Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-12-01 / 6. szám
mester. De hangsúlyozni kell, hogy aki a hagyományos vízmesteri címet nyerte el, azoknak örökébe lépett, akik hazánk természetének alakítását: a Tisza szabályozását, az Alföld viz járta részének termővé tételét megvalósították, több mint két évszázad folyamán. Ezt a munkát kell folytatniok a jövő vízgazdálkodási technikusainak figyelemmel arra, hogy századunk utolsó harminc évében gazdasági és társadalmi fejlődésünk elsősorban a vízellátás és csatornázás fejlesztését követeli, ami nem kisebb feladat, mint az említett vízrendezési munka volt a maga idején. A vízügyi, szakközép iskolai képzés tehát megalapozza a technikusi minősítést. A jelöltnek pedig munkahelyén kell bizonyítani, hogy felkészült a szakismereteinek technikusi szintű alkalmazására, adott esetben kis csoportok munkájának irányítására, a műszaki követelmények megfelelő minőségű teljesítésére. Ha a jelölt gyakorlatban bizonyítja ezeket a feltételeket, technikussá válhat, de ezzel nem fejezheti be szakismereteinek gyarapítását. Munkahelyének igényeivel egyeztetve tovább kell képeznie magát egyéni vagy intézményi úton. Egyik legfontosabb képzési feladatunk a közeljövőben, a technikus-továbbképzés megszervezése. Különösen fontos, hogy a vízügyi válla-3. kép. Biológiai gyakorlat a víz- és szennyvíztechnológiai tagozaton latok és intézmények számba vegyék teendőiket ezen a téren, figyelemmel arra, hogy a szakközépiskolai oktatás általános szakismereteket ad, annak specializálása a technikus-továbbképzés feladata. Dr. Wisnovszky Iván HÍREK HELYREIGAZÍTÁS Legutóbbi számunkban részben tévesen közöltük az élelmiszergazdasági és vízügyi fiatalok országos szakdolgozati pályázatának díjazottjait. Helyesen: III. díjat (3000 Ft) kapott dr. Hajdú Lajos, a Természettudományi Múzeum Növénytárának munkatársa, Oláh József vegyészmérnök, a VIТ1Ж1 munkatársa, valamint Pádár István a Tiszántúli VÍZIG vegyész-biológusa. A Magyar Hidrológiai Társaság különdíját (4000 Ft) Ruzicska Andor és Nagy Péter, a Szarvasi ÁG dolgozói nyerték el. A grúz energetika jövője Grúziában újabb nagyszabású energetikai objektum épült fel: megkezdte üzemelését az 500 ezer volt feszültségű villamos távvezeték. Az ehhez hasonló nagyfeszültségű távvezetékek a szokásos vezetékekhez képest 2,5-szer több energia továbbítását teszik lehetővé. Az új vezeték magas hegységeken keresztül húzódik. A köztársaság keleti részében levő erőműveket köti össze a nyugati országrészben fekvő ipari központokkal. Az energetika a grúz népgazdaság egyik leggyorsabban fejlődő ágazata. A legutóbbi tíz esztendő alatt a villamosenergia-termelés csaknem megkétszereződött. Jelenleg a köztársaságban egy nap alatt annyi villanyáramot termelnek, amennyit a forradalom előtti 1913-as esztendőben állítottak elő. Az energiatermelés jelentős mértékben megnövekszik azután, hogy üzemelni kezd az Inguri folyón épülő, 1,6 millió kilowatt kapacitású vízi erőmű, amelynek magas gátrendszere egyedülálló a maga nemében. (APN) Nagytakarítás a müncheni „Olimpia” tóban A tavaszi nagytakarítás során az olimpiai park területén levő tóból több mint 1100 m3 iszapot és több teherautónyi szemetet, hulladékot távolítottak el. A tófenék el volt borítva üvegtörmelékekkel és egyéb bedobált szeméttel. A tóba telepített halakat lehalászták, és a tisztítás idejére akváriumokban helyezték el, hogy utána a tiszta vízbe visszahelyezzék őket. VDl nachrichten 1973. május 16. Berényi A környezetvédelem: kipufogógáz-méregtelenítés, kipufogógáz-porlasztó Prof. Dr. PIERBURG ismert autószakértő az Auto-motor und Zubehör lap 1972. évi négy számában igen részletesen foglalkozik ezzel az aktuális problémával. Ismeretes, hogy a belsőégésű motorok kipufogógázainak mérgező hatása a nagyvárosokban és a nagyforgalmú utak mentén már katasztrofálissá válik. A folyóirat négy egymást követő számában — 17., 18., 19., 20. számok — folytatásokban tárgyalja az egyre növekvő számú motoros jármű következtében előállott, és a jövőben csak tovább fokozódó levegőszenynyeződés csökkentésének, illetve megakadályozásának kérdését. A motor- és gépjárműgyártó vállalatok az üzemanyagok, a porlasztók, illetve a befecskendezőrendszerek megfelelő új kialakításával, kiegészítésével, majd a kipufogógázok „továbbporlasztásával” (Abgasvergaser) kívánják a rendkívül fontossá vált kérdést megoldani. Cél, hogy az alapjáratban működő motoroknál is biztosított legyen a méregtelenítés. A cikksorozat összefoglalja az eredményeket, a közeljövő terveit és műszaki-gazdasági irányzatait. Berényi 241
