Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1973-04-01 / 2. szám

1972. évi népgazdasági terv — a IV. 5 éves tervben előirányzott fő célkitűzések figyelembevételével —■ az 1971. évben mutatkozó kedvezőtlen tendenciák felszámolása, illetve visszaszorítása érdekében — a gazdaságpolitika elsődleges céljaként a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását jelölte meg.

Ezért, többek között, előírta, hogy

—• a belföldi felhasználás kisebb mértékben növekedjék, mint a nemzeti jövedelem,

— a felhasználás ne haladja meg az előző év szintjét és aránya a nemzeti jövedelem felhasználásában csökkenjen,

—• növekedjék a termelés gazdaságossága, javuljon a termelés szerkezete és a kereslet kielégítettsége.

A népgazdasági fejlődés szabályozásához az alábbi fő előirányzatokat kell alapul venni:

— a nemzeti jövedelem növekedése 5—6%

— az ipari termelés növekedése 5—6%-— az építőipari termelés növekedése 3—4%

— a mezőgazdasági termelés növekedése 2—3%

—• a fogyasztás növekedése 5%

— az egy keresőre jutó reálbérek növekedése kb. 2,5%

A vízgazdálkodás 1972. évi fejlesztési lehetőségeit alapvetően a népgazdasági tervek határozzák meg.

Az 1972. évi főbb fejlesztési feladatok a következőkben foglalhatók össze:

— A települések, kiemelt idegenforgalmi, üdülő- és ipari területek vízellátásának, csatornázásának fejlesztése, a vízminőségvédelem fokozása.

— A mezőgazdaság intenzív fejlődését elősegítő öntözőtelepek építése, a meglevők hatékonyabb kihasználása.

— A vízkárelhárítás, ezen belül elsősorban az árvízmentesítés fejlesztése.

—• A gazdaságtalanul lekötött munkaerők felszabadítása.

— A munka- és üzemszervezés korszerűsítése.

Az 1972. évi népgazdasági terv teljesítése a KSH adatai alapján fő vonásaiban megegyezik a terv előírásaival.

A vízgazdálkodás is a tervnek megfelelően fejlődött. A víz- és csatornaellátásban részesülő lakosság aránya 2%-kal emelkedett. A mezőgazdaság vízgazdálkodásában — az aszályos első félévben hozott intézkedések hatására — javult az öntözőberendezések kihasználtsága.

Kezdeményező lépések történtek a munka- és üzemszervezés terén, a gazdaságtalanul lekötött munkaerő felszabadításában kielégítő intézkedésekről még nem számolhatunk be.

Az OVH felügyelete alá tartozó gazdasági szervezetek 1972. évi termelésük együttes értékét

9,4 milliárd Ft-ban irányozták elő, melyet 9,7 milliárdra teljesítettek.

A termelési érték a vízgazdálkodás teljes körét tekintve, az előző évhez viszonyítva 9,6 %-kal, az ágazatban 8.1 %-kal emelkedett.

Munkaerőgazdálkodás

Az 1972. évi munkaerőgazdálkodás főbb feladatait az alábbiakban jelöltük meg:

a) A Kormánynak a vállalati szervezés fejlesztéséről szóló határozata alapján meg kell kezdeni a munkaidőalap és a termelőberendezések kihasználásának jobb megszervezésével a belső tartalékok feltárását, ahol szükséges, a létszám, különösen az alkalmazotti létszám csökkentését.

b) Mindazok a szerveink, amelyek a további években extenzív fejlesztésre törekednek, a realitást számba véve vizsgálják felül a belső munkaerő jobb átcsoportosítását.

c) Vizsgálni kell az alkalmazotti létszám aránytalan növekedésének okait.

d) A munkaerőmozgást, amely a kivitelező építőipari vállalatoknál az országos építőipari átlagnál is jóval magasabb, a minimálisra kell csökkenteni.

e) Keresni kell azokat a megoldásokat, amelyek elsősorban a törzsgárda megbecsülésével a jól dolgozók megtartására vezetnek.

A vízgazdálkodás teljes körét tekintve az öszszes foglalkoztatott létszám 1972. évben 79 433 fő, az előző évhez képest 2,8%-kal emelkedett, ebből a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 75 811 fő, az emelkedés 4,4%.

Az ágazat létszámának növekedése az összes foglalkoztatottaknál 66 244 fő, az emelkedés 1,5%, a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknál 63 189 fő, az emelkedés 3,3%.

A feladatok végrehajtását a vízgazdálkodásban munkaerőhiány nem akadályozta.

58