Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1973-12-01 / 6. szám

— az öntözés technikája, — öntözőhálózat tervezése, — alapadatok, — vízellátási művek és a hálózat használatá­nak módja, — nyomás alatti és nyílt csatornahálózat nyomvonalvezetése és számítása, — felszerelések és automatizálás. Igazgatás — adminisztráció és forgalom, — bekerülési becslések és jövedelmezőség­számítás. II/2. Vízrendezési szakirányulás Talajvédelem — fiziológia, talajtan, erózió, — felszíni hidrológia, — felszíni vizes erózió, — kísérleti vízgyűjtők, — beavatkozás a vízfolyásokba, — beavatkozás a földeken. Vízrendezés — lecsapolás, agronómiái szempontok, — vízfolyás-gazdálkodás, — dombvidéki tavak hasznosítása. Vízgyűjtő gazdálkodás — általános tervezés, — a beavatkozások jövedelmezősége. III. Alkalmazott ciklus Minden hallgató a területen egyénileg dolgo­zik valamelyik öntöző vagy lecsapoló rendszer­ben. Az ott begyűjtött adatok alapján készíti el oktatói segítséggel diplomatervét. Ez a tanulmányi ciklus egy belső — olaszor­szági — tanulmányúttal végződik. Az intézetben folyó oktatás tartalmilag és a képzési célt illetően közel áll a mi egyetemünkön folyó vízgazdálkodási szakmérnök-képzéshez. Az a tény azonban, hogy a képzés nappali és a hall­gatók diákszállóban lakása kötelező, intenzívebb munkára nyújt lehetőséget. Az oktatott tananyagnak több figyelemre méltó része van. Pl. a fototechnika, a radiológia, a-szá­mítógép-technika, a különböző célú térképhasz­nálat ugyancsak hangsúlyt kap a kérdésben. Ezek a mi óktatásunkban elhanyagolt részek. A hallgatók tanulmányaikat egy konkrét hely­zet valóságára épülő diplomaterv készítésével zárják. A meg nem felelő hallgatók diploma he­lyett csak látogatási igazolást kapnak. Kutatási munka Az intézetben, illetve annak koordinációjában az alábbi 3 kutatási témát tervezik elkezdeni (je­lenleg még nincs meg a témák viteléhez a teljes pénzügyi fedezet): 1. a kis vízgyűjtők hidrológiája, 2. a felszín alatti drainage és öntözés komplex műszaki hidraulikai és mezőgazdasági problémái, 3. a számítógépek alkalmazása hidrológiai-hid­raulikai tervezésben. E témákban ■—• intézeten kívül — már végeztek kutatásokat, de azok az intézet tevékenységébe még nem épültek be. Érdekes új kezdeményezésük, hogy a legkivá­lóbb hallgatóinak a második évre is adnak ösz­töndíjat és kutatási feladatokat is kapnak. A hall­gatók és kormányaik ugyanakkor vállalják, hogy a 2. év után a hallgatók a küldő országba vissza­térnek és ugyanazon módszerrel azt a kutatási feladatot kezdik, illetve folytatják, amivel az in­tézetben foglalkoztak. Általános tapasztalatok Itt jegyzem meg, hogy a bari intézetnek van egy testvérintézete Monpellierben (Franciaor­szág), amely a mediterrán országok mezőgazda­ságára vonatkozóan az ökonómiai jellegű prost­­graduális képzést látja el, elvileg az elmondottak­hoz hasonló módon. A két intézet közötti koordináció tanács Pá­rizsban székel. Fogadtatásom és igazgató Materrese profesz­­szorral és több oktatóval folytatott megbeszélé­sek kollegiálisak és szívélyesek voltak. Számos oktatási-kutatási és adminisztrációs problémáról kaptam tájékoztatást. A vezetőkkel, oktatókkal és a hallgatók egy részével folytatott beszélgetéseim megerősítettek abban, hogy fokozottabb érdek­lődésünk és megfelelő formában való részvéte­lünk e nemzetközi intézet munkájában kölcsönö­sen hasznos és kívánatos volna. Célszerű volna megvizsgálni, mit lőhet és kell figyelembe venni vízgazdálkodási szakmérnök­képzésünk fejlesztése során az intézet tapasz­talataiból. Néhány fiatal magyar szakember hallgatók ént való fogadására készséget tapasztaltam. Indokolt volna élni ezzel a lehetőséggel. Érdemes volna a Nemzetközi Mediterrán Me­zőgazdasági Intézet munkáját abból a szempont­ból is elemezni, nem volna-e szükséges és lehet­séges néhány európai szocialista ország együtt­működésével hasonló felsőoktatási integrációs in­tézményt szervezni a mezőgazdasági vízgazdál­kodás területén. Egy ilyen intézmény több szak­kal is működhetne (műszaki, ökonómiai, szántó­földi növény ék öntözése, vízrendezés-lecs ápolás stb.), mindegyik külön az egyes tagországokban. Jól tudom az ilyen KGST nemzetközi okta­tási-kutatási intézmény számos szakmai-politikai­­adminisztratív és oktatásszociológiai részletkér­dést is felvet, amelyeket azonban fokozatosan mind meg lehetne oldani. Dr. Petrasovits Imre a mezőgazdasági tudományok doktora, egyetemi tanár Agrártudományi Egyetem, Gödöllő 210

Next

/
Oldalképek
Tartalom