Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1973-02-01 / 1. szám

4. ábra. Az erlangeni zsilipkamra építés közben

5. ábra. fz erlangeni zsilipkamra egy év múlva üzemkészen (Szerző felvétele)

A Rajna—Majna—Duna-csatorna megnyitását követően a Duna hajóforgalmának erőteljes növekedésével számolhatunk. A jelenleg különálló dunai—rajnai vízi utak hajóforgalma lényegesen eltérő képet mutat, 1970- ben a Dunán 5 millió tonna, a Rajnán pedig 272 millió tonna volt a forgalom. Figyelembe kell venni azonban, hogy a Dunán a hajózási teljesítmények az utolsó 10 év alatt megkétszereződtek és várható, hogy a Vaskapu Vízlépcső megnyitásának és az újabb osztrák vízlépcsőknek a hatására gyorsult a fejlődés. A csatorna megnyitásával várható hajóforgalom szükségessé teszi a Dunán a folyószabályozási munkák fokozását, s a Duna csatornázását. Ez a német és osztrák Duna-szakaszon, valamint a jugoszláv—román, vagy román—-bolgár megállapodások szerint a Duna alsó szakaszán már folyamatban van.

Az Európa-csatorna építésének egyik eddigi legnagyobb eseménye volt a nürnbergi kikötő 1972. szeptember 23-án lezajlott megnyitó ünnepsége.

Az NSZK kormánya, a bajor kormány, a diplomáciai testület, a Duna-Bizottság és számos más szervezet tagjainak részvételével 1972. szeptember 23-án ünnepélyesen felavatták az Erlangen—Nürnberg közti csatornaszakaszt, a nürnbergi zsiliprendszert és kikötőt.

Az NSZK közlekedésügyi minisztere dr. L. Lauritzen avató beszédjéből idézem: ,,Ha a még hiányzó Nürnberg—Regensburg szakasz is kiépül, 3500 km-es vízi út születik az Északitenger és a Fekete-tenger között, mely 13 ország gazdasági életét köti össze, ezek lehetnek társadalmi rendszerükben egymástól eltérőek, de hosszú távlatra a nagy vízi út nemcsak gazdasági életük fejlődését segíti

8