Vízgazdálkodás, 1973 (13. évfolyam, 1-6. szám)

1973-10-01 / 5. szám

A miniszter felesége karosszékben ül, karján az alig egyéves Eötvös Loránddal. Az atya a szék mögött áll és kezében csörgővel igyekszik a kis­gyermeket rábírni arra, hogy a festő felé fordítsa fejét.* Ez a kép 1847-ben készült és a Barabás-féle képjegyzékben 1152 szám alatt szerepel. A mi­niszter 25 arannyal jutalmazta érte a művészt. Amennyiben a Vásárhelyi család nőtagjairól készült kép nem magyar művész kezétől származ­nék, elsősorban a bécsi festők között kell az is­meretlen művészt keresnünk. A legnagyobb valószínűséggel Anton Einsle bécsi festő kerülhet szóba. Einsle (1801—1881) alighogy elvégezte a bécsi festőakadémiát, a csá­szárvárosban keresett festő lett. József nádor 1832-ben Budára hívta és udvari festőjévé ne­vezte ki. Ebben az időben számos magyar szel­lemi kiválóság és főúr fordult meg Budán, akikről Einsle — a nádor ajánlásával — arcképet festett; közöttük Széchenyi Istvánról, Kölcsey Ferencről, Pyrker János egri érsekről, Döbrentei Gáborról és másokról. Einsle megrendelői köre akkora volt, hogy Barabás, aki sokkal nagyobb tehetség volt nála, sokáig emiatt nem telepedett meg a fővá­rosban. Amikor azonban főúri barátai úgy hatá­roztak, hogy Barabást mindenképpen Pesten tart­ják, Einsle végleg Bécsbe távozott. * Sajnálatos, hogy ez a tudománytörténeti értékű kép, mivel sem a Szépművészeti Múzeum, sem a Nemzeti Ga­léria, sem az Eötvös Loránd Múzeum alapítását szorgal­mazó Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet nem mu­tatott érdeklődést megvásárlására, magángyűjtő kezébe került. Az előadottak alapján — úgy hiszem — min­denekelőtt két változatról lehet szó. A Vásárhelyi család három nőtagjáról készített képek vagy krétarajzok (crayonok), vagy akvarellek lehettek. Valószínűnek tűnik, hogy a három személyt a művész három önálló képen örökítette meg. Va­jon hol akadunk reájuk? Bendefy László IRODALOM 1. Gonda B.: Vásárhelyi Pál élete és művei. Budapest, 1896. 2. Barabás M. szóban forgó Vásárhelyi-képét közli Bendefy L.: Szintezési munkálatok Magyarországon 1820—1920. (Akadémia Kiadó) Budapest, 1958. — 149. old. 3. Barabás M.: Académiából ki jöttem után készített munkáim... jegyzőkönyve stb. Lásd a 4/a id. munka 228—319 old. Kolozsvár, 1944. 4. Barabás M.: Márkusfalvi Barabás Miklós önélet­rajza. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Biró Béla, Kolozsvár, 1944. 5. Barabás Miklós emlékiratai. Közli: Kézdi Kovács László. 21 skk. Budapest, 1902. 6. Szentiványi Gy.: Barabás Miklós művészete (Magyar Művészeti Ktár 4—5. sz.), Budapest, 1927. 7. Hoffman E.: Barabás Miklós. Budapest, 1950 — 48 old. után, valamint 50. és 51. tábla. 8. Ballagi A.: A magyar nyomdászat történeti fejlődé­sének vázlata 1472—1877. Budapest, 1878 és ... 9. Firtinger K.: Hazánk könyvnyomtatói Hunyadi Má­tyás idejétől 1848—1849-ig. Grafikai Szemle, 1892. 10. Lásd az 1. és 2. alatt. 11. Bendefy L.: 2. alatt id. munkája. Budapest, 1958. r/)ip lomaUiosztó ünnep sít/ a Budapesti Műszaki Egyetem \ ízgazdálkodási Főiskolai Karán Bensőséges ünnepség keretében került kiosz­tásra szeptember 7-én 132 üzemmérnök és 22 mű­szaki szakoktató részére a magasabb képesítést jelentő diploma és ez alkalomból tettek esküt a főiskola elsőéves hallgatói is. A Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Főiskolai Karán Baján, a központi mozi helyisé­gében szeptember 7-én 14 órakor népes közönség gyűlt össze. A főiskolán 1973-ban végzett hallga­tók és hozzátartozóik a kari tanács díszülésén vet­tek részt, melynek keretében Czédli György igaz­gató meleg hangú méltatás és útravaló kíséreté­ben nyújtotta át a jól megérdemelt üzemmérnöki diplomát tulajdonosaiknak. Ezt követően dr. Wisnovszky Iván, az OVH ve­zetői képviseletében ismertette azt az elvárást, mellyel a vízügyi szolgálat tekint az új üzem­mérnökök felé, kihangsúlyozva a szakma, szere­tetének és a dolgozók megbecsülésének fontossá­gát. Az állami vizsgabizottság értékelése alapján 21 olyan szakdolgozat készítőjét részesítette 450— 1000,— Ft pénzjutalomban, akik jeles osztályza­tot kaptak. Szakszervezetünk és a vízügyi szolgálat, de a magyar mezőgazdaság is szeretettel üdvözli és várja az új vízügyi szakembereket. A kirgiz gazdasági fejlődés távlatai A Kirgiz SZSZK Legfelsőbb Tanácsának nemrég le­zajlott ülésszakán megtárgyalták a gazdaságfejlesztés to­vábbi feladatait. A köztársaságban számos új nagyipari objektum létesül, köztük a toktoguli vízi erőmű a Narin folyón. Ennek kapacitása 1,2 millió kilowatt lesz. Az erőmű villamosenergiája meggyorsítja a környező he­gyekben levő gazdag lelőhelyek kiaknázását, villamosí­tott öntözőrendszereket működtet több százezer hektár­nyi területen (Kirgíziában jelenleg az öntözött földek te­rülete eléri a 900 ezer hektárt). Továbbfejleszti a gépgyár­tást, a rádióelektronikát, a vegyipart. A kirgiz ipar ter­mékeit több tucat külföldi országba exportálják. (APN) 191

Next

/
Oldalképek
Tartalom