Vízgazdálkodás, 1974 (14. évfolyam, 1-6. szám)

1974-02-01 / 1. szám

4. kép. Vízi közlekedés a Vörös folyó deltavidékén (A szerző felvétele) padék, amelyek a nagy árvize­ket okozzák. A VDK területét igen sűrű, természetes vízhálózat szövi át. A magas hegységekben ezernél több vízfolyás ered. Összes hosszúságuk meghaladja a 25 000 kmjt. 200 km2-nél kisebb a vízgyűjtő területe 899 folyó­­nák, 200—5000 'km2 közötti 171 f oly ónak, míg az 5000 km2-nél nagyobb vízgyűjtőjű folyók szá­ma 13. A folyók nagy része hegy- és dombvidék jellegű, ezeknél a part és a meder elmosása igen nagy mértékű, így a víz sok iszapot sodor a tengerbe. Ennek következménye, hogy Vietnam szárazföldi területe fokozatosan terjeszkedik, egyes helyeken évenkint 100 m-rel nyomul bel­jebb a tengerbe. Legnagyobb vízfolyású Son- Hong, a Vörös folyó, amely a kínai Yunan tartományban, 2500 m tengerszint feletti ma­gasságban ered, 1200 km össz­­hosszából 600 km hosszban Kí­nában folyik. Vietnam területé­re Lao Cay városnál lép. Viet­namban a Song Lo-t, a Fekete folyót, a Song-Gam-ot, a Tiszta folyót, valamint a Da folyót fel­véve érkezik a Viet Tri városá­hoz. A város alatt több ágra sza­kadt, a Nam-Daih csatornára, a Song Ninh-ra és a Co-ra, bal partján a Rapid és Bambusz csatornákra, valamint a Song Thai Binh-ra. Teljes vízgyűjtő területe 138 748 km2. Az ún. deltavidék a tengertől mintegy 150 km-re kezdődik, amelyet a Vörös folyó és a Song Thai Binh kanyargós medrei szelnek át. E síkság a folyók árvízszint­jénél méretekkel alacsonyabb. Árvízvédelmi gátakkal védett területe, az ország legjelentő­sebb rizstermelő vidéke. A Vörös folyó vízállása álta­lában június végi, augusztusi csúccsal jelentkezik. Viet-Tri­­nél 1945-ben a legemlékezete­sebb árvíz alkalmával, a legna­gyobb vízhozam 35 000 m3/s volt, míg 1971-ben meghaladta a 40 000 m3/s~ot. Egyébként a folyó átlagos vízhozama 3000 m3/sec. A vízhozam kora már­cius és április között a legki­sebb. Hanoinál a legkisebb víz­hozamot, 700 m3/sec-ot 1907- ben mérték. Az átlagos kisvíz­­szint és az átlagos árvízszint kö­zötti különbség Hanoi körzeté­ben kb. 10 méter. A Vörös folyó elnevezés igen találó, mert a nagy mennyiségű vörös iszaptartalom a vizét vö­rösre színezi. Az évi átlagos hor­dalékszállítás 130 millió tonna, az évi átlagos lehordás kb. 1000 t/'km2. A Vörös folyón 1905—1945 között 16 árvíz pusztított, mint­egy 100 gátszakadást okozva. 1945-ben a japán megszállás idején az árvíz a delta 8 tarto­mányát érintve, 13 helyen sza­kította át a folyó gátjait. A leg­nagyobb árvíz 1971-ben alakult ki a Vörös folyón, amikor is a vízszint 3 m-rel haladta meg az 1945-ös évi árvízszintet. (A 3 m-es vízszintkülönbség szakadá­sok nélkül számított magasságot jelent.) Több mint 80 napig vol­tak árvízvédelmi készenlétben. Ez idő alatt 8 tájfun vonult le, amely az árvizet okozta. A vé­dekezés alkalmával 350 helyen, mintegy 40 km hosszon követ­kezett be töltéscsúszás, és 300 km hosszon fenyegetett a meg­­hágás veszélye. E hosszon foko­zatosan 1 m-rel emelték meg a töltéskoronát. 1400 buzgár je­lentkezett. A töltéstestben 175 helyen termeszbarlangot talál­tak. Ezek jelentették a legna­gyobb veszélyt. A termeszbar­langok átlagosan 6 m hosszúak, 4 m szélesek, 2 m magasak. A kormány az egész népet felhívta a védekezésre. Korszerű véde­kező eszközük nem volt. Szinte mindenütt kézierővel dolgoztak. Néhány helyen a töltés testében levő termeszbarlangok töltéssza­kadást okoztak. A Vörös folyó kiépített gát­rendszerének hossza több mint 1000 'km. A gátak építése több­célú: egyrészt árvíz esetén a jó­val magasabb vízszinttől védi a környező területeket, ugyanak­kor az árasztásos rizstermelést is szolgálja. A Vörös folyó szabályozására, — amely nagyban csökkentené a gátszakadásokat és a nyári el­öntéseket, ugyanakkor a téli száraz időszakban megfelelő víz­­mennyiségeket biztosítana —, speciális „Vörös Folyó Bizottsá­got” hoztak létre. A bizottság munkájában szovjet szakembe­rek is részt vettek. Komplex hidrológiai, geológiai és tipográ­fiai tanulmányok készültek, amelyek alapján ajánlást tettek a folyó felső szakaszán nagy­méretű víztározók építésére. Ugyanakkor megállapították, hogy a nagy mennyiségű horda­lékszállítás miatt ezek a tározók igen rövid idő alatt feliszapo-18

Next

/
Oldalképek
Tartalom