteni. Ennek, az Or­mánságon át vezető útnak töltése­zett nyomai talán már az Árpádok idejében is megvoltak, de teherbíró hadiúttá valószínűen a törökök épí­tették ki. Ez az út a Fekete-víz jobb partján, olyan terület tengelyében vezet, ame­lyen — a sár miatt — még 30—40 évvel ezelőtt sem lehetett gyalog jár­ni. A használható köves utak innen északra 12—18 km-re a Mecsek déli lábánál, illetve délre 8—14 km tá­volságban a Dráva jobb parti sík­ságából kiemelkedő, ármentes tera­szon vezettek. Ezeket a 16. században még mindig használható köves uta­kat a római hadmérnökök tervezték és építették. Az északi út Pécsről (Sopianae) Szentlőrinc és Szigetvár érintésével, Kadarkúton és Csökölyön át Beled­nek vezet. A déli pedig Eszéktől a Dráva és a Karasica közötti Podra­­vina síkságon át, Barcstól délre kö­zelíti meg a folyó nagy kanyarula­tait, majd Vízvár és Bélavár táján átvág a Dráván, és Gyékényesig a folyó bal parti teraszain halad nyu­gatnak. Gyékényes és Gjelakovec kö­zött ismét visszatér a folyó jobb partjára és Légrádot északról hagy­va igyekszik Varasd felé [4]. E két kitűnően megépített út kö­zül a török hadak Bécs felé vonul­tukban az északit a sártenger miatt csak nagy kitérővel használhatták. Valószínű, hogy a Siklóstól Magyar Üjfaluig vezető töltést Ibrahim nagy­­vezírnek egy évvel korábban előre­­küldött műszaki alakulatai [5] (a helyi lakosság kényszermunkáját is igénybe véve) építették, mielőtt a százezer főt megközelítő fősereg 1532-ben megindult volna. A 18. században ennek a töltésezett, de csak gyengén alapozott útnak a nyomai még megvoltak, a múlt szá­zadban azonban szinte teljesen el­tűntek. Aki el merészelte hagyni a pécs—szigetvári római eredetű „kö­ves” utat, sártengerben találta ma­gát, amely a Fekete-víz közelében (talán éppen a szóban forgó töltés roncsai miatt) 30—40 cm-es vízzel borított mocsárban folytatódott. A lapos hátakon épült kis tanyák lakói csak „gólyalábakon” tudtak kijutni szárazabb helyekre. A tanyasi isko-3. ábra. Az A 62. jelzetű térképen ábrázolt török kori út, a római kori utak háló zatában (Bendefy L. 1975.) Iák udvarán — tanítási időben — 40—50 pár „mankó” (gólyaláb) is tá­maszkodott az épület falának [6]. Az Ormánságnak ezt a részét egy­kor 60—70%-ban erdők borították. A török megszállás idejében, vala­mint a 18. században azonban az er­dőket a legeltetés, valamint a jól . jö­vedelmező hamuzsírtermelés miatt mód felett pusztították. Ennek elle­nére a II. József-kori katonai tér­kép [7] tanúsága szerint az „Okor­­vidéken”: Okorágtól Piskiig, egy 25 km hosszú és 5 km széles megsza­kítatlan mocsári erdő terült el. Ezen a kb. 130 km2-nyi területen, a lápok apró szigetein, csupán két kicsike falu bújt meg: Besence és Páprád. Körülöttük kevés legelő; szántónak alig volt nyoma. A Fekete-víz szám­talan ágra oszolva szüremkedett át az erdőségen, melyen csak két út ve­zetett át: egyik Gilvánfától Nagy­­csány és Besence felé, a másik pedig Vajszlóról az Almás-patak melletti Páprádra; onnét vágott át Sellye irá­nyában. Ez az út számos patakot és eret keresztezett, egyik híd követte rajta a másikat. Az „A 62.” jelzetű bécsi térképen látható helységnevek részint hibátla­nok, részint azonban súlyos elírások­kal terheltek. Ezért az alábbiakban földrajzi sorrendben, Ny—К irányú értelemben közlöm a helynevek lis­táját betűhív, illetve mai formában. Legrad Canisa Babocsa Istvandi Szigetbenn Basal Mosgó Galosfa Sz. László Denzasia Sz Lőrincz ma: Légrád (Nagy-) Kanizsa Babócsa Istvándi Szigetvár Basal Mozsgó Gálosfa Szentlászló Dencsháza Szentlőrinc---------- római ólak =----- lorók kori iöités 0 10 20 30 A0 S0m Kcmcr város Bonyhád Siklós 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom