Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1973-04-01 / 2. szám

Sajó Elemér és Lampl Hugó első hazai modellkísérletei 1908-ban zása érdekében. E munkáról, az állomás tevékenységét ismertető tanulmányon kívül, egy nagy jelentőségű monográfia tanús­kodik, amelyet nemcsak a hazai vízépítés- és anyagvizsgálat-tör­ténet tart számon (Lampl—Sajó: A beton, Bp. 1914.), hanem ame­lyet már a kortársak is a hazai műszaki élet legmagasabb elis­merését kifejező Mérnökegyleti Aranyérem („Nagy-díj”) odaíté­lésével fémjeleztek. De nevezetes ez a Kísérleti Állomás azért is, mert Sajó és Lampl 1908-ban itt végezték az első hazai kismintakísérleteket: hajóvontatási kísérleteket a Kvassay-zsilip bejáratának leg­kedvezőbb kialakítása érdeké­ben. A kezdeményezés emlékét a VITUKI Laboratóriumának előcsarnokában Miháltz Pál mű­vészi mozaik-falképe őrzi. Lampl Hugó és Sajó Elemér úttörő betontechnológiái monográfiája A magyar vízépítéstörténet lapjaira kívánkozik, hogy az or­szág és a főváros gazdasági fej­lődése szempontjából egyaránt nagy jelentőségű folyócsatorná­zási és kikötőépítési munkálatok fennakadás nélküli előkészítését még a világháború, sőt az ellen­­forradalmi intervenció idején is biztosították. Ez Bogdánfynak, a vízügyi szolgálat akkori ve­zetőjének, Sajó és Lampl ráter­mettségének, valamint az itt működő kirendeltség munkás­kollektívájának: a munkástanács eredményes munkájának és a Tanácskormány illetékes vezetői Bokányi Dezső és Nyisztor György népbiztosok megértő tá­mogatásának volt köszönhető. Tevékenységének következő állomása maga a kikötőépítés volt — építési osztályvezetői minőségben; míg a munkálato­kat kiegészítő Tassi Vízlépcső építését már nemcsak önállóan vezette, hanem újszerűén is ol­dotta meg. E munka megszer­vezése mindmáig iskolapéldája a hasonló műtárgyak építésé­nek: különös tekintettel a ta­laj vízszint-süllyesztéses alapo­zás és az öntőtornyos betonozás első hazai alkalmazására (1926— 1930.) Pályájának következő állomá­sa annyi vízépítő mérnökünk legkedvesebb munkahelye, a Balaton volt, ahol kerületi fel­ügyelősége idején került sor a bogiári kikötő fejlesztésére, va­lamint a füredi és alsóörsi ki­kötők tervezésére és építésének megkezdésére. Közben Sajó Elemér kitartó és meg nem alkuvó — nagy po­litikai érzékről és történelmi lá­tókörről tanúskodó — erőfeszí­tései, minden ellenállást, sőt intrikát legyőzve (olyan erőkkel szemben is mint Gömbös Gyula) meghozták az eredményt: a Tisza-völgy öntözésének előké­szítése napirendre került. Bár Sajó Elemér a döntő pillanatban dőlt ki a sorból, hárman is akad-4 Soroksári Dunaág felsó-torkolaia hajózsilipének bebnozási murkoberendezmt Fá/donyog dep \ j'Cem nők torhoz Cem rokh 'onyog dep urna j A Kvassay-zsilip építésszervezésének vázlata 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom