Vízgazdálkodás, 1974 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1974-02-01 / 1. szám
8. Árvízi előrejelzés döntéselemzési vizsgálata A hidrológiai előrejelzés és különböző hasznosítása (pl. a legcélszerűbb védekezési stratégia kiválasztása) között szükséges egy döntéselemző fázis. Módszert dolgoztak ki, amellyel az árvízi előrejelző rendszert, mint az árvízkárok csökkentésének egyik módszerét veszik figyelembe. Az előrejelzés hasznosítására irányítják a figyelmet, tisztázzák gazdasági eredményét, költségét, valamint a reagálás szintjét egy bizonyos előrejelzésre. Különböző előrejelző rendszereknek a hasznosító szempontjából számított értékét a várható tiszta eredmények összehasonlítása adja. A módszer előnye, hogy a) rendszerelemzést alkalmaz pusztán statisztikai eljárás helyett; b)a hatékonyságot gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt vizsgálja; c) a hidrológiai és egyéb (pl. gazdasági) bizonytalanságokat figyelembe veszi (pl. a Bayes döntéselmélettel) és d) többféle előrejelzési és reagálási politika összehasonlítható. 9. Vízkészletgazdálkodási rendszerek méretezésének általános koncepciója A népgazdaság fejlődésének jelenlegi szakaszában már nem elegendők többé a vízkészletgazdálkodás egyszerű munkaeszközei (az összesítő vízmérleg és a vízgazdálkodási hossz-szelvény), hanem fokozatosan át kell térni a vízkészletgazdálkodás korszerű munkaeszközeinek, a kiterjedt rendszerek optimális méreteinek és üzemrendjének meghatározására szolgáló szimulációs rendszermodelleknek az alkalmazására. A kutatás definiálja vízkészletgazdálkodási rendszer fogalmát, rámutat a rendszer elhatárolásával és elemeinek csoportosításával járó önkényességekre. Bevezeti a vízkészletgazdálkodási rendszerrel szemben támasztott társadalmi követelményeket összegező elvárási mátrix fogalmát. A rendszer méretezésének alapelve: kellő számú tervváltozat mindegyikéhez meghatározzák a kielégítési mátrixot; az utóbbiakat rendre összehasonlítják az elvárási mátrixszal és optimális megoldásként az elvárási mátrixot legjobban megközelítő tervváltozatot fogadják el. A döntési eljárás során — különböző kompromisszumok árán — gyakran az elvárási mátrixot is módosítani kell. 10. Vízkészletgazdálkodási rendszerek méretezésének számszerűsített kritériumai A vízkészletgazdálkodási rendszerek tervezésekor — az egyéb mérnöki számításokhoz hasonlóan — tényleges, illetve várható igénybevételeket hasonlítanak össze azok eleve előírt határértékeivel. Az igénybevételek (pl. vízkorlátozás, vízminőségi elvárás megsértése) esetenként legcélszerűbb értelmezése a vízkészletgazdálkodási tervezésben azonban még nem egységes és nem kiforrott. Ezért a vizsgálat módszere egységes rendszerben számba veszi és matematikailag definiálja a használatos 'és bevezetésre ajánlható vízkorlátozási mutatókat, amelyeket a vízkészlet —1 és a vízigény — időfüggvénytől függő ún. vízkorlátozási indikátorfüggvények várható értékeiként értelmez. A vízkorlátozási mutatók analógiájára bevezeti a vízminőségi elégtelenség (igénybevétel) mérőszámait. Az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján értékeli az egyes igénybevételi mérőszámok célszerű alkalmazási körét és összefoglalja tűrhető határértékeik meghatározásának elveit. Üj mélytengeri kikötő születik a Csendes-óceán partján A Távol-Kelet új kikötőjének helyéről a Tengerészeti útmutatóban ez áll: „Nahodka szomszédságában a Vrangel-öböl Távol-Kelet egyik legkedvezőbb és legmélyebb vizű kikötőhelye. Vlagyivosztok 65, Vönszan, Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 327, Tokió 900, Naipong 2111, Calcutta 4665, San Francisco 4629, Sidney 5072 mérföld. Tyihookeanszkaja vasútállomás az öböltől 40 kilométerre fékszik.” Meglepő, hogy a Vrangel-öböl azonos szélességi fokon van Nizzával, Szocsival, Firenzével. Ez pedig azt jelenti, hogy az öböl és a kikötő egész évben hajózható. Az útmutatóban a Vrangel-öböl leírása szerint az Amerika-öböl keleti partjának bemélyedése a Kamenszki-fok és a tőle nyolc mérföldre levő Petrovszkij-fok között. Az öböl északi és északkeleti partja magas. A keleti part fűvel benőtt széles völgyben folytatódik, ezen keresztül futnak az öbölbe ömlő patakok, a Hmilovka vagy Tahangou és a Clin-HÍREK ka. Az öböl déli partját lankás, a délnyugatit meredekebb partvidéki hegyek képezik. A hegyek lejtőit bozót és erdő borítja. A Vrangel-öböl a nagy változások korát éli, valószínű, hogy csak néhány esztendő múlva, ha megnyílik minden hajó előtt az öböl bejárata, akkor jegyzik be az útmutatóba a változásokat. Talán így: „Az öbölben létesült a Szovjetunió legmélyebb vizű kikötője. Az öbölbe beállhatnak a százezer tonnásnál nagyobb vízkiszorítású hajók is. 69 kikötőhelye a legmodernebb gépekkel és automatikus berendezésekkel lesz felszerelve. A kikötőhelyek mélysége 16 m. A kikötő teljes hossza 12 km. A kikötő mentén létesített vasúti pályák összeköttetésben lesznek az országos hálózattal.” Tilos a mák és a kender termesztése Nepálban A nepáli nemzetgyűlés törvényt szavazott meg, amely betiltja a kábítószergyártás alapjául szolgáló növények, köztük a mák és az indiai kender termesztését. Mint ismeretes, az előbbiből az ópiumot, az utóbbiból pedig a hasist vonják ki. Az intézkedéseket egyrészt a kábítószerek ellen folyó nemzetközi mozgalom, másrészt az a felismerés tette szükségessé, hogy az országon belül is egyre nagyobb problémát okoz a fiatalok növekvő kábítószer fogyasztása. A Nobel-díjak anyagi háttere Az 1973. évi Nöbel-díjakat a Nobel Alapítvány egyenként 510 000 svéd koronában állapította meg. A tavalyi díjakkal szemben, mely 480 000 svéd korona volt, a 6%-os emelkedés a svéd korona értékcsökkenésének kompenzálására szolgált. Fentiek szerint az Alapítvány 1973- ban a díjakra összesen 2,55 millió svéd koronát fordított. Az alapítvány évzáró adatai szerint annak vagyona 1972-ben 145 millió svéd koronára volt értékelve. Az Alapítvány hozadéka kamatokkal együtt 5,47 millió svéd korona volt. Berényi 32
