Vízgazdálkodás, 1974 (14. évfolyam, 1-6. szám)
1974-02-01 / 1. szám
Az egyik variáció: vállalati szervezési bizottság létrehozása. A bizottság, mint a vezetés tanácsadó, döntéselőkészítő szerve, közvetlenül foglalkozhat a tervezés előkészítésével, a szervezés-fejlesztés irányainak kidolgozásával, a középtávú és éves szervezési program összeállításával. Célszerű, ha a bizottság vezetője a szerv vezetője, és tagjai a főbb szakterületek vezetői, valamint a társadalmi szervek képviselői. A bizottság titkárát indokolt lehet függetleníteni eredeti beosztásából a munka időszakára. Ilyen vállalati szervezési bizottság az utóbbi időben néhány középvállalatnál már meg is kezdte a működését. Az utóbbi évékben sok szovjet építőipari vállalatnál létrehoztak ilyen típusú szerveket, amelyek tudományos munkatervezési tanács, módszertani tanács stb. elnevezés alatt működtek. A másik variáció: a szervezés tervezésének összefogását valamelyik osztályra bízzuk. Ennél a megoldásnál vigyázni kell arra, hogy a koordináló funkcionális szervnek a szakmai profilból eredő szemléletmódja ne kerüljön indokolatlanul előtérbe, ne tegye a munkát egyoldalúvá. A középtávú szervezési terv összeállítása alapvetően a vállalati szintű szervek feladata. A koordináció módjától függetlenül be kell vonni ebbe szinte mindegyik műszaki és gazdasági funkcionális szervet. A helyzet elemzésében, a fejlődési javaslatok kidolgozásában támaszkodni kell a főépítésvezetőségek közreműködésére, véleményére is. Az éves szervezési tervek kidolgozásának mechanizmusát úgy kell meghatározni, hogy az illeszkedjék a vállalat éves műszaki-gazdasági tervezésének rendszeréhez. Fontos feladat a munkahelyek dolgozóinak mozgósítása és a tervkészítésbe való bevonása. A jelenlegi időszakban nálunk szükségszerűen előtérben áll a szervezés racionalizálás-jellegű formája. A tervezésnél is súlyt kell helyezni az ilyen jellegű tartalékok mozgósítására. A racionális jellegű szervezési fejlesztés azonban érdemben csak a vállalati kollektíva aktív közreműködésével valósítható meg. Súlyt kell ezért helyezni azöknák a feltételeknek a biztosítására, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a társadalmi szervek, az egész dolgozó kollektíva tevékenyen részt vegyen e fontos feladat megoldásában. A szervezési tervek kidolgozása nem könnyű feladat a vállalat számára. A szervezési programok készítésének vállalatainknál nincsenek komolyabb előzményei, olyan helyi tapasztalatok, amelyeket hasznosítani lehetne ebben a munkában. Ilyen körülmények között különösen fontos az, hogy a vállalatok komoly segítséget kapjanak a szervezés tervezéséhez. Konkrét, gyakorlatias, jól kezelhető módszertani ajánlásokat kell kiadni, amelyek felhasználhatók a szervezettségi színvonal elemzéséhez, a veszteségforrások feltárásához, a különböző variánsok gazdasági hatékonyságának elemzéséhez. Dr. techn. Bándy Iván Irodalomjegyzék Dr. Bándy Iván—Fenyvesi Béla: Költségalakulások elemzésének kérdése a gazdaságirányítás új rendszerében. FUT Közlemények 3. szám. 1970. Pécs. Szikra Nyomda. Kamenyicer—Sziroto—Pribis: Tehniko ekonomicseszkoe obosznovanue organizacii proiz vodsztvennük ob’edinemij. Ekonomika 1969. Moszkva. Dr. Marosi Miklós: A szervezés hatékonyságának vizsgálata. Kézirat. 1972. Dr. Mészáros Tamás: A hatáskörmegosztás és az éves tervezési mechanizmus összefüggései a vállalatoknál. Kézirat. 1971. MSZMP Oktatási Igazgatóság, Budapest: Vállalati munka- és üzemszervezés. Kézirat, speciális kollégium részére. 1972. Dr. Varga Sándor: A vállalati szervezés tervezésének kérdései. MSZMP Budapesti Bizottság, Oktatási Igazgatóság. 1972. A tengervíz és a növények A korábbi hiedelmekkel ellentétben a tengervíz nem árt, hanem éppenséggel használ egyes növényeknek, sőt növeli terméshozamukat. A szovjet tudósok a Balti-tenger mentén végzett kísérleteik során megállapították, hogy a tengervízzel való öntözés kedvez a káposztának, árpának, lucernának és más növényeknek. A káposztafejeket például az öntözés a kétszeresére növesztette. Észtország partvidékén a jövőben 20 000 ha földet fognak öntözni — tengervízzel. Algák akadályozzák a közlekedést Az Adriai-tengerben a partokhoz közel vastag, sárga színű növényi rétegek rakódtak le, amelyek akadá-HÍREK lyozzák a kisebb hajók, főleg a halászbárkák közlekedését. A helyszínre hívott szakemberek meglepetéssel állapították meg, hogy a „közlekedési akadályt” szédületes gyorsasággal szaporodó algák alkotják. A tudósok első ízben tapasztalták ezt a jelenséget az Adriai-tengerben. Áttörés az Andok vízválasztóján A perui kormány megbízást adott az NSZK-beli Salzgitter cégnek egy 4,2 km hosszú alagút építésére. Ilyen alagút építése manapság már nem volna különösen említésre méltó esemény, azonban ebben az esetben ez az alagút az Andok hegyláncának 2400 m magasságában egy vízválasztó vonalat tör át, melynek eredményeképpen az Amazonas vízgyűjtő területéről évi több mint 100 millió m3 vizet fog átterelni a Tinajones öntözőrendszer táplálására. Fenti alagutat Conehiano néven említik és a megépítés költségének a német céget érintő része 35 millió DM, az építés tartama három és fél évet vesz igénybe. A Salzgitter vállalat Peruban már nagyobb munkákat végzett mindenkor öntözőművekkel kapcsolatban. Környezetvédelmi adó Svédországban Az eldobandó italcsomagolás minden fajtájára környezetvédelem címén 1973 márciusától kezdve külön adót vetettek ki. Ebből 140 millió korona évi bevételre számítanak. Berényi 26
