Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1973-12-01 / 6. szám

Az öntözés helyzete 1973-ban Megnevezés Mérték­egység Győr Budapest Baja Székesfehér­vár Pécs Szombathely Nyíregyháza Miskolc Debrecen Szolnok Szeged Gyula Össze­sen öntözőkapaci­tás 1000 ha 43,0 28,6 34,8 36,8 14,8 12,2 16,1 28,6 45,6 89,0 44,8 32,5 426,8 öntözött terület 1973-ban 1000 ha 29,0 21,4 23,9 26,2 7,3 11,0 14,5 21,0 44,9 69,9 23,5 33,4 326,0 Az öntözőkapa­citás %-ában % 67,4 74,8 68,7 71,1 49,3 90,2 90,1 73,4 98,5 78,5 52,5 102,8 76,4 A vegetációs időszak végén jelentkező öntözési igényeket jól jellemzi a taroali kísérleti szőlőön­tözés, ahol a kora őszi öntözés hatására a kísér­leti táblákon igen magas arányú aszúsodás állt elő. (A berendezés egyébként műtrágya, gyom­irtó szer és permedé kiadagolására, valamint fagyvédő öntözésre is alkalmas.) A kedvező ka­pacitás kihasználás mellett 1973-ban növekedett az egységnyi területre kiszolgáltatott vízmennyi­ség is. A búzaöntözés jó néhány gazdaságban (pl. Haj­dúszoboszlói ÁG) 60 q/ha körüli igen jó termést eredményezett. A kukorioaöntözésben a hartai Űjélet Tsz (Hanta északi esőztető öntöző fürtben) eredmé­nye kimagasló. Az öntözéses szójatermesztés is sikeresen vizs­gázott. Még a szójatermesztésben kezdő öntöző­­gazdaságok is 17 q-s átlagtermést értek el, míg szárazgazdálkodásban bevés kivételtől eltekintve csak 10 q körüli eredmények születtek. A gyepöntözés is erőteljesen fejlődött. Az 1973. évi eredmények elsősorban az öntöző gazdaságok jó munkáját dicsérik. A mezőgazda­­sági üzemek éltek az öntözés lehetőségével. Be­bizonyították, hogy az öntözés nem elsősorban az időjárás szélsőségeinek és az aszály okozta ká­rok leküzdésének eszköze, hanem a mezőgazda­ság belterjes irányú fejlődésének és a termés­eredmények fokozásának egyik fontos feltétele. 1973-ban bebizonyosodott, hogy a mezőgazdaság jelenlegi színvonala lehetővé, de egyben szüksé­gessé is teszi az öntözéses gazdálkodást. MÉM—OVH EGYÜTTMŰKÖDÉS A kedvező eredmények kialakulását jelentősen segítette a MÉM és az OVH által szervezett or­szágos és megyei operatív öntözési bizottságok szervező és irányító munkája. Eredményesen tá­mogatta a gazdaságokat a mezőgazdasági és víz­ügyi szaktanácsadó szolgálat, valamint az idén először alkalmazott dekádonkénti öntözési előre­jelzés. Tevékeny részt vállaltak a vízszolgálta­tást végző vízügyi vállalatok és társulatok is. Az öntözővízszolgáltatásban a rendkívül száraz nyár és a folyók alacsony vízállása ellenére sem volt sehol fennakadás. A regionális vízgazdálko­dási vállalatok és a vízgazdálkodási társulatok jól felkészültek a folyamatos üzemre és kifogás­talanul látták el a vízkormányzás feladatát. A Tisza vízmérlegében, már éreztette kedvező ha­tását a májusban üzembe helyezett Kiskörei Víz­lépcső. A duzzasztás következtében 25 millió m3- rel növekedett a Tisza kisvízi készlete és a víz­lépcső duzzasztott teréből az ugyancsak május­ban üzembe helyezett főcsatornákon keresztül már 40 ezer ha területre jutott el a Tisza vize. A nagy állami főművek — a vízlépcső és a fő­csatornák — mellett nagyszabású program kere­tében 1975-ig 23 ezer ha korszerű új felszín alatti nyomócsöves esőztető öntözőfürt létesül. A 19 esőztető fürt mintegy 40 mezőgazdasági üzemet érint. A beépített napi vízszolgáltató ka­pacitás 900 ezer m3/nap, ez közel azonos a fő­város nyári napi csúcsfogyasztásával. A fürtök zöme elsősorban a koncentrált állattartó telepek takarmánybázis területén van kijelölve. Két fürt az eredményes szőlőtermesztést segíti. Az öntöző­fürtök mezőgazdasági előkészítését a MÉM Tisza­­vidéki Mezőgazdaságfejlesztő Irodája végzi, a me­zőgazdasági és műszaki tervezés párhuzamosan történik. Az üzemi öntözőberendezéseknél a technikai váltásnak, az öntözés nagyüzemesítésének az idő­szakában vagyunk. A régi kézi erővel hordozható berendezéseket élőmunkatakarékos korszerű esz­közök váltják fel. A MÉM és az OVH összehan­golt műszaki fejlesztési munkájának eredménye­képpen kialakultak a korszerű gépi áttelepítésű öntözőszárnyvezetékek mintapéldányai, amelyek alkalmasak a sorozatgyártás megindítására és 1974-re tömeges üzembe állításuk várható. FEJLESSZÜK A FELÜLETI ÖNTÖZÉST! A legkorszerűbb esőztető fürtök építése ter­mészetesen igen költséges. (1974-ben például több mint 300 millió Ft értékű munkát kell elvégezni.) Ezért nagy figyelmet kell fordítani az olcsóbb 202

Next

/
Oldalképek
Tartalom