Vízgazdálkodás, 1974 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1974-04-01 / 2. szám

TÄBLÄZAT

a különböző módszerekkel történő védvonalerősítések biztonságnövelő hatásának

az összehasonlítására

Erősítési mód

Szelvénytípus

Altalaj

Rézsű

Fakadóvíz

állékonyság

%

%

1

s, km

%

1. Az eredeti szelvény

A

1,03

_

1,04

_

284

_

В

1,43

—

1,24

—

57

—

2. Alaperősítés

A

1,09

+6

1,43

+37

270

—5

В

1,64

+15

1,67

+35

51

—9

3. Anyagárok-betöltés:

— teljes mélységben

A

1,61

+56

182

—36

В

2,13

+49

38

—34

— lm vastagságban

A

1,30

+26

В

2,05

+43

— 0,5 m vastagságban

A

1,22

+18

4. Terhelő padka:

— hossza: 40 m

vastagsága: 0,5 m

A

1,30

+25

hossza: 8 m vastagsága: 0,3 m

В

1,79

+25

hossza:19 m vastagsága: 0,25 m

A

1,19

+16

5. Ellennyomó medence:

— szélesség: 21 m

vízmagasság: 0,32 m

A

1,30

+25

— szélesség: 3 m

vízmagasság: 0,12 m

В

1,79

+25

— szélesség: 11m vízmagasság: 0,20 m

A

1,20

+16

Megcsapoló kútsor:

távolság a töltéslábtól: 10 m távolság egymástól 40 m kútátmérő: 0,5 m kútmélység: 4 m

A

1,35

+31

összes víz: fakadóvíz:

+38

—64

vésnek mutatkozik, valamilyen többleterősítéssel növelni kell.

A többleterősítésre három, illetve négy megoldási mód mutatkozik gazdaságosnak: az anyagárok betöltése, terhelő padka készítése a mentett oldalon, ellennyomó medence és a viszonylag nagy mennyiségű fakadóvíz miatt, az A jelű szelvényben megcsapoló kútsor.

A négy különböző megerősítési mód kb. +25% -os biztonságnöveléshez tartozó méreteit és — az egyenlő biztonság elve alapján — az A jelű szelvény kb. +15%-os biztonság növekedéséhez szükséges többleterősítések méreteit, a táblázat 3—6. pontjai foglalják össze.

A táblázat adatai alapján — esetleg ezeket még más méretekkel is kiegészítve — most már a rendelkezésre álló építőanyagok és lehetőségek, a fejlesztési tervek, stb.-k figyelembevételével,

gazdaságossági vizsgálatokkal kell eldönteni azt, hogy a vizsgált szelvényeket és azokat a védvonalszakaszokat, amelyeket a szelvények képviselnek, milyen módon és milyen méretekkel kell megerősíteni.

Az árvíz alatti megfigyelések

A védvonalakon várható szivárgások és ezek következményei szempontjából a védvonalak feltárási adatait megbízhatóan értékelni csak a védvonal árvíz alatti jelenségeinek az alapján lehet. Megnehezíti azonban ezt az értékelést az, ha az árvízi jelentések nem a ténylegesen megfigyelt jelenségeket rögzítik, hanem azokat a folyamatokat, amelyek a megfigyelő véleménye szerint a védvonalon lezajlottak (pl. erős, vagy gyenge szivárgás a rézsűn, fakadóvíz stb.).

61