Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1973-04-01 / 2. szám

MOLNÁR ENDRE (1904—1973) Molnár Endre ny. főmérnök, a VIZITERV volt igazgatóhelyettese 69 éves korában türelemmel viselt hosszú, súlyos betegség után elhunyt. Ha­lálával nagy veszteség érte a vízügyi szolgálatot, hiszen a kiváló mérnök egész alkotó életét a víz­ügyi műszaki feladatok megol­dására áldozta. A műegyetem elvégzése után — 1927-ben — a győri Folyammérnöki Hivatal­ban napidíjas mérnökként kezd­te tevékenységét és az esztendők során jól képzett, nagygyakor­latú, belvízrendezési, öntözési és halászati kérdésekben rendkívül jártas szakemberré vált. Két év­tizeden keresztül vezető állás­ban irányító munkát végzett. Elsősorban gyakorlati ember volt. Kezdeményező, dinamikus egyéniség, a műszaki újdonságok iránt rendkívül fogékony, érde­mileg tanulmányozta az öntö­zési és öntözésfejlesztési kérdé­seket. A felszabadulás után elsők között jelentkezett Debrecenben az ideiglenes kormánynál, és fel­ajánlotta szolgálatait vízügyi szaktanácsadóként. Malinovszkij marsall mellett bejárta szinte az egész országot és a vízügyi szakterületen minden­hol segítséget nyújtott. 1948-ban Szolnokra került, ahol élete és gya­korlata teljében végezte azt a nehéz munkát, amely az államosítás adta lehetőségek kihaszná­lásával a nagyüzemi öntözés kifejlesztésében a vízügyi szolgálatra hárult. Nagy tapasztalatát széles körben hasznosította, mindig kész volt segíteni a tervezőket tanácsaival. Munkatársaihoz való jó viszonyát mutatja az is, hogy az általa tartott előadásokon kívül rajzoló­kat, szerkesztőket készített fel vizsgára. Számos — a műszaki fejlesz­tést előbbre vivő — segédletet dolgozott ki elsősorban az öntö­zés és belvízrendezés területén. Maradandó értékű tudományos munkát végzett a Hidrológiai Társaságban, a Nemzetközi Ön­tözési és Belvízrendezési Főbi­zottság Magyar Nemzeti Bizott­ságának tagjaként dolgozott. Számos közérdekű tartalmú mű­szaki tárgyú cikke jelent meg a Vízügyi Közlönyben. A vállalati tanfolyamokon lel­kiismeretes oktatói munkát vég­zett. Több, a vízügyi szolgálat­ban elfogadott újítása van. Egész életében fáradhatatlanul dolgo­zott, bár 1965-ben már a beteg­ség jelei mutatkoztak nála. Híve volt mindennemű közcélú össze­fogásnak, minden olyan nemzet­közi együttműködésnek, amely a szakmai-társa­dalmi fejlődést szolgálta. 1968. április 30-án ki­emelkedő munkájának elismerése mellett ment nyugdíjba. Munkájának elismeréseként 1956-ban és 1963-ban a „Vízgazdálkodás Kiváló Dolgozója” kitüntető jelvényt, 1962-ben és 1966-ban „Kiváló Dolgozó” oklevelet és jelvényt kapott. Molnár Endre elhunytéval kiváló szakembert és kiemel­kedő egyéniséget vesztett a vízügyi szolgálat. Környezetvédelmi új technika az NSZK-ban Az NSZK gépgyártás az utóbbi évtizedekben intenzíven dolgozott a környezetvédelmi berendezések és készülékek kifejlesztésén. Ennek eredményeképpen a gyakorlati cél­nak megfelelő „piacérett” berendezé­seket szállítottak. Lényegében e téren a készülék­­gyártó, a légtechnikai, a szivattyú­gyártó és a szerelvénygyártó ipar­ágakról van szó. Közülük a legérté­kesebb eredményeket a vizek tisztán­tartása területén érték el. Kifejlesz­tettek egy dob-, illetve szalagszita­­rendszerű tisztítóberendezést, amely­hez kapcsolódó ülepítő, nyomó- és gyorsszűrők ózonosítás útján biztosít­ják a folyókból nyert ivóvíz csírátla­nítását. Egy idő óta pl. üzemben áll ilyen berendezés, amely a Boden-tó algákkal erősen telített vizéből ivó­vizet termel. A szennyvízkezelés reformja Az oxigénnek a szerves iszapme­dencébe történő bevezetésére szol­gáló, úgynevezett levegőztető keve­­rők továbbfejlesztése mellett a kom­munális szennyvíztisztítók biológiai derítő részéhez kifejlesztettek szennyvíz-semlegesítő berendezése­ket, pl. a vegyipar számára is. Kü­lönleges problémát jelent a legújabb időkben a nukleárisan szennyezett víz, amely pl. a nukleáris gyógyá­szatból származik. Az ilyen szenny­vizek kezelésére fertőtlenítő beren­dezéseket építettek elpárologtatóval. A visszamaradó szilárd anyagok rész­beni kristályosítására és hordókba való töltésére szolgáló berendezések lehetővé teszik e káros anyagoknak a környezetet nem veszélyeztető el­távolítását. A vegyipar szennyező termékei Különleges nehézségeket jelent a vegyipar füstgázaiból a kénnek és a kénsavnak az eltávolítása. Erre a cél­ra a német ipar rekuperációs beren­dezéseket fejlesztett ki, amelyek víz ellenirányú csörgedeztetésével működnek. Aktív szénnek az ad­­szorpciós berendezésekben történő al­kalmazásával nemcsak megakadá­lyozzák, hogy a szerves oldószereket a szennyezett levegővel együtt ki­­fújassák, hanem elérik azt, hogy eze­ket az oldószereket újrafelhasználási célokra visszanyerjék. Berényi 47

Next

/
Oldalképek
Tartalom