Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)
1973-02-01 / 1. szám
HA3DUВ '0 5 Z О RMÉNY egyértelmű, hogy a legleromlottabb környezet rendezésével is lehet és érdemes foglalkozni. A munkálatok II. ütemeként a fürdő nyári fél évi sósvizének (használt fürdővíz) elhelyezésére kínálkozott a további mély, roncsolt terület, a 2. sz. helyszínrajzi elrendezés szerint. E területen elsősorban a Brassó-ér rendezetlen vonalvezetésű szakaszát új nyomvonalra helyezzük és megépítjük a mintegy 7 ha-os sósvíztározó tavat, mely 150 ezer m3 víz tározására lesz alkalmas. Mivel a sós víztározás vízvédelmi okokból elsődlegesen öntözési idényben indokolt, ezért a tározót a kora tavaszi gyors olvadások idején időszakos belvíztározásra is felhasználhatjuk. Az összefüggő terület III. ütemeként indokolt a további mintegy 30 ha-os terület vízrendezése és tereprendezése azzal a céllal, hogy kedvező feltételeket teremtsünk a fásításra. (2. sz. helyszínrajz.) Mindhárom ütem elvégzése után a változó környezetbe beilleszthetők újabb sportlétesítmények, melyeket a helyszínrajzi elhelyezés szerint tervezünk meg. Egy-egy ilyen természeti adottságokban nem gazdag városban a megváltozó fürdő és környéke vonzóvá válik a sportolók számára és e környezetben minden szintű sportlétesítmény beilleszthető. Elmondhatjuk, hogy a város mintegy 60—65 ha-os olyan rendezett területet nyer a hajdani vályogvető gödrök helyén, ahol új környezet alakul és ez további lehetőségeket kínál még lakásépítésre is. Ezért a fürdő szomszédságában mintegy 150 kertes családi ház építésére alkalmas telek kerül felosztásra, hiszen a megváltozott fürdő környéke a lakásépítés egyik patinás területe lesz. (Megjegyzem, hogy belsőségi vízrendezéssel és tereprendezéssel a fürdőtől 400 m-re további 300 db, lakásépítésre alkalmas telket alakítottunk ki.) A végzett munkákat és azok hatását a következők szemléltetik: a) Állami vízrendezés. b) Üzemközi vízrendezés (mindkettő elsődlegesen mezőgazdasági célokat szolgál, de előfeltételei a belsőségi vízrendezésnek is). c) Belsőségi vízrendezés. d) Szeméttelep felszámolása. e) Vályogvető gödrökkel roncsolt területen 3 hektáros csónakázótó építése. j) A c), d), e) alatti tevékenységgel lényegében kialakítottunk egy olyan 18 hektáros műterepet, amely a fürdőfejlesztés területi feltételeit hoszszú távon biztosítja. g) Sósvíztározót építünk, melylyel megoldjuk a fürdő használt vizének tározását, szabályozzuk lebocsátását. h) A csónakázó- és sósvíztározó tavakat — melyek tározó térfogata 180 000 m3 — a tavaszi belvízcsúcsok idején belvíztározásra is felhasználjuk. i) A vízrendezéssel megváltozó környezet eredményeként eddig építésre alkalmatlan területen mintegy 450 lakás építésének feltételeit teremtjük meg. í) Nincs naturális mutatója, hogy mennyire hat a 10 hektáros vízfelület a száraz levegőjű alföldi város mikroklímájára, de feltétlen előnyös (még táj esztétikailag is). k) Egyben mintegy 60—65 ha zöldfelületet biztosítunk. (A terület kedvező talaj adottságából fakadóan olyan jellegű fásítást végzünk, amely botanikus kertté alakítható, így közvetve oktatási célokat is szolgál.) Felsorolni is sok a változást. Még nehezebb meghatározni, számszerűen értékelni a megváltozott táj szépségét, amely értékmérővel nem mérhető vagyon. Mint azt sem lehet megmérni, hogy az új környezet hogyan fog hatni majd az itt élők életstílusának alakulására, szórakozására, kultúrájuk fejlesztésére és miként gazdagítja az újra formált környezet az itt élő emberek életét. A munkálatok I. üteme 1972-ben elkészült. А II. ütem folyó évben, a III. ütem 1974-ben befejeződik. A pénzügyi források OVH Vízügyi HAJDÚ BÖ SZŐ' RM é N У VtZCA20A'<L К GOA'S —KÖRNV£2£TT£K V£zé$ 1\YÍ BEÉPÍTETT TERÜLET TERVEZETT CSATORNA!К BádPirésRE ALKALMASSAÍTEMETŐ TERÜLET FA's/THATÓ TERÜLET 22
